HTML

Vaszari Tamás

Tisztelt Látogató! Amikor ezt a blogot életre hívtam, akkor sokat gondolkodtam azon, hogy miről is kellene szólnia. Végül úgy döntöttem, hogy mindent leírok, ami a múltban hatással volt rám. Szívből remélem, hogy az olvasottak Önre is inspirálólag hatnak majd! Az egyes témákat a saját véleményemmel is kiegészítettem, és arra kérem a Kedves Olvasót, hogy ha Önben megfogalmazódik valami, akkor írja meg nyugodtan! Hátha új gondolatokat ébreszt vele valaki másban is… Köszönettel: Vaszari Tamás

Címkék

ajándékozás (1) Aliyev (1) Amazon.com (1) apple (1) arculattervezés (1) árpolitika (1) ártárgyalás (1) ártárgyalás tréning (1) aspirációs csoport (1) aspirációs csoportok (2) atomenergia (2) aukció (1) autóipar (1) Azerbajdzsán (1) A művészet mint üzlet (1) befektetés (6) benjamin graham (1) brand (1) brandépítés (1) branding (2) BRM (1) Bulgária (1) business relationship management (1) business school (1) Carmine Gallo (1) cégér (1) céges honlap (1) cégtörténet (1) cégvezetés (1) cellular organisation (1) Chris Anderson (1) CMS (1) dekoráció (1) demográfiai hatások (1) demonstratív fogyasztás (1) demotgráfia (1) deomgráfiai hatások az ingatlanpiacon (1) design (1) diplomácia (1) divat (1) Dr Törőcsik Mária (1) elemzés (1) elhelyezkedés (1) erőműépítés (2) értékesítés (8) értékesítés-orientált (1) értékesítési ismeretek (1) értékesítési technikák (4) étterem-marketing (1) felnőtt (1) felnőttképzés (1) fogyasztói aspirációk (1) fogyasztói döntések (1) fogyasztói magatartás (4) framework (1) gazdaságfejlesztés (3) gazdasági helyzet (1) gazdasági válság (2) GLOBE (2) Győr (1) gyűjtés (1) hitel (1) Hofstede (1) homlokzat (1) honlap (1) honlapkészítés (1) Hosszú farok (1) identitáspolitika (1) imázs (1) ingatlan (4) ingatlanbefektetés (5) Ingatlanbefektetés- és menedzsment (1) ingatlanbefektetés és menedzsment (2) ingatlanfejlesztés (1) ingatlanpia (1) ingatlanpiaci elemzés (1) ingatlanszektor (1) innováció (3) innováció-menedzsment (1) inside-out (1) Jan Carlzon (1) Kaluga (1) kapcsolatmenedzsment (1) kapitalizmus (1) karrier (1) Kautz konferencia (1) Kelet-Európa (3) kereskedelem (1) kirakat (1) kisbefektetők (1) kisvállalkozás (2) KKV (1) klaszter (1) kockázat (1) kockázati tőke (1) konferencia beszámoló (1) könyvajánló (6) korrupció (1) kovács tünde (2) Közép-Európa (2) közép-Kelet-Európa (2) közgazdaságtan (5) közgazdasátan (1) kultúrgazdaság (1) lakáspiac (1) Lapítsd le a piramist! (1) long tail (1) luxus (1) luxusipar (1) magyar-orosz kapcsolatok (2) márkaépítés (1) marketing (16) marketingstratégia (1) marx (1) másodlagos piac (1) megapolisz (1) menedzsment (10) Mercedes-Benz (1) Mintzberg (1) molinó (1) Moszkva (1) MSPR Üzleti Iskola (1) Műgyűjteni de hogyan? (1) műgyűjtés (3) műgyűjtó (1) műgyűjtő (1) műkereskedelem (2) munkatapasztalat (1) munkavállalás (1) műtárgypiac (1) művészet (1) nagyvállalatok (1) német-orosz kapcsolatok (1) Németország (1) nemzeti identitás (1) Nemzetközi kapcsolatok (3) önkormányzati rendszerek (1) online marketing (1) orosz-azeri kapcsolatok (1) orosz-német kapcsolatok (1) Oroszország (14) Oroszország fejlesztési stratégiája (1) orosz fiatalok (1) orosz gazdaság (1) Orosz gazdaságfejlesztés (1) orosz identitáspolitika (1) orosz közigazgatás (1) orosz közigazgatási rendszer (1) orosz önkormányzatok (1) orosz regionális politika (1) orosz vidék (3) összehasonlító elemzés (1) outside-in (1) Paks II (2) pénzügyi ismeretek (1) pénzügyi műveltség (1) piaci verseny (1) PR (1) prezentáció (2) prezentációtechnika (1) professzionális értékesítés (2) Professzionális értékesítés (1) programozás (1) promóció (1) protokoll (1) Pro Minoritate (1) Putyin (2) Putyin-adminisztráció (1) Rába (1) recenzió (4) Rechnitzer János (1) regionális gazdasgáfejlesztés (1) reklám (2) rendezvényszervezés (1) sales (2) self branding (1) spin-off (1) start-up (3) startup (1) státusszimbólumok (1) Steve Jobs (2) steve jobs (1) stratégia (2) stratégiai tervezés (1) stratégiamenedzsment (2) szakmai gyakorlat (1) szejtes szerkezet (1) személyes értékesítés (1) szervezeti kultúra (1) Szkolkovo (1) szociológia (2) tárgyalástecnika (1) társadalomfejlődés (1) településhálózat (1) településmarketing (1) térelmélet (1) termeléscentrikus (1) történelem (1) tréning (1) tudásmenedzsment (4) turizmusmarketing (1) üzletfejlesztés (1) üzleti angyal (1) üzleti tervezés (1) vagyonteremtés (1) vagyon teremtés (1) vállakozás (1) vállalatirányítás (7) vállalati evolúció (1) vállalati struktúra (1) vállalatvezetés (2) vállalkozás (3) vállalkozásfejlesztés (3) válság (1) válságmenedzsment (1) változásmenedzsment (1) városfejlődés (3) vásárlási döntések (1) vaszari andrás (1) vendéglátás (3) Vendéglátás-marketing (1) vendéglátás-marketing (10) vendéglátóipar (5) vendéglátó ipar (1) versenyképesség (2) vevőszolgálat (1) vezetés (1) Vezetéstudomány (1) vezetői kompetenciák (2) vezetőképzés (2) vidék (1) vidékfejlődés (2) weboldal (1) XXI. század (1) Címkefelhő

