HTML

Vaszari Tamás

Tisztelt Látogató! Amikor ezt a blogot életre hívtam, akkor sokat gondolkodtam azon, hogy miről is kellene szólnia. Végül úgy döntöttem, hogy mindent leírok, ami a múltban hatással volt rám. Szívből remélem, hogy az olvasottak Önre is inspirálólag hatnak majd! Az egyes témákat a saját véleményemmel is kiegészítettem, és arra kérem a Kedves Olvasót, hogy ha Önben megfogalmazódik valami, akkor írja meg nyugodtan! Hátha új gondolatokat ébreszt vele valaki másban is… Köszönettel: Vaszari Tamás

Címkék

ajándékozás (1) Aliyev (1) Amazon.com (1) apple (1) arculattervezés (1) árpolitika (1) ártárgyalás (1) ártárgyalás tréning (1) aspirációs csoport (1) aspirációs csoportok (2) atomenergia (2) aukció (1) autóipar (1) Azerbajdzsán (1) A művészet mint üzlet (1) befektetés (6) benjamin graham (1) brand (1) brandépítés (1) branding (2) BRM (1) Bulgária (1) business relationship management (1) business school (1) Carmine Gallo (1) cégér (1) céges honlap (1) cégtörténet (1) cégvezetés (1) cellular organisation (1) Chris Anderson (1) CMS (1) dekoráció (1) demográfiai hatások (1) demonstratív fogyasztás (1) demotgráfia (1) deomgráfiai hatások az ingatlanpiacon (1) design (1) diplomácia (1) divat (1) Dr Törőcsik Mária (1) elemzés (1) elhelyezkedés (1) erőműépítés (2) értékesítés (8) értékesítés-orientált (1) értékesítési ismeretek (1) értékesítési technikák (4) étterem-marketing (1) felnőtt (1) felnőttképzés (1) fogyasztói aspirációk (1) fogyasztói döntések (1) fogyasztói magatartás (4) framework (1) gazdaságfejlesztés (3) gazdasági helyzet (1) gazdasági válság (2) GLOBE (2) Győr (1) gyűjtés (1) hitel (1) Hofstede (1) homlokzat (1) honlap (1) honlapkészítés (1) Hosszú farok (1) identitáspolitika (1) imázs (1) ingatlan (4) ingatlanbefektetés (5) Ingatlanbefektetés- és menedzsment (1) ingatlanbefektetés és menedzsment (2) ingatlanfejlesztés (1) ingatlanpia (1) ingatlanpiaci elemzés (1) ingatlanszektor (1) innováció (3) innováció-menedzsment (1) inside-out (1) Jan Carlzon (1) Kaluga (1) kapcsolatmenedzsment (1) kapitalizmus (1) karrier (1) Kautz konferencia (1) Kelet-Európa (3) kereskedelem (1) kirakat (1) kisbefektetők (1) kisvállalkozás (2) KKV (1) klaszter (1) kockázat (1) kockázati tőke (1) konferencia beszámoló (1) könyvajánló (6) korrupció (1) kovács tünde (2) Közép-Európa (2) közép-Kelet-Európa (2) közgazdaságtan (5) közgazdasátan (1) kultúrgazdaság (1) lakáspiac (1) Lapítsd le a piramist! (1) long tail (1) luxus (1) luxusipar (1) magyar-orosz kapcsolatok (2) márkaépítés (1) marketing (16) marketingstratégia (1) marx (1) másodlagos piac (1) megapolisz (1) menedzsment (10) Mercedes-Benz (1) Mintzberg (1) molinó (1) Moszkva (1) MSPR Üzleti Iskola (1) Műgyűjteni de hogyan? (1) műgyűjtés (3) műgyűjtó (1) műgyűjtő (1) műkereskedelem (2) munkatapasztalat (1) munkavállalás (1) műtárgypiac (1) művészet (1) nagyvállalatok (1) német-orosz kapcsolatok (1) Németország (1) nemzeti identitás (1) Nemzetközi kapcsolatok (3) önkormányzati rendszerek (1) online marketing (1) orosz-azeri kapcsolatok (1) orosz-német kapcsolatok (1) Oroszország (14) Oroszország fejlesztési stratégiája (1) orosz fiatalok (1) orosz gazdaság (1) Orosz gazdaságfejlesztés (1) orosz identitáspolitika (1) orosz közigazgatás (1) orosz közigazgatási rendszer (1) orosz önkormányzatok (1) orosz regionális politika (1) orosz vidék (3) összehasonlító elemzés (1) outside-in (1) Paks II (2) pénzügyi ismeretek (1) pénzügyi műveltség (1) piaci verseny (1) PR (1) prezentáció (2) prezentációtechnika (1) professzionális értékesítés (2) Professzionális értékesítés (1) programozás (1) promóció (1) protokoll (1) Pro Minoritate (1) Putyin (2) Putyin-adminisztráció (1) Rába (1) recenzió (4) Rechnitzer János (1) regionális gazdasgáfejlesztés (1) reklám (2) rendezvényszervezés (1) sales (2) self branding (1) spin-off (1) start-up (3) startup (1) státusszimbólumok (1) Steve Jobs (2) steve jobs (1) stratégia (2) stratégiai tervezés (1) stratégiamenedzsment (2) szakmai gyakorlat (1) szejtes szerkezet (1) személyes értékesítés (1) szervezeti kultúra (1) Szkolkovo (1) szociológia (2) tárgyalástecnika (1) társadalomfejlődés (1) településhálózat (1) településmarketing (1) térelmélet (1) termeléscentrikus (1) történelem (1) tréning (1) tudásmenedzsment (4) turizmusmarketing (1) üzletfejlesztés (1) üzleti angyal (1) üzleti tervezés (1) vagyonteremtés (1) vagyon teremtés (1) vállakozás (1) vállalatirányítás (7) vállalati evolúció (1) vállalati struktúra (1) vállalatvezetés (2) vállalkozás (3) vállalkozásfejlesztés (3) válság (1) válságmenedzsment (1) változásmenedzsment (1) városfejlődés (3) vásárlási döntések (1) vaszari andrás (1) vendéglátás (3) Vendéglátás-marketing (1) vendéglátás-marketing (10) vendéglátóipar (5) vendéglátó ipar (1) versenyképesség (2) vevőszolgálat (1) vezetés (1) Vezetéstudomány (1) vezetői kompetenciák (2) vezetőképzés (2) vidék (1) vidékfejlődés (2) weboldal (1) XXI. század (1) Címkefelhő

