HTML

Vaszari Tamás

Tisztelt Látogató! Amikor ezt a blogot életre hívtam, akkor sokat gondolkodtam azon, hogy miről is kellene szólnia. Végül úgy döntöttem, hogy mindent leírok, ami a múltban hatással volt rám. Szívből remélem, hogy az olvasottak Önre is inspirálólag hatnak majd! Az egyes témákat a saját véleményemmel is kiegészítettem, és arra kérem a Kedves Olvasót, hogy ha Önben megfogalmazódik valami, akkor írja meg nyugodtan! Hátha új gondolatokat ébreszt vele valaki másban is… Köszönettel: Vaszari Tamás

Címkék

ajándékozás (1) Aliyev (1) Amazon.com (1) apple (1) arculattervezés (1) árpolitika (1) ártárgyalás (1) ártárgyalás tréning (1) aspirációs csoport (1) aspirációs csoportok (2) atomenergia (2) aukció (1) autóipar (1) Azerbajdzsán (1) A művészet mint üzlet (1) befektetés (6) benjamin graham (1) brand (1) brandépítés (1) branding (2) BRM (1) Bulgária (1) business relationship management (1) business school (1) Carmine Gallo (1) cégér (1) céges honlap (1) cégtörténet (1) cégvezetés (1) cellular organisation (1) Chris Anderson (1) CMS (1) dekoráció (1) demográfiai hatások (1) demonstratív fogyasztás (1) demotgráfia (1) deomgráfiai hatások az ingatlanpiacon (1) design (1) diplomácia (1) divat (1) Dr Törőcsik Mária (1) elemzés (1) elhelyezkedés (1) erőműépítés (2) értékesítés (8) értékesítés-orientált (1) értékesítési ismeretek (1) értékesítési technikák (4) étterem-marketing (1) felnőtt (1) felnőttképzés (1) fogyasztói aspirációk (1) fogyasztói döntések (1) fogyasztói magatartás (4) framework (1) gazdaságfejlesztés (3) gazdasági helyzet (1) gazdasági válság (2) GLOBE (2) Győr (1) gyűjtés (1) hitel (1) Hofstede (1) homlokzat (1) honlap (1) honlapkészítés (1) Hosszú farok (1) identitáspolitika (1) imázs (1) ingatlan (4) ingatlanbefektetés (5) Ingatlanbefektetés- és menedzsment (1) ingatlanbefektetés és menedzsment (2) ingatlanfejlesztés (1) ingatlanpia (1) ingatlanpiaci elemzés (1) ingatlanszektor (1) innováció (3) innováció-menedzsment (1) inside-out (1) Jan Carlzon (1) Kaluga (1) kapcsolatmenedzsment (1) kapitalizmus (1) karrier (1) Kautz konferencia (1) Kelet-Európa (3) kereskedelem (1) kirakat (1) kisbefektetők (1) kisvállalkozás (2) KKV (1) klaszter (1) kockázat (1) kockázati tőke (1) konferencia beszámoló (1) könyvajánló (6) korrupció (1) kovács tünde (2) Közép-Európa (2) közép-Kelet-Európa (2) közgazdaságtan (5) közgazdasátan (1) kultúrgazdaság (1) lakáspiac (1) Lapítsd le a piramist! (1) long tail (1) luxus (1) luxusipar (1) magyar-orosz kapcsolatok (2) márkaépítés (1) marketing (16) marketingstratégia (1) marx (1) másodlagos piac (1) megapolisz (1) menedzsment (10) Mercedes-Benz (1) Mintzberg (1) molinó (1) Moszkva (1) MSPR Üzleti Iskola (1) Műgyűjteni de hogyan? (1) műgyűjtés (3) műgyűjtó (1) műgyűjtő (1) műkereskedelem (2) munkatapasztalat (1) munkavállalás (1) műtárgypiac (1) művészet (1) nagyvállalatok (1) német-orosz kapcsolatok (1) Németország (1) nemzeti identitás (1) Nemzetközi kapcsolatok (3) önkormányzati rendszerek (1) online marketing (1) orosz-azeri kapcsolatok (1) orosz-német kapcsolatok (1) Oroszország (14) Oroszország fejlesztési stratégiája (1) orosz fiatalok (1) orosz gazdaság (1) Orosz gazdaságfejlesztés (1) orosz identitáspolitika (1) orosz közigazgatás (1) orosz közigazgatási rendszer (1) orosz önkormányzatok (1) orosz regionális politika (1) orosz vidék (3) összehasonlító elemzés (1) outside-in (1) Paks II (2) pénzügyi ismeretek (1) pénzügyi műveltség (1) piaci verseny (1) PR (1) prezentáció (2) prezentációtechnika (1) professzionális értékesítés (2) Professzionális értékesítés (1) programozás (1) promóció (1) protokoll (1) Pro Minoritate (1) Putyin (2) Putyin-adminisztráció (1) Rába (1) recenzió (4) Rechnitzer János (1) regionális gazdasgáfejlesztés (1) reklám (2) rendezvényszervezés (1) sales (2) self branding (1) spin-off (1) start-up (3) startup (1) státusszimbólumok (1) Steve Jobs (2) steve jobs (1) stratégia (2) stratégiai tervezés (1) stratégiamenedzsment (2) szakmai gyakorlat (1) szejtes szerkezet (1) személyes értékesítés (1) szervezeti kultúra (1) Szkolkovo (1) szociológia (2) tárgyalástecnika (1) társadalomfejlődés (1) településhálózat (1) településmarketing (1) térelmélet (1) termeléscentrikus (1) történelem (1) tréning (1) tudásmenedzsment (4) turizmusmarketing (1) üzletfejlesztés (1) üzleti angyal (1) üzleti tervezés (1) vagyonteremtés (1) vagyon teremtés (1) vállakozás (1) vállalatirányítás (7) vállalati evolúció (1) vállalati struktúra (1) vállalatvezetés (2) vállalkozás (3) vállalkozásfejlesztés (3) válság (1) válságmenedzsment (1) változásmenedzsment (1) városfejlődés (3) vásárlási döntések (1) vaszari andrás (1) vendéglátás (3) Vendéglátás-marketing (1) vendéglátás-marketing (10) vendéglátóipar (5) vendéglátó ipar (1) versenyképesség (2) vevőszolgálat (1) vezetés (1) Vezetéstudomány (1) vezetői kompetenciák (2) vezetőképzés (2) vidék (1) vidékfejlődés (2) weboldal (1) XXI. század (1) Címkefelhő

