HTML

Vaszari Tamás

Tisztelt Látogató! Amikor ezt a blogot életre hívtam, akkor sokat gondolkodtam azon, hogy miről is kellene szólnia. Végül úgy döntöttem, hogy mindent leírok, ami a múltban hatással volt rám. Szívből remélem, hogy az olvasottak Önre is inspirálólag hatnak majd! Az egyes témákat a saját véleményemmel is kiegészítettem, és arra kérem a Kedves Olvasót, hogy ha Önben megfogalmazódik valami, akkor írja meg nyugodtan! Hátha új gondolatokat ébreszt vele valaki másban is… Köszönettel: Vaszari Tamás

Címkék

ajándékozás (1) Aliyev (1) Amazon.com (1) apple (1) arculattervezés (1) árpolitika (1) ártárgyalás (1) ártárgyalás tréning (1) aspirációs csoport (1) aspirációs csoportok (2) atomenergia (2) aukció (1) autóipar (1) Azerbajdzsán (1) A művészet mint üzlet (1) befektetés (6) benjamin graham (1) brand (1) brandépítés (1) branding (2) BRM (1) Bulgária (1) business relationship management (1) business school (1) Carmine Gallo (1) cégér (1) céges honlap (1) cégtörténet (1) cégvezetés (1) cellular organisation (1) Chris Anderson (1) CMS (1) dekoráció (1) demográfiai hatások (1) demonstratív fogyasztás (1) demotgráfia (1) deomgráfiai hatások az ingatlanpiacon (1) design (1) diplomácia (1) divat (1) Dr Törőcsik Mária (1) elemzés (1) elhelyezkedés (1) erőműépítés (2) értékesítés (8) értékesítés-orientált (1) értékesítési ismeretek (1) értékesítési technikák (4) étterem-marketing (1) felnőtt (1) felnőttképzés (1) fogyasztói aspirációk (1) fogyasztói döntések (1) fogyasztói magatartás (4) framework (1) gazdaságfejlesztés (3) gazdasági helyzet (1) gazdasági válság (2) GLOBE (2) Győr (1) gyűjtés (1) hitel (1) Hofstede (1) homlokzat (1) honlap (1) honlapkészítés (1) Hosszú farok (1) identitáspolitika (1) imázs (1) ingatlan (4) ingatlanbefektetés (5) Ingatlanbefektetés- és menedzsment (1) ingatlanbefektetés és menedzsment (2) ingatlanfejlesztés (1) ingatlanpia (1) ingatlanpiaci elemzés (1) ingatlanszektor (1) innováció (3) innováció-menedzsment (1) inside-out (1) Jan Carlzon (1) Kaluga (1) kapcsolatmenedzsment (1) kapitalizmus (1) karrier (1) Kautz konferencia (1) Kelet-Európa (3) kereskedelem (1) kirakat (1) kisbefektetők (1) kisvállalkozás (2) KKV (1) klaszter (1) kockázat (1) kockázati tőke (1) konferencia beszámoló (1) könyvajánló (6) korrupció (1) kovács tünde (2) Közép-Európa (2) közép-Kelet-Európa (2) közgazdaságtan (5) közgazdasátan (1) kultúrgazdaság (1) lakáspiac (1) Lapítsd le a piramist! (1) long tail (1) luxus (1) luxusipar (1) magyar-orosz kapcsolatok (2) márkaépítés (1) marketing (16) marketingstratégia (1) marx (1) másodlagos piac (1) megapolisz (1) menedzsment (10) Mercedes-Benz (1) Mintzberg (1) molinó (1) Moszkva (1) MSPR Üzleti Iskola (1) Műgyűjteni de hogyan? (1) műgyűjtés (3) műgyűjtó (1) műgyűjtő (1) műkereskedelem (2) munkatapasztalat (1) munkavállalás (1) műtárgypiac (1) művészet (1) nagyvállalatok (1) német-orosz kapcsolatok (1) Németország (1) nemzeti identitás (1) Nemzetközi kapcsolatok (3) önkormányzati rendszerek (1) online marketing (1) orosz-azeri kapcsolatok (1) orosz-német kapcsolatok (1) Oroszország (14) Oroszország fejlesztési stratégiája (1) orosz fiatalok (1) orosz gazdaság (1) Orosz gazdaságfejlesztés (1) orosz identitáspolitika (1) orosz közigazgatás (1) orosz közigazgatási rendszer (1) orosz önkormányzatok (1) orosz regionális politika (1) orosz vidék (3) összehasonlító elemzés (1) outside-in (1) Paks II (2) pénzügyi ismeretek (1) pénzügyi műveltség (1) piaci verseny (1) PR (1) prezentáció (2) prezentációtechnika (1) professzionális értékesítés (2) Professzionális értékesítés (1) programozás (1) promóció (1) protokoll (1) Pro Minoritate (1) Putyin (2) Putyin-adminisztráció (1) Rába (1) recenzió (4) Rechnitzer János (1) regionális gazdasgáfejlesztés (1) reklám (2) rendezvényszervezés (1) sales (2) self branding (1) spin-off (1) start-up (3) startup (1) státusszimbólumok (1) Steve Jobs (2) steve jobs (1) stratégia (2) stratégiai tervezés (1) stratégiamenedzsment (2) szakmai gyakorlat (1) szejtes szerkezet (1) személyes értékesítés (1) szervezeti kultúra (1) Szkolkovo (1) szociológia (2) tárgyalástecnika (1) társadalomfejlődés (1) településhálózat (1) településmarketing (1) térelmélet (1) termeléscentrikus (1) történelem (1) tréning (1) tudásmenedzsment (4) turizmusmarketing (1) üzletfejlesztés (1) üzleti angyal (1) üzleti tervezés (1) vagyonteremtés (1) vagyon teremtés (1) vállakozás (1) vállalatirányítás (7) vállalati evolúció (1) vállalati struktúra (1) vállalatvezetés (2) vállalkozás (3) vállalkozásfejlesztés (3) válság (1) válságmenedzsment (1) változásmenedzsment (1) városfejlődés (3) vásárlási döntések (1) vaszari andrás (1) vendéglátás (3) Vendéglátás-marketing (1) vendéglátás-marketing (10) vendéglátóipar (5) vendéglátó ipar (1) versenyképesség (2) vevőszolgálat (1) vezetés (1) Vezetéstudomány (1) vezetői kompetenciák (2) vezetőképzés (2) vidék (1) vidékfejlődés (2) weboldal (1) XXI. század (1) Címkefelhő

