HTML

Vaszari Tamás

Tisztelt Látogató! Amikor ezt a blogot életre hívtam, akkor sokat gondolkodtam azon, hogy miről is kellene szólnia. Végül úgy döntöttem, hogy mindent leírok, ami a múltban hatással volt rám. Szívből remélem, hogy az olvasottak Önre is inspirálólag hatnak majd! Az egyes témákat a saját véleményemmel is kiegészítettem, és arra kérem a Kedves Olvasót, hogy ha Önben megfogalmazódik valami, akkor írja meg nyugodtan! Hátha új gondolatokat ébreszt vele valaki másban is… Köszönettel: Vaszari Tamás

Címkék

ajándékozás (1) Aliyev (1) Amazon.com (1) apple (1) arculattervezés (1) árpolitika (1) ártárgyalás (1) ártárgyalás tréning (1) aspirációs csoport (1) aspirációs csoportok (2) atomenergia (2) aukció (1) autóipar (1) Azerbajdzsán (1) A művészet mint üzlet (1) befektetés (6) benjamin graham (1) brand (1) brandépítés (1) branding (2) BRM (1) Bulgária (1) business relationship management (1) business school (1) Carmine Gallo (1) cégér (1) céges honlap (1) cégtörténet (1) cégvezetés (1) cellular organisation (1) Chris Anderson (1) CMS (1) dekoráció (1) demográfiai hatások (1) demonstratív fogyasztás (1) demotgráfia (1) deomgráfiai hatások az ingatlanpiacon (1) design (1) diplomácia (1) divat (1) Dr Törőcsik Mária (1) elemzés (1) elhelyezkedés (1) erőműépítés (2) értékesítés (8) értékesítés-orientált (1) értékesítési ismeretek (1) értékesítési technikák (4) étterem-marketing (1) felnőtt (1) felnőttképzés (1) fogyasztói aspirációk (1) fogyasztói döntések (1) fogyasztói magatartás (4) framework (1) gazdaságfejlesztés (3) gazdasági helyzet (1) gazdasági válság (2) GLOBE (2) Győr (1) gyűjtés (1) hitel (1) Hofstede (1) homlokzat (1) honlap (1) honlapkészítés (1) Hosszú farok (1) identitáspolitika (1) imázs (1) ingatlan (4) ingatlanbefektetés (5) Ingatlanbefektetés- és menedzsment (1) ingatlanbefektetés és menedzsment (2) ingatlanfejlesztés (1) ingatlanpia (1) ingatlanpiaci elemzés (1) ingatlanszektor (1) innováció (3) innováció-menedzsment (1) inside-out (1) Jan Carlzon (1) Kaluga (1) kapcsolatmenedzsment (1) kapitalizmus (1) karrier (1) Kautz konferencia (1) Kelet-Európa (3) kereskedelem (1) kirakat (1) kisbefektetők (1) kisvállalkozás (2) KKV (1) klaszter (1) kockázat (1) kockázati tőke (1) konferencia beszámoló (1) könyvajánló (6) korrupció (1) kovács tünde (2) Közép-Európa (2) közép-Kelet-Európa (2) közgazdaságtan (5) közgazdasátan (1) kultúrgazdaság (1) lakáspiac (1) Lapítsd le a piramist! (1) long tail (1) luxus (1) luxusipar (1) magyar-orosz kapcsolatok (2) márkaépítés (1) marketing (16) marketingstratégia (1) marx (1) másodlagos piac (1) megapolisz (1) menedzsment (10) Mercedes-Benz (1) Mintzberg (1) molinó (1) Moszkva (1) MSPR Üzleti Iskola (1) Műgyűjteni de hogyan? (1) műgyűjtés (3) műgyűjtó (1) műgyűjtő (1) műkereskedelem (2) munkatapasztalat (1) munkavállalás (1) műtárgypiac (1) művészet (1) nagyvállalatok (1) német-orosz kapcsolatok (1) Németország (1) nemzeti identitás (1) Nemzetközi kapcsolatok (3) önkormányzati rendszerek (1) online marketing (1) orosz-azeri kapcsolatok (1) orosz-német kapcsolatok (1) Oroszország (14) Oroszország fejlesztési stratégiája (1) orosz fiatalok (1) orosz gazdaság (1) Orosz gazdaságfejlesztés (1) orosz identitáspolitika (1) orosz közigazgatás (1) orosz közigazgatási rendszer (1) orosz önkormányzatok (1) orosz regionális politika (1) orosz vidék (3) összehasonlító elemzés (1) outside-in (1) Paks II (2) pénzügyi ismeretek (1) pénzügyi műveltség (1) piaci verseny (1) PR (1) prezentáció (2) prezentációtechnika (1) professzionális értékesítés (2) Professzionális értékesítés (1) programozás (1) promóció (1) protokoll (1) Pro Minoritate (1) Putyin (2) Putyin-adminisztráció (1) Rába (1) recenzió (4) Rechnitzer János (1) regionális gazdasgáfejlesztés (1) reklám (2) rendezvényszervezés (1) sales (2) self branding (1) spin-off (1) start-up (3) startup (1) státusszimbólumok (1) Steve Jobs (2) steve jobs (1) stratégia (2) stratégiai tervezés (1) stratégiamenedzsment (2) szakmai gyakorlat (1) szejtes szerkezet (1) személyes értékesítés (1) szervezeti kultúra (1) Szkolkovo (1) szociológia (2) tárgyalástecnika (1) társadalomfejlődés (1) településhálózat (1) településmarketing (1) térelmélet (1) termeléscentrikus (1) történelem (1) tréning (1) tudásmenedzsment (4) turizmusmarketing (1) üzletfejlesztés (1) üzleti angyal (1) üzleti tervezés (1) vagyonteremtés (1) vagyon teremtés (1) vállakozás (1) vállalatirányítás (7) vállalati evolúció (1) vállalati struktúra (1) vállalatvezetés (2) vállalkozás (3) vállalkozásfejlesztés (3) válság (1) válságmenedzsment (1) változásmenedzsment (1) városfejlődés (3) vásárlási döntések (1) vaszari andrás (1) vendéglátás (3) Vendéglátás-marketing (1) vendéglátás-marketing (10) vendéglátóipar (5) vendéglátó ipar (1) versenyképesség (2) vevőszolgálat (1) vezetés (1) Vezetéstudomány (1) vezetői kompetenciák (2) vezetőképzés (2) vidék (1) vidékfejlődés (2) weboldal (1) XXI. század (1) Címkefelhő

