HTML

Vaszari Tamás

Tisztelt Látogató! Amikor ezt a blogot életre hívtam, akkor sokat gondolkodtam azon, hogy miről is kellene szólnia. Végül úgy döntöttem, hogy mindent leírok, ami a múltban hatással volt rám. Szívből remélem, hogy az olvasottak Önre is inspirálólag hatnak majd! Az egyes témákat a saját véleményemmel is kiegészítettem, és arra kérem a Kedves Olvasót, hogy ha Önben megfogalmazódik valami, akkor írja meg nyugodtan! Hátha új gondolatokat ébreszt vele valaki másban is… Köszönettel: Vaszari Tamás

Címkék

ajándékozás (1) Aliyev (1) Amazon.com (1) apple (1) arculattervezés (1) árpolitika (1) ártárgyalás (1) ártárgyalás tréning (1) aspirációs csoport (1) aspirációs csoportok (2) atomenergia (2) aukció (1) autóipar (1) Azerbajdzsán (1) A művészet mint üzlet (1) befektetés (6) benjamin graham (1) brand (1) brandépítés (1) branding (2) BRM (1) Bulgária (1) business relationship management (1) business school (1) Carmine Gallo (1) cégér (1) céges honlap (1) cégtörténet (1) cégvezetés (1) cellular organisation (1) Chris Anderson (1) CMS (1) dekoráció (1) demográfiai hatások (1) demonstratív fogyasztás (1) demotgráfia (1) deomgráfiai hatások az ingatlanpiacon (1) design (1) diplomácia (1) divat (1) Dr Törőcsik Mária (1) elemzés (1) elhelyezkedés (1) erőműépítés (2) értékesítés (8) értékesítés-orientált (1) értékesítési ismeretek (1) értékesítési technikák (4) étterem-marketing (1) felnőtt (1) felnőttképzés (1) fogyasztói aspirációk (1) fogyasztói döntések (1) fogyasztói magatartás (4) framework (1) gazdaságfejlesztés (3) gazdasági helyzet (1) gazdasági válság (2) GLOBE (2) Győr (1) gyűjtés (1) hitel (1) Hofstede (1) homlokzat (1) honlap (1) honlapkészítés (1) Hosszú farok (1) identitáspolitika (1) imázs (1) ingatlan (4) ingatlanbefektetés (5) Ingatlanbefektetés- és menedzsment (1) ingatlanbefektetés és menedzsment (2) ingatlanfejlesztés (1) ingatlanpia (1) ingatlanpiaci elemzés (1) ingatlanszektor (1) innováció (3) innováció-menedzsment (1) inside-out (1) Jan Carlzon (1) Kaluga (1) kapcsolatmenedzsment (1) kapitalizmus (1) karrier (1) Kautz konferencia (1) Kelet-Európa (3) kereskedelem (1) kirakat (1) kisbefektetők (1) kisvállalkozás (2) KKV (1) klaszter (1) kockázat (1) kockázati tőke (1) konferencia beszámoló (1) könyvajánló (6) korrupció (1) kovács tünde (2) Közép-Európa (2) közép-Kelet-Európa (2) közgazdaságtan (5) közgazdasátan (1) kultúrgazdaság (1) lakáspiac (1) Lapítsd le a piramist! (1) long tail (1) luxus (1) luxusipar (1) magyar-orosz kapcsolatok (2) márkaépítés (1) marketing (16) marketingstratégia (1) marx (1) másodlagos piac (1) megapolisz (1) menedzsment (10) Mercedes-Benz (1) Mintzberg (1) molinó (1) Moszkva (1) MSPR Üzleti Iskola (1) Műgyűjteni de hogyan? (1) műgyűjtés (3) műgyűjtó (1) műgyűjtő (1) műkereskedelem (2) munkatapasztalat (1) munkavállalás (1) műtárgypiac (1) művészet (1) nagyvállalatok (1) német-orosz kapcsolatok (1) Németország (1) nemzeti identitás (1) Nemzetközi kapcsolatok (3) önkormányzati rendszerek (1) online marketing (1) orosz-azeri kapcsolatok (1) orosz-német kapcsolatok (1) Oroszország (14) Oroszország fejlesztési stratégiája (1) orosz fiatalok (1) orosz gazdaság (1) Orosz gazdaságfejlesztés (1) orosz identitáspolitika (1) orosz közigazgatás (1) orosz közigazgatási rendszer (1) orosz önkormányzatok (1) orosz regionális politika (1) orosz vidék (3) összehasonlító elemzés (1) outside-in (1) Paks II (2) pénzügyi ismeretek (1) pénzügyi műveltség (1) piaci verseny (1) PR (1) prezentáció (2) prezentációtechnika (1) professzionális értékesítés (2) Professzionális értékesítés (1) programozás (1) promóció (1) protokoll (1) Pro Minoritate (1) Putyin (2) Putyin-adminisztráció (1) Rába (1) recenzió (4) Rechnitzer János (1) regionális gazdasgáfejlesztés (1) reklám (2) rendezvényszervezés (1) sales (2) self branding (1) spin-off (1) start-up (3) startup (1) státusszimbólumok (1) Steve Jobs (2) steve jobs (1) stratégia (2) stratégiai tervezés (1) stratégiamenedzsment (2) szakmai gyakorlat (1) szejtes szerkezet (1) személyes értékesítés (1) szervezeti kultúra (1) Szkolkovo (1) szociológia (2) tárgyalástecnika (1) társadalomfejlődés (1) településhálózat (1) településmarketing (1) térelmélet (1) termeléscentrikus (1) történelem (1) tréning (1) tudásmenedzsment (4) turizmusmarketing (1) üzletfejlesztés (1) üzleti angyal (1) üzleti tervezés (1) vagyonteremtés (1) vagyon teremtés (1) vállakozás (1) vállalatirányítás (7) vállalati evolúció (1) vállalati struktúra (1) vállalatvezetés (2) vállalkozás (3) vállalkozásfejlesztés (3) válság (1) válságmenedzsment (1) változásmenedzsment (1) városfejlődés (3) vásárlási döntések (1) vaszari andrás (1) vendéglátás (3) Vendéglátás-marketing (1) vendéglátás-marketing (10) vendéglátóipar (5) vendéglátó ipar (1) versenyképesség (2) vevőszolgálat (1) vezetés (1) Vezetéstudomány (1) vezetői kompetenciák (2) vezetőképzés (2) vidék (1) vidékfejlődés (2) weboldal (1) XXI. század (1) Címkefelhő