Friss topikok

Naptár

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Szervezeti kultúra és innováció

2014.05.06. 10:36 :: Tamas Vaszari

A vállalatok szervezeti kultúrája többféle lehet, de ezek közül csak egy támogatja igazán az innovációt. Attól függően ugyanis, hogy a cégnél milyen értékek állnak a középpontban, és a kollégák miként viszonyulnak egymáshoz és a munkájukhoz, beszélhetünk konstruktív, passzív-agresszív és passzív-defenzív szervezeti kultúráról.

A konstruktív szervezeti kultúra a jól menő, növekvő cégekre jellemző. Ezeknél a vállalatoknál jó a hangulat, a munkatársak pedig segítik egymást, mivel tudják, hogy közösen még jobb eredményeket érhetnek el, mint eddig. Az új ötletek könnyen érvényre juthatnak, mivel a vezetők és a beosztottak is nyitottak: nem félnek a próbáktól, bíznak a jövőben. Az ilyen cégek éppen ezért az átlagosnál sokkal innovatívabbak, amely folyamat ráadásul spirális, azaz gerjeszti önmagát.

A passzív-agresszív szervezeti kultúrát az erőszakosság és az áskálódás jellemzi. Még itt is van esélyük az innovatív ötleteknek arra, hogy megvalósuljanak, csak egy lényegesen rosszabb hangulatú környezetben. A munkatársak itt egymást próbálják túllicitálni, és mindenki igyekszik magának vindikálni az érdemeket.

A passzív-defenzív szervezeti kultúra a fentiekkel ellentétben kifejezetten elutasítja az innovációt. Sajnos, sok helyen találkozhatunk ezzel a szellemiséggel, főleg a volt szocialista nagyvállalatoknál, ahol elmaradt az újjászervezés. Ezeknél a cégeknél bizonytalanság uralkodik, a munkatársak pedig főleg azzal vannak elfoglalva, hogy megőrizzék korábbi kiváltságaikat, elért pozíciójukat. Az új ötleteket kapásból elutasítják, és minden erejükkel azt próbálják meg bizonyítani, hogy miért volt jobb a korábbi módszer (amiben nekik már óriási tapasztalatuk van), mint az új ötlet (amiről senki sem tudja, hogy vajon fog-e működni). Aki innovatív megoldást javasol valamire, azt a többiek igyekeznek elszigetelni, s ettől az egész cégben úrrá lesz a rossz hangulat és a bizalmatlanság.

Az innovációra ugyanakkor mindenkinek szüksége van, még azoknak a cégeknek is, ahol a szervezeti kultúra passzív-defenzív. Természetesen, jogosan merül fel a kérdés, hogy egy ilyen környezetben mégis miként lehet újításokat bevezetni? A válasz egyszerű: apró, szigetszerű szervezetek kialakításával. A spin-off cégek egy része pontosan azzal a céllal jön létre, és áll a saját lábára, hogy rugalmasan, és gyorsan hozzon létre új megoldásokat egy nagyobb, lomhább szervezet problémáira. Ha létrehozunk egy független céget, akkor lehetőségünk lesz rá, hogy ott olyan szervezeti kultúrát gyökereztessünk meg, amely kedvez az innovációnak. Egy spin-off cég esetében lehetőség van rá, hogy új kollégákat vegyünk fel, új szoftvereket vásároljunk, más ingatlanban helyezzük el a kollégákat, és esetleg magasabb béreket fizessünk nekik, mint a nagyvállalat többi dolgozójának. Ha az innovációt külön cégbe szervezzük, akkor az itt dolgozó kollégákat elszigetelhetjük a rossz hangulatú, passzív-defenzív légkörtől.

A fentiek ismeretében a kérdés már csak az, hogy az új technológiát, illetve az innováció áldásos hatásait miként szivárogtassuk vissza az alapító nagyvállalatba, és miként tegyük jobbá ezt a szervezetet is? A spin-off cég ugyanis azért jött létre, hogy ennek a cégnek dolgozzon ki új módszereket. Ha ezek elkészültek, akkor ezeket be kell vezetni, vagy az új terméket piacra kell dobni. Az új, hatékonyabb termelési módszerek, vagy az új termékekre érkező megrendelések már képesek lesznek rá, hogy némi optimizmust hozzanak a megkeseredett, passzív-defenzív szervezet mindennapjaiba, s ettől a vastag jégréteg hamarosan vékonyodni kezd majd. Az olvadás hatására pedig a munkatársak hozzáállás megenyhül majd, s a félelmek csökkenésével ők is nyitottabbakká válnak az újdonságok befogadására és alkalmazására.

Szólj hozzá!

Címkék: innováció menedzsment szervezeti kultúra spin-off start-up innováció-menedzsment

A bejegyzés trackback címe:

https://vaszaritamas.blog.hu/api/trackback/id/tr346124921

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.