Friss topikok

Naptár

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Hídépítés az egyetemek és a cégek között

2013.10.10. 14:15 :: Tamas Vaszari

A bölcsebbek és a bátrabbak közé tartozó egyetemi oktatók egyre gyakrabban ismerik be, hogy alig van kapcsolatuk a cégvilággal. A cégek arról panaszkodnak, hogy a frissdiplomásokat alig tudják használni, mert az elméleti felkészültségük nem párosul gyakorlati jártassággal. A frissdiplomások fő problémája pedig abban áll, hogy a munkáltatók már a karrierjük hajnalán is több éves szakmai gyakorlatot kérnek tőlük, hiába hangoztatják, hogy ők „kezdők”. A fentiek alapján világossá válik, hogy az egyetemek és a munkahelyek között komoly szakadék tátong, amelyet át kell hidalni. Az előbbiek alapján az is logikus, hogy ha rövid idő alatt szeretnénk hidat építeni, amelyen a tanulók az egyetemi padsorokból átmasírozhatnak a munkahelyi íróasztalok mögé, akkor a legjobban tesszük, ha mindkét parton sürgősen megkezdjük az építkezést.

Nemrégiben volt szerencsém részt venni egy, az Amerikai Egyesült Államokból indult kezdeményezésben, amelyet egy texasi egyetem (TCU) nyugalmazott professzora vezetett. A program célja az volt, hogy egy fél éves együttműködés keretében megismertesse a hallgatókat a cégvilág elvárásaival. A fenitek értelmében a magyarországi felsőoktatási intézmény (SZE) 6-7 fős csoportokat szervezett, amelyeket aztán kiküldött a cégekhez. A cégek munkatársai a diákok érkezése előtt részt vehettek egy, az egyetem által szervezett megbeszélésen, ahol hasznos tanácsokat kaptak arra nézve, hogy miként használják ki ezt a lehetőséget, és miként kovácsoljanak belőle a maguk számára is előnyt.