Friss topikok

Naptár

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Oroszország, merre tovább?

2013.12.26. 15:04 :: Tamas Vaszari

Léteznek olyan jóslatok, amelyek szerint 2030-ra az orosz gazdaság Európa legerősebb gazdaságává válhat. Remek dolog lenne, de ne feledjük el, hogy a ’60-as években is voltak olyanok, akik azt mondták, hogy a Szovjetunió 20 éven belül megelőzi az Amerikai Egyesült Államokat! Aztán a dolgok mégis másképp alakultak…

Szinte hihetetlen, hogy ennyire az alapoktól kell indulni, de a vezetők legfontosabb feladata ma is az ország egyben tartása. Oroszország ugyanis egy soknemzetiségű, multikulturális állam, s emiatt cseppet sem érthetünk egyet az olyan kijelentésekkel, hogy „Oroszország az oroszoké”. Ezt az országot még nagyon sok nép is a hazájának tekinti, akik a vallásukat, a kultúrájukat és az életmódjukat tekintve egyaránt különböznek a többségben lévő szlávoktól. Abban a pillanatban, hogy ezek a népek nem érzik többé magukénak Oroszországot, erőre kapnak a függetlenségi törekvések, és a szakadár mozgalmak veszélyeztetni kezdik az egységet. Ráadásul, az első ilyen kísérlet láncreakciót indíthat el, ami akár kezelhetetlen méretűvé duzzaszthatja a problémát. A feladat tehát nem kevesebb, mint egy olyan szintű homogenizáló nemzettudat megteremtése és fenntartása az emberek fejében, ami garantálja az egyazon országba tartozni akarást. Ebbe a tolerancia és az egyes sajátosságok elfogadása éppen úgy beletartozik, mint a közös kulturális és gazdasági alapok biztosítása és tudatosítása.

Az ország egységének a fenntartása számos kérdésre válaszol. Egyből érthetővé válik, hogy miért egy menedzser-pártra van szükség a politikában, miért kellenek az FSzB-s tisztek a központi pozíciókba, vagy miért van szükség a szárazföldi katonai erők folyamatos fejlesztésére, és esetenkénti belföldi bevetésére. Ugyanakkor, az orosz állam egyfajta paternalizmust, atyáskodást is képvisel, amely lehet, hogy az egység szempontjából kedvező ugyan, de a gazdaságra és a morálra már korántsem hat olyan jótékonyan. A gondoskodó állam ugyanis elhiteti az emberekkel, hogy nem kell aggódniuk – és ezért tenniük sem – a holnapért, mert van, aki vigyáz rájuk. Ez a gondoskodás sajnos negatívan is megjelenik: nem kell meglépni a szükséges fejlesztéseket, nem kellenek reformok, nem kell átstrukturálni a gazdaságot, mert, ahogy mondani szokás: odafentről majd úgyis segítenek. A rendszer egy tohonya behemóttá válik, amely mindent és mindenkit maga alá gyűr. Elég csak körülnézni, hogy hol tartunk ma: a bürokrácia lassú és nehézkes, a korrupció pedig, amely gyakorlatilag arról szól, hogy némi pénzért cserébe a hivatalnokok eltekintenek a mindent gúzsba kötő szabályok betűről betűre való betartatásától, szabadon burjánzik.