Friss topikok

Naptár

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Hogyan alakítsuk át a tudást tőkévé?

2014.02.06. 14:33 :: Tamas Vaszari

Alekaszandr Gaponenko professzor és elnöki tanácsadó a tudásmenedzsment legelismertebb tekintélye Oroszországban, aki a témában már több könyvet, és megszámlálhatatlan szakcikket publikált. A jelen recenzióban feldolgozott könyve valószínűleg a legrészletesebb írás, amely a tudásmenedzsmentről orosz nyelven elérhető.  A könyv olvasmányos, könnyen érthető, logikus felépítésű, rengeteg esettanulmánnyal és nemzetközi kitekintéssel, összehasonlítással kiegészítve. Csak érdekesség, hogy a szerző a magyar gyakorlatra is kitér, konkrétan a ma már nem létező szakképzési hozzájárulásra, amely gyakorlatilag beépítette a magyar vállalatok gyakorlatába a dolgozók továbbképzését.

A Tudásmenedzsment, avagy: miként alakítsuk tőkévé a tudást két részből áll. Az első rész a tudásalapú gazdaságról szól, a második rész pedig a tudásmenedzsment elméletét és gyakorlati módszereit taglalja.

Az emberiségnek szembe kell néznie a ténnyel, hogy a gazdaság szerkezete napjainkra teljesen átalakult. A materiális javak ma már szinte mindenhol elérhetők, a szállítási költségek szinte marginálisak, ezért az immateriális javaké lett a főszerep. Természetesen, a materiális javakra, az alapanyagra, a munkára, és a tőkére továbbra is szükség van, de a vállalat értékteremtő képessége ma már korántsem csak ezektől függ. Az, hogy a végén mekkora lesz az output értéke, azon is múlik, hogy a vállalat dolgozói milyen hatékonysággal használják fel a rendelkezésükre álló erőforrásokat, és a végén mit hoznak ki belőlük. Nagyon leegyszerűsítve a fentieket: 1500 kg. vasból – és egyéb anyagokból – elő lehet állítani Volgát és Mercedest is. Az erőforrás-felhasználás ugyanakkor, a kibocsátott ár értéke viszont már nagyon eltérő, s ez elsősorban a vállalatnál rendelkezésre álló, hosszú idő alatt felhalmozott tudásnak köszönhető.

A fentiek mellett ráadásul a globalizáció kiteljesedésével és a határok eltűnésével a verseny egyre fokozódik. Ez azt jelenti, hogy ha valaki nem jut időben a tudáshoz, akkor előbb utóbb lemarad a versenytársaihoz képest és kiszorul a piacról. Ha ez így van, akkor elengedhetetlen, hogy a vállalat – amely tulajdonképpen egy munkatársakból álló közösség – nyitott legyen az új információk befogadására, és gyorsan implementálni tudja azokat.

A gazdaság azonban nem csak cégekből áll, hanem jóval több szereplő működik benne. Ez azt jelenti, hogy nem csak a termelő vállalatoknak kell tudniuk befogadni és alkalmazni az új tudást, hanem a közigazgatási szerveknek, és a közoktatási rendszernek is ki kell vennie a részét a munkából. A közigazgatási rendszert úgy kell átalakítani, hogy maga is támogassa, bátorítsa az innovációt és a tudás felhalmozását, bővítését, a közoktatásnak pedig olyan fiatalokat kell kibocsátania, akik készen állnak rá, hogy a tudásalapú gazdaság új, megváltozott körülményei között is boldogulni tudjanak.

