HTML

Vaszari Tamás

Tisztelt Látogató! Amikor ezt a blogot életre hívtam, akkor sokat gondolkodtam azon, hogy miről is kellene szólnia. Végül úgy döntöttem, hogy mindent leírok, ami a múltban hatással volt rám. Szívből remélem, hogy az olvasottak Önre is inspirálólag hatnak majd! Az egyes témákat a saját véleményemmel is kiegészítettem, és arra kérem a Kedves Olvasót, hogy ha Önben megfogalmazódik valami, akkor írja meg nyugodtan! Hátha új gondolatokat ébreszt vele valaki másban is… Köszönettel: Vaszari Tamás

Címkék

ajándékozás (1) Aliyev (1) Amazon.com (1) apple (1) arculattervezés (1) árpolitika (1) ártárgyalás (1) ártárgyalás tréning (1) aspirációs csoport (1) aspirációs csoportok (2) atomenergia (2) aukció (1) autóipar (1) Azerbajdzsán (1) A művészet mint üzlet (1) befektetés (6) benjamin graham (1) brand (1) brandépítés (1) branding (2) BRM (1) Bulgária (1) business relationship management (1) business school (1) Carmine Gallo (1) cégér (1) céges honlap (1) cégtörténet (1) cégvezetés (1) cellular organisation (1) Chris Anderson (1) CMS (1) dekoráció (1) demográfiai hatások (1) demonstratív fogyasztás (1) demotgráfia (1) deomgráfiai hatások az ingatlanpiacon (1) design (1) diplomácia (1) divat (1) Dr Törőcsik Mária (1) elemzés (1) elhelyezkedés (1) erőműépítés (2) értékesítés (8) értékesítés-orientált (1) értékesítési ismeretek (1) értékesítési technikák (4) étterem-marketing (1) felnőtt (1) felnőttképzés (1) fogyasztói aspirációk (1) fogyasztói döntések (1) fogyasztói magatartás (4) framework (1) gazdaságfejlesztés (3) gazdasági helyzet (1) gazdasági válság (2) GLOBE (2) Győr (1) gyűjtés (1) hitel (1) Hofstede (1) homlokzat (1) honlap (1) honlapkészítés (1) Hosszú farok (1) identitáspolitika (1) imázs (1) ingatlan (4) ingatlanbefektetés (5) Ingatlanbefektetés- és menedzsment (1) ingatlanbefektetés és menedzsment (2) ingatlanfejlesztés (1) ingatlanpia (1) ingatlanpiaci elemzés (1) ingatlanszektor (1) innováció (3) innováció-menedzsment (1) inside-out (1) Jan Carlzon (1) Kaluga (1) kapcsolatmenedzsment (1) kapitalizmus (1) karrier (1) Kautz konferencia (1) Kelet-Európa (3) kereskedelem (1) kirakat (1) kisbefektetők (1) kisvállalkozás (2) KKV (1) klaszter (1) kockázat (1) kockázati tőke (1) konferencia beszámoló (1) könyvajánló (6) korrupció (1) kovács tünde (2) Közép-Európa (2) közép-Kelet-Európa (2) közgazdaságtan (5) közgazdasátan (1) kultúrgazdaság (1) lakáspiac (1) Lapítsd le a piramist! (1) long tail (1) luxus (1) luxusipar (1) magyar-orosz kapcsolatok (2) márkaépítés (1) marketing (16) marketingstratégia (1) marx (1) másodlagos piac (1) megapolisz (1) menedzsment (10) Mercedes-Benz (1) Mintzberg (1) molinó (1) Moszkva (1) MSPR Üzleti Iskola (1) Műgyűjteni de hogyan? (1) műgyűjtés (3) műgyűjtó (1) műgyűjtő (1) műkereskedelem (2) munkatapasztalat (1) munkavállalás (1) műtárgypiac (1) művészet (1) nagyvállalatok (1) német-orosz kapcsolatok (1) Németország (1) nemzeti identitás (1) Nemzetközi kapcsolatok (3) önkormányzati rendszerek (1) online marketing (1) orosz-azeri kapcsolatok (1) orosz-német kapcsolatok (1) Oroszország (14) Oroszország fejlesztési stratégiája (1) orosz fiatalok (1) orosz gazdaság (1) Orosz gazdaságfejlesztés (1) orosz identitáspolitika (1) orosz közigazgatás (1) orosz közigazgatási rendszer (1) orosz önkormányzatok (1) orosz regionális politika (1) orosz vidék (3) összehasonlító elemzés (1) outside-in (1) Paks II (2) pénzügyi ismeretek (1) pénzügyi műveltség (1) piaci verseny (1) PR (1) prezentáció (2) prezentációtechnika (1) professzionális értékesítés (2) Professzionális értékesítés (1) programozás (1) promóció (1) protokoll (1) Pro Minoritate (1) Putyin (2) Putyin-adminisztráció (1) Rába (1) recenzió (4) Rechnitzer János (1) regionális gazdasgáfejlesztés (1) reklám (2) rendezvényszervezés (1) sales (2) self branding (1) spin-off (1) start-up (3) startup (1) státusszimbólumok (1) Steve Jobs (2) steve jobs (1) stratégia (2) stratégiai tervezés (1) stratégiamenedzsment (2) szakmai gyakorlat (1) szejtes szerkezet (1) személyes értékesítés (1) szervezeti kultúra (1) Szkolkovo (1) szociológia (2) tárgyalástecnika (1) társadalomfejlődés (1) településhálózat (1) településmarketing (1) térelmélet (1) termeléscentrikus (1) történelem (1) tréning (1) tudásmenedzsment (4) turizmusmarketing (1) üzletfejlesztés (1) üzleti angyal (1) üzleti tervezés (1) vagyonteremtés (1) vagyon teremtés (1) vállakozás (1) vállalatirányítás (7) vállalati evolúció (1) vállalati struktúra (1) vállalatvezetés (2) vállalkozás (3) vállalkozásfejlesztés (3) válság (1) válságmenedzsment (1) változásmenedzsment (1) városfejlődés (3) vásárlási döntések (1) vaszari andrás (1) vendéglátás (3) Vendéglátás-marketing (1) vendéglátás-marketing (10) vendéglátóipar (5) vendéglátó ipar (1) versenyképesség (2) vevőszolgálat (1) vezetés (1) Vezetéstudomány (1) vezetői kompetenciák (2) vezetőképzés (2) vidék (1) vidékfejlődés (2) weboldal (1) XXI. század (1) Címkefelhő