Ennek a folyamatnak csak az eljárásrend radikális leegyszerűsítésével és a bürokraták elszámoltathatóságának megteremtésével lehet véget vetni, amire eddig vajmi kevés kísérlet történt. A túlduzzasztott bürokrácia és a hatalmas közszféra fenntartása ugyanis egy olyan eszköz az állam számára, amelyen keresztül az exportból származó bevételeket visszajuttatja a lakossághoz. A kérdés csak az, hogy ez meddig tartható fenn, és valóban szolgálja-e ez az ország fejlődését? Sajnos, nem vagyok benne biztos.

Úgy gondolom, hogy a mai orosz gazdaság sok szempontból hasonlít a XVI. századi Spanyolországra, ahol a gyarmatokról érkező hatalmas bevételek csak átfolytak az akkori uralkodó osztály kezén, de az országot nem emelték a gazdag nemzetek sorába. Oroszország a XX. és a XXI. században a nyugat nyersanyag- és energiahordozó-éhségének köszönhetően történelmi lehetőséghez jutott, de ezt ki is kell tudni használnia.

Ahhoz, hogy a pénz ne folyjék át az országon, hanem sikerüljön felhalmozni a tőkét, át kell alakítani a gazdaságot, mégpedig úgy, hogy a belföldön megtermelt hozzáadott érték aránya a többszörösére növekedjék. Ehhez modernizálni kell a feldolgozóipart: új gyárakra, új eljárásokra és egy új tudósnemzedékre van szükség, amely képes megoldani azt a hidegháború óta húzódó problémát, hogy a katonai fejlesztéseket, valamint az elméleti kutatások eredményeit csak elvétve sikerül átültetni a polgári szektorba.

Az innovációs potenciál növelésére már most is történtek kísérletek. A Szkolkovoban felépített Innopolisz az alapítók reményei szerint képes lesz rá, hogy az orosz innováció és K+F motorjává váljék. Ahhoz azonban, hogy ez megvalósulhasson, cégekre van szükség, akik kutatóközpontokat hoznak itt létre, és finanszírozzák a projekteket. Ezek hazai és nyugati vállalatok egyaránt lehetnek, amelyeket – a fent már leírt problémák miatt – egyszerűsített szabályozással is csábítanak.

A magánszektor azonban nem csak nagyvállalatokból áll, hanem az alulról jövő kezdeményezések, a KKV-k is a részét képezik. Ezeket is támogatni kell, mert ezek hordozzák a legnagyobb növekedési potenciált. Szerencsére a nekik szóló adókedvezmények, és kisvállalkozási adózási lehetőségek igen előnyös feltételeket kínálnak. De, ez nem elég! Egyszerűsíteni kell az engedélyeztetési eljárásokat, meg kell teremteni egy motiváló, az átalakulást valóban szolgáló gazdaságfejlesztési támogatási rendszert (különös tekintettel az elmaradott, távoli régiók felfejlesztésére), és helyre kell állítani a gazdasági szereplők egymásba vetett bizalmát.

A bizalom visszaállítása szintén sarkalatos pont, amely külön bekezdést érdemel. Egyrészről vissza kell állítani az állami szervekbe, és az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat. Ide tartozik többek között, hogy egy magáncég is egyenrangú partnernek érezhesse magát egy közszereplővel való kapcsolatban, vagy az, hogy a bíróságok részrehajlásától ne kelljen tartania. De, szintén itt említhetjük a tulajdon nyilvántartást, a korrupció vagy a feketegazdaság megfékezését is. Addig ugyanis, amíg a védelmi pénz fizetése természetesebb az adózásnál, kár arra számítani, hogy előrelépés lesz. A gazdasági szereplők egymás iránti bizalma csak ezek után következhet. Ma a felek alig bíznak egymásban, és óriási erőforrásokat fordítanak arra, hogy a saját biztonságukat garantálják. Ahhoz, hogy az egymással üzletelő partnerek között bizalom legyen, éveken át tartó építkezésre, és átlátható, elszámoltatható működésre van szükség, amelyre csak egy fehér, korrupciómentes gazdasági környezetben van esély.

Ha ezeket a problémákat sikerül leküzdeni, akkor a fejlődési lehetőségek szinte végtelenek! Az energiahordozóktól való függőséget és az elavult nehézipar túlsúlyát ugyanis úgy lehet leküzdeni, hogy új, ütőképes és valós gazdasági súllyal rendelkező gazdasági szektorokat építünk fel melléjük, amelyek képesek rá, hogy egy esetleges szénhidrogén-áresés esetén is jól teljesítsenek, s ezáltal fenntartsák az ország stabilitását és a lakosság életszínvonalát. Ha az orosz gazdaság jól működő és stabil rendszer lesz, akkor gazdagságot hoz majd minden polgárának, ami a politikai stabilitásra is jótékony hatással lesz, hiszen egy jól működő rendszerhez mindig könnyebb tartozni, mint egy roskadozóhoz.

Szólj hozzá!

Címkék: innováció korrupció változásmenedzsment gazdaságfejlesztés Oroszország Putyin Szkolkovo

A bejegyzés trackback címe:

https://vaszaritamas.blog.hu/api/trackback/id/tr905709580

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.