HTML

Vaszari Tamás

Tisztelt Látogató! Amikor ezt a blogot életre hívtam, akkor sokat gondolkodtam azon, hogy miről is kellene szólnia. Végül úgy döntöttem, hogy mindent leírok, ami a múltban hatással volt rám. Szívből remélem, hogy az olvasottak Önre is inspirálólag hatnak majd! Az egyes témákat a saját véleményemmel is kiegészítettem, és arra kérem a Kedves Olvasót, hogy ha Önben megfogalmazódik valami, akkor írja meg nyugodtan! Hátha új gondolatokat ébreszt vele valaki másban is… Köszönettel: Vaszari Tamás

Címkék

ajándékozás (1) Aliyev (1) Amazon.com (1) apple (1) arculattervezés (1) árpolitika (1) ártárgyalás (1) ártárgyalás tréning (1) aspirációs csoport (1) aspirációs csoportok (2) atomenergia (2) aukció (1) autóipar (1) Azerbajdzsán (1) A művészet mint üzlet (1) befektetés (6) benjamin graham (1) brand (1) brandépítés (1) branding (2) BRM (1) Bulgária (1) business relationship management (1) business school (1) Carmine Gallo (1) cégér (1) céges honlap (1) cégtörténet (1) cégvezetés (1) cellular organisation (1) Chris Anderson (1) CMS (1) dekoráció (1) demográfiai hatások (1) demonstratív fogyasztás (1) demotgráfia (1) deomgráfiai hatások az ingatlanpiacon (1) design (1) diplomácia (1) divat (1) Dr Törőcsik Mária (1) elemzés (1) elhelyezkedés (1) erőműépítés (2) értékesítés (8) értékesítés-orientált (1) értékesítési ismeretek (1) értékesítési technikák (4) étterem-marketing (1) felnőtt (1) felnőttképzés (1) fogyasztói aspirációk (1) fogyasztói döntések (1) fogyasztói magatartás (4) framework (1) gazdaságfejlesztés (3) gazdasági helyzet (1) gazdasági válság (2) GLOBE (2) Győr (1) gyűjtés (1) hitel (1) Hofstede (1) homlokzat (1) honlap (1) honlapkészítés (1) Hosszú farok (1) identitáspolitika (1) imázs (1) ingatlan (4) ingatlanbefektetés (5) Ingatlanbefektetés- és menedzsment (1) ingatlanbefektetés és menedzsment (2) ingatlanfejlesztés (1) ingatlanpia (1) ingatlanpiaci elemzés (1) ingatlanszektor (1) innováció (3) innováció-menedzsment (1) inside-out (1) Jan Carlzon (1) Kaluga (1) kapcsolatmenedzsment (1) kapitalizmus (1) karrier (1) Kautz konferencia (1) Kelet-Európa (3) kereskedelem (1) kirakat (1) kisbefektetők (1) kisvállalkozás (2) KKV (1) klaszter (1) kockázat (1) kockázati tőke (1) konferencia beszámoló (1) könyvajánló (6) korrupció (1) kovács tünde (2) Közép-Európa (2) közép-Kelet-Európa (2) közgazdaságtan (5) közgazdasátan (1) kultúrgazdaság (1) lakáspiac (1) Lapítsd le a piramist! (1) long tail (1) luxus (1) luxusipar (1) magyar-orosz kapcsolatok (2) márkaépítés (1) marketing (16) marketingstratégia (1) marx (1) másodlagos piac (1) megapolisz (1) menedzsment (10) Mercedes-Benz (1) Mintzberg (1) molinó (1) Moszkva (1) MSPR Üzleti Iskola (1) Műgyűjteni de hogyan? (1) műgyűjtés (3) műgyűjtó (1) műgyűjtő (1) műkereskedelem (2) munkatapasztalat (1) munkavállalás (1) műtárgypiac (1) művészet (1) nagyvállalatok (1) német-orosz kapcsolatok (1) Németország (1) nemzeti identitás (1) Nemzetközi kapcsolatok (3) önkormányzati rendszerek (1) online marketing (1) orosz-azeri kapcsolatok (1) orosz-német kapcsolatok (1) Oroszország (14) Oroszország fejlesztési stratégiája (1) orosz fiatalok (1) orosz gazdaság (1) Orosz gazdaságfejlesztés (1) orosz identitáspolitika (1) orosz közigazgatás (1) orosz közigazgatási rendszer (1) orosz önkormányzatok (1) orosz regionális politika (1) orosz vidék (3) összehasonlító elemzés (1) outside-in (1) Paks II (2) pénzügyi ismeretek (1) pénzügyi műveltség (1) piaci verseny (1) PR (1) prezentáció (2) prezentációtechnika (1) professzionális értékesítés (2) Professzionális értékesítés (1) programozás (1) promóció (1) protokoll (1) Pro Minoritate (1) Putyin (2) Putyin-adminisztráció (1) Rába (1) recenzió (4) Rechnitzer János (1) regionális gazdasgáfejlesztés (1) reklám (2) rendezvényszervezés (1) sales (2) self branding (1) spin-off (1) start-up (3) startup (1) státusszimbólumok (1) Steve Jobs (2) steve jobs (1) stratégia (2) stratégiai tervezés (1) stratégiamenedzsment (2) szakmai gyakorlat (1) szejtes szerkezet (1) személyes értékesítés (1) szervezeti kultúra (1) Szkolkovo (1) szociológia (2) tárgyalástecnika (1) társadalomfejlődés (1) településhálózat (1) településmarketing (1) térelmélet (1) termeléscentrikus (1) történelem (1) tréning (1) tudásmenedzsment (4) turizmusmarketing (1) üzletfejlesztés (1) üzleti angyal (1) üzleti tervezés (1) vagyonteremtés (1) vagyon teremtés (1) vállakozás (1) vállalatirányítás (7) vállalati evolúció (1) vállalati struktúra (1) vállalatvezetés (2) vállalkozás (3) vállalkozásfejlesztés (3) válság (1) válságmenedzsment (1) változásmenedzsment (1) városfejlődés (3) vásárlási döntések (1) vaszari andrás (1) vendéglátás (3) Vendéglátás-marketing (1) vendéglátás-marketing (10) vendéglátóipar (5) vendéglátó ipar (1) versenyképesség (2) vevőszolgálat (1) vezetés (1) Vezetéstudomány (1) vezetői kompetenciák (2) vezetőképzés (2) vidék (1) vidékfejlődés (2) weboldal (1) XXI. század (1) Címkefelhő