Friss topikok

Naptár

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Stratégia menedzsment (blogbejegyzés a 2014.02.06-án tartott szemináriumon elhangzottakhoz)

2014.02.20. 07:55 :: Tamas Vaszari

A stratégia-menedzsment fogalmára nincs általánosan elfogadott definíció, mert sokan sokfélét értenek alatta. Általánosan elismert azonban Henry Mintzberg leírása, aki a vállalatok stratégiáját ötféle módon definiálja. Ez a definíció a stratégiamenedzsment 5P-jeként vált ismertté:

   - terv (plan),
   - csel (ploy),
   - viselkedésminta (pattern),
   - helyzet (position),
   - kilátások (perspective).

A stratégiát a leggyakrabban olyan hosszútávú tervvel azonosítjuk, amely tartalmazza a célok eléréséhez szükséges irányt és főbb feladatokat. Ezt az általános útmutatást aztán a vállalat különböző egységei részekre bontják, és a rájuk eső feladatokat végrehajtják.

A piacgazdaság jellemzője az állandó verseny, amelyben a nagy halak megeszik a kicsiket. Csak a legéletképesebb szervezetek élhetnek túl, amihez állandó fejlesztésekre van szükség. A stratégiát éppen ezért néhányan cselnek értelmezik, amelynek lényege, hogy túljárjanak a konkurensek eszén, és versenyelőnyhöz jutva legyőzzék őket.

Miután a stratégia elkészült, utána mintaként szolgál. Pontosan leírja, hogy a cég munkatársainak mit és hogyan kell tennie, ha szeretne megfelelni az elvárásoknak. Habár a stratégia hosszútávra vonatkozik, időről időre felül kell vizsgálni, és szükség esetén érdemes változtatni az irányon.

A vállalatok – ha szeretnének túlélni – arra kényszerülnek, hogy alkalmazkodjanak a piaci helyzethez. Ennek során a jogi, a gazdasági, a technikai és a kulturális sajátosságokat éppúgy érdemes figyelembe venni, mint a vevők elvárásait, a beszállítók helyzetét vagy a piaci konjunktúrát.

A stratégia meghatározza a szervezet kilátásait is. Amikor a menedzsment tagjai kijelölik az irányt, akkora tagok számára egyértelművé válik, hogy miért kell dolgozniuk és mire számíthatnak. Fontos, hogy a szervezet vezetői képesek legyenek a közös gondolkodásra, és egy mindenki számára elfogadható irány meghatározására. A tervezés során érdemes vigyázni rá, hogy egy domináns személyiség ne erőltesse rá a saját elképzeléseit a többiekre, hanem mindenki egyformán elmondhassa a gondolatait.Ha ez megvalósul, akkor a felmerült észrevételek és javaslatok alapján kialakítható egy olyan stratégiai irány, amely figyelembe véve a piaci folyamatokat, trendeket sikerre viheti a vállalatot.

A fentieket olvasva jogosan merül fel bennünk a kérdés, hogy mindenkinek szüksége van-e stratégiára. Én úgy gondolom, hogy igen. Nem csak egy nagyvállalatnak kell öt éves terveket készítenie, de egy közepes vagy kis cég vezetőjének is érdemes átgondolnia, hogy merre tartson, sőt, az egyénnek is! Az egyéni stratégia a személyes célok kitűzésében nyilvánul meg, amely során az illető elhatározza, hogy hol szeretne tartani egy, három vagy öt év múlva.

A stratégia-menedzsment annak ellenére, hogy fontos, korántsem tekinthető általános gyakorlatnak. Ennek oka, hogy a cégvezetők többsége nem tudja, miként lásson hozzá, nem tartja fontosnak, vagy egyszerűen nem szán rá elég időt. Ehelyett spontán döntéseket hoz, amelyek csak pillanatnyi megoldást jelentenek, de nem szolgálják a szervezet hosszútávú fejlődését. A fentiek miatt a jövő közgazdászaira vár az a feladat, hogy a stratégiai tervezést általános gyakorlattá tegyék.

A stratégia tervezés olyan tevékenység, amely szinte biztosan megtérül. Ennek köszönhetően ugyanis hatékonyan előre tervezhetjük az erőforrás felhasználást, a beszerzési és fejlesztési döntéseket, a növekedés irányát, a versenytársak kihívásaira adandó reakciókat, és a várható bevételeket is. Ha tudjuk, hogy mit és mikor szeretnénk megvalósítani, akkor elkerülhetjük a felesleges kiadásokat, optimalizálhatjuk az erőforrás-felhasználást, és a vadhajtások visszavágása után a legfontosabb célok elérésére fordíthatjuk az energiánkat.

Szólj hozzá!

Címkék: stratégia menedzsment vállalatirányítás stratégiai tervezés stratégiamenedzsment Mintzberg

A bejegyzés trackback címe:

https://vaszaritamas.blog.hu/api/trackback/id/tr735819773

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.