A találkozó során a professzor ismertette a program célját. Elmondta, hogy az egyetemek és a cégek szervezeti kultúrája egészen eltérő, ezért a másodikkal most kell megismertetni a diákokat. Ha ebbe jobban belegondolunk, akkor a számunkra is érthetővé válik, hogy a munkába állás mekkora váltást jelent egy ember életében! Még az olyan esetek sem egyszerűek, amikor valaki új szakmát tanul. A tanulmányok befejezése viszont még ennél is nagyobb váltást jelent: a diák, aki 6-7 éves kora óta az iskolapadban ül, és olyan embereket hallgat, akik mindent jobban tudnak nála, és éppen ezért mindig megmondják, hogy neki mit is kéne csinálnia, ha meg akar felelni, most egy egészen más szerepbe fog kerülni. 8 év alapfokú, 4 év középfokú és 3-5 év felsőfokú, tehát összesen 15-17 év tanulás után most valami eddig ismeretlen, új dolog veszi kezdetét, amiben a legtöbb végzősnek alig van tapasztalata, ha leszámítjuk a fagylalt-árusi vagy szórólap-osztói diákmunkákat. A munkahelyen úgy támasztanak elvárásokat, és úgy kérnek eredményeket, hogy nem mondják meg az oda vezető utat, és nem adnak konkrét eszközöket. Csak az eredményre kíváncsiak, az oda vezető út pedig többféle lehet, és mindegyik lehet jó!

Miután a professzor ismertette a fenti különbségeket, s ezzel együtt a feladat célját is, rátért arra, hogy a program miként is működhet hatékonyan. Arra kérte a cégek szereplőit, hogy valós feladatokat adjanak a csoportoknak, és tényleges elvárásokat fogalmazzanak meg feléjük! Kérte, hogy a fél éves időszak alatt a kézi vezérléssel történő irányítás helyett inkább a tanácsadás, a támogatás és a mentorálás útját válasszák! Arról is szó volt, hogy ez a fajta nyitottság milyen előnyöket hozhat a cégnek. Ha a projektek megvalósítása során a diákok úgy dolgozhatnak, ahogyan ők szeretnének, akkor valódi újdonságokkal állhatnak elő, mert nem béklyózzák meg őket azok a korlátok, amelyek esetleg a vállalati kultúrából fakadóan a cég kollégáit már egy elvárt, és éppen ezért korlátok közé terelt, beszűkült gondolkodásmódra ösztönzik. A professzor azt is elmondta, hogy az Egyesült Államokban gyakori, hogy ugyanazt a feladatot több diákcsapat is megkapja. Ezek után mindegyik előáll egy saját megoldással, de mivel mások a résztvevők, ezért a megoldáshoz vezető utak is eltérőek lesznek. A cégek így új ötletekhez juthatnak, illetve megismerhetik a frissen munkába állók gondolkodásmódját. Ez manapság különösen fontos, hisz egyre-másra válják egymást a különböző generációk. Az X generáció után jött az Y generáció, amelyet épp csak megismertünk, de máris itt az „új csendes generáció”, akikről még alig tudunk valamit. Feladat tehát mindkét oldalon bőven akad!

A magam részéről én mélyen hiszek az ilyen, hídépítő kezdeményezések létjogosultságában, mert azt gondolom, hogy a jövőben együttműködés első feltétele az, hogy a kooperáló felek legalább megismerjék egymást. A fent leírt lehetőség pedig vitathatatlanul alkalmas erre.

Szólj hozzá!

Címkék: karrier munkavállalás elhelyezkedés business school munkatapasztalat szakmai gyakorlat

A bejegyzés trackback címe:

https://vaszaritamas.blog.hu/api/trackback/id/tr305538053

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.