HTML

Vaszari Tamás

Tisztelt Látogató! Amikor ezt a blogot életre hívtam, akkor sokat gondolkodtam azon, hogy miről is kellene szólnia. Végül úgy döntöttem, hogy mindent leírok, ami a múltban hatással volt rám. Szívből remélem, hogy az olvasottak Önre is inspirálólag hatnak majd! Az egyes témákat a saját véleményemmel is kiegészítettem, és arra kérem a Kedves Olvasót, hogy ha Önben megfogalmazódik valami, akkor írja meg nyugodtan! Hátha új gondolatokat ébreszt vele valaki másban is… Köszönettel: Vaszari Tamás

Címkék

ajándékozás (1) Aliyev (1) Amazon.com (1) apple (1) arculattervezés (1) árpolitika (1) ártárgyalás (1) ártárgyalás tréning (1) aspirációs csoport (1) aspirációs csoportok (2) atomenergia (2) aukció (1) autóipar (1) Azerbajdzsán (1) A művészet mint üzlet (1) befektetés (6) benjamin graham (1) brand (1) brandépítés (1) branding (2) BRM (1) Bulgária (1) business relationship management (1) business school (1) Carmine Gallo (1) cégér (1) céges honlap (1) cégtörténet (1) cégvezetés (1) cellular organisation (1) Chris Anderson (1) CMS (1) dekoráció (1) demográfiai hatások (1) demonstratív fogyasztás (1) demotgráfia (1) deomgráfiai hatások az ingatlanpiacon (1) design (1) diplomácia (1) divat (1) Dr Törőcsik Mária (1) elemzés (1) elhelyezkedés (1) erőműépítés (2) értékesítés (8) értékesítés-orientált (1) értékesítési ismeretek (1) értékesítési technikák (4) étterem-marketing (1) felnőtt (1) felnőttképzés (1) fogyasztói aspirációk (1) fogyasztói döntések (1) fogyasztói magatartás (4) framework (1) gazdaságfejlesztés (3) gazdasági helyzet (1) gazdasági válság (2) GLOBE (2) Győr (1) gyűjtés (1) hitel (1) Hofstede (1) homlokzat (1) honlap (1) honlapkészítés (1) Hosszú farok (1) identitáspolitika (1) imázs (1) ingatlan (4) ingatlanbefektetés (5) Ingatlanbefektetés- és menedzsment (1) ingatlanbefektetés és menedzsment (2) ingatlanfejlesztés (1) ingatlanpia (1) ingatlanpiaci elemzés (1) ingatlanszektor (1) innováció (3) innováció-menedzsment (1) inside-out (1) Jan Carlzon (1) Kaluga (1) kapcsolatmenedzsment (1) kapitalizmus (1) karrier (1) Kautz konferencia (1) Kelet-Európa (3) kereskedelem (1) kirakat (1) kisbefektetők (1) kisvállalkozás (2) KKV (1) klaszter (1) kockázat (1) kockázati tőke (1) konferencia beszámoló (1) könyvajánló (6) korrupció (1) kovács tünde (2) Közép-Európa (2) közép-Kelet-Európa (2) közgazdaságtan (5) közgazdasátan (1) kultúrgazdaság (1) lakáspiac (1) Lapítsd le a piramist! (1) long tail (1) luxus (1) luxusipar (1) magyar-orosz kapcsolatok (2) márkaépítés (1) marketing (16) marketingstratégia (1) marx (1) másodlagos piac (1) megapolisz (1) menedzsment (10) Mercedes-Benz (1) Mintzberg (1) molinó (1) Moszkva (1) MSPR Üzleti Iskola (1) Műgyűjteni de hogyan? (1) műgyűjtés (3) műgyűjtó (1) műgyűjtő (1) műkereskedelem (2) munkatapasztalat (1) munkavállalás (1) műtárgypiac (1) művészet (1) nagyvállalatok (1) német-orosz kapcsolatok (1) Németország (1) nemzeti identitás (1) Nemzetközi kapcsolatok (3) önkormányzati rendszerek (1) online marketing (1) orosz-azeri kapcsolatok (1) orosz-német kapcsolatok (1) Oroszország (14) Oroszország fejlesztési stratégiája (1) orosz fiatalok (1) orosz gazdaság (1) Orosz gazdaságfejlesztés (1) orosz identitáspolitika (1) orosz közigazgatás (1) orosz közigazgatási rendszer (1) orosz önkormányzatok (1) orosz regionális politika (1) orosz vidék (3) összehasonlító elemzés (1) outside-in (1) Paks II (2) pénzügyi ismeretek (1) pénzügyi műveltség (1) piaci verseny (1) PR (1) prezentáció (2) prezentációtechnika (1) professzionális értékesítés (2) Professzionális értékesítés (1) programozás (1) promóció (1) protokoll (1) Pro Minoritate (1) Putyin (2) Putyin-adminisztráció (1) Rába (1) recenzió (4) Rechnitzer János (1) regionális gazdasgáfejlesztés (1) reklám (2) rendezvényszervezés (1) sales (2) self branding (1) spin-off (1) start-up (3) startup (1) státusszimbólumok (1) Steve Jobs (2) steve jobs (1) stratégia (2) stratégiai tervezés (1) stratégiamenedzsment (2) szakmai gyakorlat (1) szejtes szerkezet (1) személyes értékesítés (1) szervezeti kultúra (1) Szkolkovo (1) szociológia (2) tárgyalástecnika (1) társadalomfejlődés (1) településhálózat (1) településmarketing (1) térelmélet (1) termeléscentrikus (1) történelem (1) tréning (1) tudásmenedzsment (4) turizmusmarketing (1) üzletfejlesztés (1) üzleti angyal (1) üzleti tervezés (1) vagyonteremtés (1) vagyon teremtés (1) vállakozás (1) vállalatirányítás (7) vállalati evolúció (1) vállalati struktúra (1) vállalatvezetés (2) vállalkozás (3) vállalkozásfejlesztés (3) válság (1) válságmenedzsment (1) változásmenedzsment (1) városfejlődés (3) vásárlási döntések (1) vaszari andrás (1) vendéglátás (3) Vendéglátás-marketing (1) vendéglátás-marketing (10) vendéglátóipar (5) vendéglátó ipar (1) versenyképesség (2) vevőszolgálat (1) vezetés (1) Vezetéstudomány (1) vezetői kompetenciák (2) vezetőképzés (2) vidék (1) vidékfejlődés (2) weboldal (1) XXI. század (1) Címkefelhő