Friss topikok

Naptár

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Mit várhatunk a válságmenedzsmenttől?

2014.02.13. 14:46 :: Tamas Vaszari

A válságmenedzsment egy olyan helyzetben jelent radikális változtatást, amikor a korábbi működési gyakorlat már fenntarthatatlanná vált, és a szervezetnek új utakat kell keresnie a túléléshez és a boldoguláshoz. A válságmenedzsment bizonyos szempontból minden esetben egy kései beavatkozás, amelyre akkor kerül sor, amikor a helyzet már elmérgesedett, és a cég bajba került. Ilyenkor a kényszer terhe alatt kell megmenteni a menthetőt, és az idő szorításában kényszerülünk rá, hogy megleljük a kiutat. A válságmenedzsment sokszor és sokak számára fájdalmas, vagy kellemetlen, de mégis szükség van az általa hozott változásokra, hiszen ezek jelentik a további sikerek zálogát. Közép- és Kelet-Európában az elmúlt 20-25 év gyakorlatilag végig a válságkezelés időszaka volt, amikor a társadalmi és a gazdasági rendszert egyaránt gyökeresen meg kellett változtatni. Ezek a változások sosem voltak fájdalommentesek, de így utólag visszatekintve már mindenki tudja, hogy szükség volt rájuk. A változásoknak még koránt sincs vége, hisz’ állami és vállalati szinten (elsősorban a régmúltból itt maradt nagyvállalatok esetében) még mindig rengeteg a tennivaló. Csak bízni tudunk benne, hogy idővel lezárulnak ezek a folyamatok, és a válságmenedzsment átadhatja helyét az innovációs menedzsment számára.

Illúzió volna azt gondolni, hogy létezik olyan szervezet, amely sosem kerül válságba. A válság természetes jelenség, amely külső és belső tényezők hatására egyaránt bekövetkezhet. Egy vállalat esetében külső ok lehet például egy általános gazdasági visszaesés, a belső okok között pedig a stratégiai hibákat, az elavult technológiát vagy a kulcsfontosságú munkatársak elvándorlását és a K+F elsorvadását, vagy az erőforrások megcsappanását említhetjük.

A válság legtipikusabb jele, ha megcsappannak a cég pénzeszközei, ami a hétköznapok nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy egy adott időszakon belül a kiadások felülmúlják a várható bevételeket. A következmény: veszélybe kerül a likviditás és jelentős adósságok felhalmozódnak fel. Ha ilyen helyzet áll elő, akkor a tűnet gyorsan, és egyértelműen látszik, de a kiváltó okok csak a legritkább esetben ennyire világosak. Külső szemmel nézve szinte magától értetődő a megoldás: először is fel kell tárni a kiváltó okokat. De ha hozzákezdünk a feladathoz, akkor látni fogjuk, hogy ezek igen sokfélék lehetnek. Például, ha azt állapítjuk meg, hogy nem megfelelő a dolgozók munkája, akkor még mindig nem jutottunk el a probléma gyökeréig. Ha egy szinttel lejjebb ásunk, akkor kiderülhet, hogy alacsony a dolgozók képzettségi szintje, kevés a tapasztalatuk, nem elég motiváltak vagy valami zavarja őket a munkavégzésben. Amikor beazonosítottuk az egyik okot, akkor még mindig nem vagyunk a probléma gyökerénél, mert például a nem megfelelő képzettség mögött egyformán ott állhat az alacsony színvonalú közoktatási rendszertől kezdve a strukturális munkanélküliségen át az elhibázott személyi döntésekig még számos, egyéb tényező.