Friss topikok

Naptár

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

A termelés-centrikusság határai (mikro-szinten)

2014.02.17. 14:32 :: Tamas Vaszari

Esettanulmány

Néhány évvel ezelőtt betekintést nyerhettem egy komoly hagyományokkal rendelkező magyarországi nagyvállalat működésébe. Mivel viszonylag hosszú időt töltöttem a cégnél, módom nyílt rá, hogy alaposan megismerjem. Az első néhány nap szinte úgy érzetem magam, mintha egy múzeumban lennék. A cég egy hatalmas telephelyen működött, amelyet a külvilágtól egy két méter magas betonkerítés, és egy óriási, az egész területet körbeölelő park választott el. Ide aztán nem szűrődött be semmi a külvilágból! Sem a szó szerint, sem átvitt értelemben. Az egész szervezet olyan volt, mint egy mamut, amelyik utolsó mohikánkánt itt maradt a XXI. században, hogy megmutassa a kontrasztot a hatvanas-hetvenes évek, valamint napjaink szervezeti kultúrája között. A főépület a hetvenes évek eleje óta mit sem változott: a folyosókat a középületekből unalomig ismert vörös márvány borította, az irodákat pedig műanyag padló és lambéria. Az irodákban a különböző korszakokból megmaradt bútorok tarka sora jelentette a berendezést, amelyek között osztályvezetők, főelőadók, főmunkatársak, valamint – az új idők szelének jeleként – menedzserek és teamvezetők végezték egyszerre a munkájukat, szigorú hierarchia szerint. Ebben az esetben a hierarchia nem csak a formális függelmi viszonyokat jelentette, hanem arra is vonatkozott, hogy az egyes szervezeti egységek mekkora tekintélyt harcoltak ki maguknak.

A vizsgált vállalatnál a legnagyobb tekintéllyel azok rendelkeztek, akik a gyártást irányították. Ők jártak emelt fővel, kidüllesztett mellkassal a folyosón, miközben biztosak voltak benne, hogy a cég működése, fennállása és sikere kizárólag nekik köszönhető. A termelés irányítói a beszerzőket, az értékesítőket és a pénzügyeseket amolyan szükséges rossznak tekintették a cégen belül, akik csak azért vannak ott, és csak azért bonyolítják feleslegesen az életüket, mert muszáj.