Friss topikok

Naptár

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Vendéglátás-marketing (2. rész): A potenciális fogyasztók felkutatása

2013.05.31. 14:00 :: Tamas Vaszari

A vendéglátás gazdasági tevékenység: célja a fogyasztói szükségletek kielégítése, valamint profitszerzés a tulajdonos részére. Ésszerű, és jól szervezett üzletvitel mellett a jövedelem mértéke annál magasabb, minél nagyobb csoportot, minél több embert, és minél gyakrabban sikerül az általuk elvárt színvonalon kiszolgálni.

Vendéglátás-Marketing

A képre kattintva a könyv megrendelhető!

Egy néhány éve napvilágot látott felmérés szerint Magyarországon a lakosság mindössze 11%-a jár rendszeresen étterembe, ami az Európai Unió tagországai között az egyik legalacsonyabb aránynak számít. E lehangoló statisztikai adat azonban legalább annyira jó, mint amennyire rossz. Hatalmas lehetőség: Magyarországon a lakosság 89%-a potenciális fogyasztó!

Annak, hogy a magyarok alig több, mint egytizede jár rendszeresen étterembe, a következő okai lehetnek: a többi embernek nincs rá pénze vagy nem szán rá (1); nincs a közelében vendéglátó egység (2), a környékbeli vendéglátó egységek színvonala vagy típusa nem felel meg az elvárásoknak (3).