Friss topikok

Naptár

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Vendéglátás-marketing (7. rész): Jó áron, mindenkor!

2013.09.12. 14:41 :: Tamas Vaszari

Árpolitika marketingszempontok alapján

 

A vendéglátó egységet működtető vállalkozó célja, hogy a gazdasági tevékenység folytatása során profitra tegyen szert. Ez a cél csak úgy teljesíthető, ha a vendég a termék vagy szolgáltatás adás-vétele során a kapott áruért cserébe nagyobb ellenértéket fizet, mint amennyibe a termék vagy szolgáltatás előállítása belekerült. A tulajdonos jövedelme ennek megfelelően két tényezőtől függ: a vásárlások gyakoriságától, és a befolyt jövedelem nagyságától. E rövid okfejtés után mindössze egyetlen kérdés marad: miként érhető el, hogy a vásárlások számának, és a befolyó összegnek a szorzat a lehető legmagasabb legyen?

Vendéglátás-Marketing

A képre kattintva a könyv megvásárolható a kiadótól!

A vendéglátó egységek négy célt tűzhetnek ki maguk elé: a lehető legmagasabb nyereség elérését (1), a piaci pozíció stabilizálását (2) vagy megerősítését (3), illetve a piacvezető szerep megszerzését egy adott termék vagy termékcsoport piacán (4).