Ez a szükséges átalakulás Oroszországban különösen összetett feladatnak ígérkezik, mivel az államapparátus nehézkes, a közoktatási rendszer pedig egy két kivételtől eltekintve nem versenyképes. Kiút persze van: az állami irányítással életre hívott szkolkovoi Innograd például egyszerűsített eljárásokkal várja a betelepülni vágyó high-tech cégeket, illetve az ország elitegyetemein már nemzetközi viszonylatban is kiemelkedően versenyképes szakembereket képeznek, akikkel kapcsolatban a legnagyobb feladat éppen a kivándorlás megfékezése olyan módon, hogy ezeknek az embereknek otthon is versenyképes és élhető jövőt kínáljanak.

A tudásmenedzsment másik színtere a vállalatokon belül található. Ahhoz ugyanis, hogy a cég a legtöbbet hozhassa ki a munkatársai tudásából, egy olyan környezetre van szükség, ahol ez a tudás meg tud jelenni, és ki tud bontakozni. Ehhez a legfontosabb feladat a bizalmi légkör megteremtése, amely a dogozók megbecsülését és az egzisztenciális stabilitás biztosítását éppen úgy magába foglalja, mint a kollégák egymás iránti tiszteletét és bizalmát. Ahhoz ugyanis, hogy a munkatársak megosszák egymással a tudást, és ne eltitkolják egymás elől a birtokukba kerülő információmorzsákat, le kell törni a hatalmi harcokat és véget kell vetni a személyes ellentéteknek, versengéseknek. Az embereknek meg kell érteniük, hogy egy csónakban eveznek, és többre jutnak, ha összefognak. A vállalatok vezetőinek a fentiek alapján először egy olyan környezetet kell teremteniük, ami befogadja az újat, és megérti az új működési feltételeket, és csak utána fektethetnek energiát az új rendszer kiépítésébe.

Ahhoz, hogy a cégeknél központi értékké tegyük a tudást, először is a dolgozókban kell tudatosítani, hogy a tudásuknak, illetve a cégnél felhalmozott információknak, tapasztalatoknak értéke van. Ebbe beletartoznak a szabadalmak, az irányítási rendszerek, a bevált gyakorlatok, praktikák, szerzői jogok, és szabadalmak. A látható tudás ráadásul nem minden, hiszen az igazi érték a nem leírt, hanem csak a munkatársak – különös tekintettel a nagy tapasztalattal rendelkező, idősebb kollégákra – fejében van. Az ő esetükben életbevágóan fontos feladat, hogy rávegyük őket arra, hogy a tapasztalataikat átadják az utánuk következő generációk tagjainak.

A szinergiahatás különösen fontos a tudásmenedzsmentben: ha ugyanis a dolgozók készek rá, hogy megnyíljanak egymás előtt, akkor lehet, hogy közösen többre jutnak, mint egyenként. A megosztott ötletek ugyanis kiegészíthetik, megtermékenyíthetik egymást, és a folyamat végé létrejöhet egy olyan új érték, amely sokkal messzebbre mutat, mint az alkotóelemei.

Ha az embereket sikerül rávenni, hogy megosszák egymással a gondolataikat, tapasztalataikat, tudásukat, akkor a következő feladat a földrajzi és az időbeli távolságok áthidalása. Az adatrögzítő rendszerek megjelenése, a kommunikációs forradalom és a számítógépek elterjedése szerencsére már meghozta az áttörést ezen a területen. Az adatbázisok, a vállalati kézikönyvek, és az egyéb módon rögzített adatok az új belépők, vagy a távoli irodákban dolgozó munkatársak számára is megteremtik a lehetőséget, hogy elérjék a központokban dolgozó, vagy a velük közvetlen kapcsolatban nem lévő, idősebb kollégák tudását, és a saját munkájuk során is felhasználják azt.

A könyv legfontosabb gondolata, amely talán a fentiekből is kiviláglik, nem más, mint annak a ténynek a hangsúlyozása, hogy a tudásmenedzsment a szervezetek közös ügye. Ez azt jelenti, hogy tudás megosztását nem lehet informatikai vagy belső PR feladattá silányítani, hiszen ebben mindenki részt vesz. A vezetők létrehozzák az új működési kereteket, a dolgozók részt vesznek a folyamatokban, az informatikusok és a marketingesek pedig nem tesznek mást, minthogy biztosítják a szükséges működési kereteket és részt vesznek az új intézkedések elfogadtatásában.

Ha a fenti intézkedéseket sikerül megvalósítani, akkor elmondható, hogy a szervezet egy nagy lépést tett előre a korszerű, modern egységgé való átalakulás útján.

A fenti recenzió
Гапоненко Александр Лукич, Орлова Тамара Михайловна:
Управление знаниями. Как превратить знания в капитал, ISBN: 5-699-26534-1 978-5-699-26534-3, ООО "Издательство "Эксмо", Moszkva, 2008.
c. könyve alapján készült.

Szólj hozzá!

Címkék: tudásmenedzsment innováció menedzsment recenzió vállalatirányítás

A bejegyzés trackback címe:

https://vaszaritamas.blog.hu/api/trackback/id/tr1005798943

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.