(1)   Ha a vendéglátó üzletek tulajdonosait, vezetőit arról kérdezzük, miért kevés a vendég, miért áll üresen az étterem, akkor a leggyakoribb válasz, amit hallhatunk, hogy „nincs az embereknek pénze”. Az igazság azonban valahogy így hangzik: „az emberek nem erre költik a pénzüket”. Mert, ami pénze a lakosságnak van, azt igenis elkölti, éppen csak nem vendéglátó egységekben. Még a gazdasági válság legsötétebb napjaiban is ezrével vettek az emberek autókat, háztartási gépeket, multimédiás eszközöket. Vásárlóerő tehát létezik, csak éppen olyan szolgáltatásokat kell a számára nyújtani, amelyekért hajlandó fizetni.

(2)   Való igaz, hogy a nem fogyasztó 89% egy része földrajzilag elérhetetlen: olyan helyen él és dolgozik, amely már kívül esik a vendéglátó üzletek vonzáskörén. Ebben az esetben két dolgot kell megvizsgálnunk: van-e a vonzáskör bővítésének reális lehetősége, illetve, a meglévő vonzáskörzeten belül növelhető-e a megszólítottak aránya?

(3)   A vendéglátó egységek színvonala és szolgáltatástípusa szinte minden esetben a tulajdonos és a vezetés tevékenységének eredménye. Amennyiben ezek nem felelnek meg a vendégek elvárásainak, illetve a potenciális vendégkör igényeinek, az az üzlet félrepozícionálását jelzi. Ennek oka lehet a vezetők hiányos szakmai felkészültsége, a tulajdonos mindenen átgázoló önmegvalósítási szándéka,vagy a körülmények korábban történt megváltozása. Ha a dolgozók azt veszik észre, hogy csökken a forgalom, elmaradnak a régi törzsvendégek, nincsenek új betérők, ideje megvizsgálni, hogy a hely valóban azt nyújtja-e, amire az ott élő, dolgozó vagy tanuló közösségnek szüksége van.

Ahhoz, hogy a vendéglátó üzlet tulajdonosa, vagy vezetője tisztában legyen a környéken valósan megjelenő társadalmi elvárásokkal, naprakész információkkal kell rendelkeznie. Ezek az információk beszerezhetők a vendégekkel folytatott napi kapcsolattartás során, a környéken lakók, ismerősök elmondásai alapján, illetve sajtófigyelés útján.

Az információgyűjtés során a következő kérdések megválaszolására van szükség: Ki a mi átlagos vendégünk? Honnét jön? Hogyan él? Mit fogyaszt szívesen? Milyen légkörben érzi jól magát? Mennyi pénze van? Milyen nemű, korú? Mennyire művelt? Miért látogat étterembe / szórakozóhelyre / italboltba?

Ha egy adott területen több fogyasztói csoport is fellelhető, dönteni kell, hogy kikre a legígéretesebb építeni. A választott csoport nem minden esetben azonos a legnépesebb, vagy a leginkább fizetőképes emberek táborával, elég csak az olyan réteg-üzletekre gondolni, mint a rock-kocsmák.

A vendégkör keresés két oldalról is megközelíthető: az első esetben azt figyeljük, hogy a választott vendégkör mit óhajt, mit vásárolna szívesen. A második esetben már rendelkezésünkre áll egy konkrét kínálat (már működő éttermünk van), és azt keressük, hogy ennek a tágabb értelemben vett terméknek kik lehetnek a potenciális fogyasztói.

Példa: van egy II. osztályú, az étlapon magyaros ételeket szerepeltető étterem, Budapest egyik peremkerületében. A vendégkör ebben az esetben főleg a középkorú, középosztály beli helyi lakosokból áll majd. Miután sikerült konkretizálni, kikre is számítunk, már csak tudnunk kell megfelelő létszámban megszólítani őket...

Szólj hozzá!

Címkék: marketing vendéglátás fogyasztói magatartás vendéglátás-marketing

A bejegyzés trackback címe:

https://vaszaritamas.blog.hu/api/trackback/id/tr715295550

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.