A gondot csak az jelentette, hogy a közgazdászok számai pénzösszegekről szóltak, s mivel a gyártás irányítói és végrehajtói is a hónap végén hazavitt fizetésükből éltek, ezek sajnos mégsem voltak annyira mellékes adatok. Az elemzések ugyanis kimutatták, hogy például az egy főre vetített profittömeg pontosan a tizede a legnagyobb németországi versenytársénak, vagy azt, hogy az árbevétel, noha nominálisan stagnál ugyan, de reálértékben inkább már évek óta csak csökken. A vevők is elégedetlenkedtek, mert a termékekre túl sokat kellett várniuk. Ha a cég értékesítői ezt házon belül szóvá tették, akkor azt a választ kapták, hogy a kis vevők csak várjanak a sorukra, mert meg kell várni, amíg az adott típusból összejön akkor rendelési mennyiség, ami már eléri a gazdaságos sorozatnagyságot. A válasz látszólag racionálisnak tűnhetett ugyan, de a viharfelhők lassan gyülekezni kezdtek. A vevő ugyanis, aki a kis sorozatot megrendelte, de hiába várta, hírlevelet küldött a partnereinek, hogy a beszállítója már alig-alig működik, se ezért inkább ne rendeljenek olyan termékeket, amikbe az adott cégtől származó komponens is beépül. A csúcsot azonban mégsem ez a történet jelentette, hanem az az eset, amikor egy prototípus legyártása azért csúszott több, mint fél évet, mert az üzemvezetők fontosabbnak tartották a nagysorozatú termékek gyártásának fenntartását, és nem biztosítottak kapacitást a jövőt és a megújulást jelentő termék elkészítéséhez. A prototípus-gyártás egyébként szintén egy nagyobb volumenű együttműködés keretein belül történt volna, de a partnerek a fél év alatt inkább úgy döntöttek, hogy zárják soraikat, s az adott vállalat részvétele nélkül valósítják meg a projektet.

A fenti sorokat olvasva nem lehet kétségünk afelől, hogy a leírt, termelés-centrikus szemlélet kudarcra van ítélve. A hiánygazdaság idején (amikor a domináns helyzethez elegendő volt pusztán a termelőképesség fenntartása) a vevők talán még hajlandók voltak kivárni a sorukat, de ma, a túlkapacitások korában pillanatok alatt találnak egy másik beszállítót, aki készséggel kiszolgálja őket, s örül az új ügyfélnek. A termelőképesség ma már nem különleges tulajdonság, mert kellő mennyiségű erőforrás befektetésével ez ma már bárhol megvalósítható. A XXI. században az életképesség kulcsa immár az értékesítés-orientált működés. Minél előbb felismerjük ezt a tényt, annál előbb elkezdhetünk alkalmazkodni, és annál gyorsabban stabilizálhatjuk a cég működését az új feltételek között.

A kérdés ezek után már csak az, hogy miként definiáljuk az értékesítés-orientált szervezet fogalmát? Szerintem ez azt jelenti, hogy a cég egyrészről egy kezdeményező, proaktív piaci szereplővé válik, amely tudatosan keresi és építi az új együttműködési lehetőségeket. Ehhez jól képzett értékesítőkre van szükség, akik a cégük nagyköveteként folyamatosan úton vannak, és azon dolgoznak, hogy minél több emberrel teremtsenek kapcsolatot. Ahhoz pedig, hogy a potenciális partnerek szívesen találkozzanak velük, arra is szükség van, hogy a cég piaci ismertségét, és jóhírét előtte felépítsék. Ehhez marketing és PR specialisták kellenek, akik ismerik az adott iparág működését, és az információáramlási viszonyait. A harmadik feltétel pedig nem más, mint az, hogy a termelésben résztvevő munkatársak elfogadják az új szemléletmódot, sőt, partnerek legyenek az új stratégia megvalósításában. Ehhez olyan termelési kultúrát kell kialakítani, amely rugalmas, alkalmazkodó, és elegendő tartalékot hordoz magában ahhoz, hogy a váratlan helyzetre is képes legyen megfelelően reagálni. Ha a fenti átalakítást sikerül megvalósítani, akkor a vállalat ismét emelkedő pályára állhat, s a közép-európai gyártási szakértelemre, valamint a kedvező munkaerőköltségekre támaszkodva nem csak egy versenyképes, de egy meghatározó piaci szereplővé válhat (ismét).

Vendéglátás-Marketing

A képre kattintva a könyv megrendelhető a kiadótól!

Szólj hozzá!

Címkék: értékesítés közgazdaságtan kapitalizmus XXI. század vállalati evolúció termeléscentrikus értékesítés-orientált

A bejegyzés trackback címe:

https://vaszaritamas.blog.hu/api/trackback/id/tr345553607

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.