Tévedés volna azt hinni, hogy válságba csak az elöregedett, elavult, elnehezedett cégek kerülhetnek, amelyek képtelenek a változásra és a megújulásra. Válságra a cég életciklusának bármely szakaszában sor kerülhet. Például, egy fejlődő cég esetében ott vannak az olyan gyerekbetegségek, mint az a tény, amikor a szervezet egyre nagyobbá válik, egyre többen dolgoznak benne, de az alapító nem rendelkezik a szükséges vezetői kompetenciákkal – hiszen az induláshoz nem ezekre volt szükség – és ezért hibás döntéseket hoz. A növekedés szakaszában pedig válságba sodorhatja a céget az is, ha a versenytársak felfigyelnek rá,  és ellentámadásba lendülnek, ami azt eredményezi, hogy hirtelen megváltozik a korábbi működési környezet. Nagyon fontos, hogy a tűnetek jelentkezése esetén azonnal vonjunk be szakembereket a megoldásba, mert egy külső, objektív szem, amely mögött ráadásul egy tapasztalt, nap, mint nap problémákat megoldó specialista áll, sokkal gyorsabban megleli a kiváltó okokat, mint egy laikus. A külső tanácsadó vagy válságmenedzser nem csak időt takarít meg, de azt az időszakot is lerövidíti, amely alatt a hibás gyakorlat folytatása további veszteségeket vagy károkat okozna.

A válságmenedzser feladatköre rendkívül összetett: feltárja a kiváltó okokat, segít véget vetni a hibás módszerek alkalmazásának, szükség esetén felszámolja a menthetetlen részeket, tevékenységeket, majd ezek után támpontot jelent az építkezésben is. A hibák megszűntetése ugyanis csak a feladat első fele. A romokon meg kell kezdeni az újjáépítést, ami egy cég esetében annyit jelent, hogy új stratégiára, új vezetési stílusra és új utakra van szükség. Ha sikerül megtalálni a kiutat, akkor az egész céget rá kell állítani. A felsővezetők mellett a középvezetőkkel, az alsószintű vezetőkkel és a munkatársakkal is el kell fogadtatni az új irányt, és az esetleges veszteségek szükségességét, mert csak így reménykedhetünk a támogatásukban. Ha erre nem vagyunk képesek, akkor a csendes ellenállás megfolytja a változtatási törekvéseket.

A szerzők úgy gondolták, hogy a vállalatok mindennapi életébe történő beavatkozás elfogadtatása olyan fontos dolog, hogy a tevékenység marketingjének érdemes egy egész fejezetet szentelni. Nem kellemes feladat, de a munka első lépése a krízishelyzet tudatosítása a szervezet tagjaiban. Ki kell mondani, hogy a jelenlegi út nem vezet sehová, és csak ezek után kezdhetjük el arról győzködni az embereket, hogy biztosítsák változások véghez viteléhez szükséges pénzt, munkát és lemondást. A következő lépés a célok megfogalmazása. Ennek során kitűzzük, hogy a beavatkozással mit szeretnénk eljutni, és milyen vállalatot szeretnénk a folyamat végére. Fontos, hogy ezt gyakran és őszintén kommunikáljuk! Egy szorult helyzetben az emberek pánikba eshetnek, vagy forgatókönyvek, pletykák gyártásával próbálják meg csökkenteni a bizonytalanságukat. A vezetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy ez egy természetes jelenség, és nem szabad felelősöket, bűnbakokat keresnie. Ilyenkor az a célravezető, ha az átlagosnál gyakrabban, következetesen kommunikálja a célt, és az ahhoz vezető út állomásait. Aranyszabály, hogy még a rossz hír is jobb, mint az információhiány, mert a bizonytalanság még a rossz hangulatnál is nagyobb károkat okoz.

A válságkezelés bizonyos szempontból a jó és a rossz harca, amelyben kiderül, hogy egy szervezeten belül az életképes, virágzó részek, vagy pedig az elavult, életképtelen, sorvadó, lehúzó elemek vannak-e túlsúlyban. Bármi legyen is a végeredmény, ezen a területen ritka a kompromisszumoktól, veszteségektől mentes győzelem. Ha a cég túl is éli a válságot, akkor is lesznek olyan részei, amelyek áldozatul esnek. Ráadásul, minél később érkezik a segítség, annál nehezebb lesz a mentés, és annál kisebb rész menekülhet meg. A fenti sorok miatt a könyv utolsó fejezetei a múlt lezárásáról, a felszámolásról és a csődről szólnak, hiszen az életnek nem csak a születés, de a halál is része, természetes dolog, amely a vállalatok esetében így jelentkezik.

A fenti recenzió
Бродский Б.Е., Жарковская Е.П., Бродский И.Б.:
Антикризисное управление. Учебник для студентов вузов - 6 изд.,
ISBN: 5-370-01236-9 978-5-370-01236-5, Омега-Л: Высшая школа менеджмента, Moszkva, 2009.
c. könyve alapján készült.

Szólj hozzá!

Címkék: válság menedzsment recenzió vállalatirányítás válságmenedzsment

A bejegyzés trackback címe:

https://vaszaritamas.blog.hu/api/trackback/id/tr525798964

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.