A piaci növekedés a következő módszerekkel valósítható meg: az étterem egyedi szolgáltatást nyújt, vagy olyan árszínvonalon dolgozik, amely a versenytársak számára utánozhatatlan. Az árpolitika kialakításakor arra is gondolni kell, hogy a költségfedezet megteremtésén kívül számos egyéb feladat is létezik még. Ide tartozik az étterem vagy az egyes új termékek, szolgáltatások piaci bevezetése, a versenytársakkal folytatott versenyben való érvényesülés, illetve az étteremről a vendégekben fejében élő kép alakítása, javítása.

Ha az árképzés során vendégek vásárlóerejét és költési színvonalát is figyelembe vesszük, akkor meg kell vizsgálnunk az étterembe betérők jövedelemviszonyait, és azt, hogy az általunk kínált szolgáltatás mennyire vonzó vagy szükséges a számukra. A motivációk vizsgálatakor figyelembe kell vennünk az objektív szükségleteket (éhség csillapítása egy bizonyos földrajzi területen belül) és a szubjektív tényezőket egyaránt. Ez utóbbi csoportba főleg a lélektani alapokra visszavezethető döntésalakító faktorok tartoznak: az önkifejezés és az önmegvalósítás.

Például: az önkifejezés eszköze lehet az olyan, magas presztízsű éttermek látogatása, amelyek kifejezetten egy adott, jól behatárolható társadalmi csoport kiszolgálására szakosodtak. Ebben az esetben még a magas árak is elviselhetők, hiszen az adott helyen étkező vendég így elmondhatja magáról: ő azok közé tartozik, akik még az ilyen, drága ételeket és szolgáltatásokat is képesek megfizetni.

Az önmegvalósítás a személy álmainak a megvalósítását jelenti. Ebben az esetben az árérzékenység szintén kisebb az átlagosnál, hiszen az illető, kerül, amibe kerül, de el szeretne jutni valahova, vagy ki szeretne próbálni valamit.

Egy új termék bevezetése ideális esetben két lépésből áll. Az első lépésben a vendéglátó egység az adott terméket vagy szolgáltatást nyomott áron értékesíti, hogy a vendégek könnyedén megismerkedhessenek vele. A nyomott ár ebben az esetben azért szükséges, mert így a vevő kevésbé érzi kockázatosnak a vásárlást, és könnyebben kipróbálja az újdonságot. Ha az adott dolog már széles körben ismertté vált, akkor az ár felemelhető arra a szintre, amely már képes profitot termelni a tulajdonos számára. Ha nyitási akciót, vagy bevezető árakat alkalmazunk, akkor a vendégek figyelmét mindenképpen hívjuk fel az alacsony árak ideiglenes jellegére. Ez azért fontos, mert a vendégek így könnyebben elfogadják majd az akció megszűnését, és a későbbi magas árakat.

Ha az egyes vendégcsoportok árérzékenysége eltérő mértékű, akkor az árakat differenciálhatjuk is. Erre számos lehetőség kínálkozik, például: területenként eltérő áron értékesítjük ugyanazt a terméket (vidéken és városban, pince-helyiségben és az utca szintjén), különböző napszakokban eltérő árakat alkalmazunk (csúcsidő – boldog órák), az egyes vendégcsoportok más árat fizetnek (nyugdíjas vagy diákkedvezmények). Az árdifferenciálás jelentős többletbevételt eredményezhet, mivel így alacsonyabb profit mellett, de szélesebb rétegek is kiszolgálhatók.

Az, hogy valaki mekkora összeget költ el szívesen, vagy mekkora összeget hajlandó kifizetni, nem ugyanaz. Ez utóbbi esetben ugyanis hiányzik az öröm, és az elégedettség. Amikor az árpolitikát alakítjuk, fontos, hogy az előbbiekkel tisztában legyünk. Csak így érhetjük el ugyanis, hogy a vendégek az árainkat vonzónak, az éttermet pedig látogatásra érdemesnek könyveljék el magukban.

Szólj hozzá!

Címkék: marketing értékesítés vendéglátás vendéglátóipar árpolitika vendéglátás-marketing

A bejegyzés trackback címe:

https://vaszaritamas.blog.hu/api/trackback/id/tr995487094

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.