HTML

Vaszari Tamás

Tisztelt Látogató! Amikor ezt a blogot életre hívtam, akkor sokat gondolkodtam azon, hogy miről is kellene szólnia. Végül úgy döntöttem, hogy mindent leírok, ami a múltban hatással volt rám. Szívből remélem, hogy az olvasottak Önre is inspirálólag hatnak majd! Az egyes témákat a saját véleményemmel is kiegészítettem, és arra kérem a Kedves Olvasót, hogy ha Önben megfogalmazódik valami, akkor írja meg nyugodtan! Hátha új gondolatokat ébreszt vele valaki másban is… Köszönettel: Vaszari Tamás

Címkék

ajándékozás (1) Aliyev (1) Amazon.com (1) apple (1) arculattervezés (1) árpolitika (1) ártárgyalás (1) ártárgyalás tréning (1) aspirációs csoport (1) aspirációs csoportok (2) atomenergia (2) aukció (1) autóipar (1) Azerbajdzsán (1) A művészet mint üzlet (1) befektetés (6) benjamin graham (1) brand (1) brandépítés (1) branding (2) BRM (1) Bulgária (1) business relationship management (1) business school (1) Carmine Gallo (1) cégér (1) céges honlap (1) cégtörténet (1) cégvezetés (1) cellular organisation (1) Chris Anderson (1) CMS (1) dekoráció (1) demográfiai hatások (1) demonstratív fogyasztás (1) demotgráfia (1) deomgráfiai hatások az ingatlanpiacon (1) design (1) diplomácia (1) divat (1) Dr Törőcsik Mária (1) elemzés (1) elhelyezkedés (1) erőműépítés (2) értékesítés (8) értékesítés-orientált (1) értékesítési ismeretek (1) értékesítési technikák (4) étterem-marketing (1) felnőtt (1) felnőttképzés (1) fogyasztói aspirációk (1) fogyasztói döntések (1) fogyasztói magatartás (4) framework (1) gazdaságfejlesztés (3) gazdasági helyzet (1) gazdasági válság (2) GLOBE (2) Győr (1) gyűjtés (1) hitel (1) Hofstede (1) homlokzat (1) honlap (1) honlapkészítés (1) Hosszú farok (1) identitáspolitika (1) imázs (1) ingatlan (4) ingatlanbefektetés (5) Ingatlanbefektetés- és menedzsment (1) ingatlanbefektetés és menedzsment (2) ingatlanfejlesztés (1) ingatlanpia (1) ingatlanpiaci elemzés (1) ingatlanszektor (1) innováció (3) innováció-menedzsment (1) inside-out (1) Jan Carlzon (1) Kaluga (1) kapcsolatmenedzsment (1) kapitalizmus (1) karrier (1) Kautz konferencia (1) Kelet-Európa (3) kereskedelem (1) kirakat (1) kisbefektetők (1) kisvállalkozás (2) KKV (1) klaszter (1) kockázat (1) kockázati tőke (1) konferencia beszámoló (1) könyvajánló (6) korrupció (1) kovács tünde (2) Közép-Európa (2) közép-Kelet-Európa (2) közgazdaságtan (5) közgazdasátan (1) kultúrgazdaság (1) lakáspiac (1) Lapítsd le a piramist! (1) long tail (1) luxus (1) luxusipar (1) magyar-orosz kapcsolatok (2) márkaépítés (1) marketing (16) marketingstratégia (1) marx (1) másodlagos piac (1) megapolisz (1) menedzsment (10) Mercedes-Benz (1) Mintzberg (1) molinó (1) Moszkva (1) MSPR Üzleti Iskola (1) Műgyűjteni de hogyan? (1) műgyűjtés (3) műgyűjtó (1) műgyűjtő (1) műkereskedelem (2) munkatapasztalat (1) munkavállalás (1) műtárgypiac (1) művészet (1) nagyvállalatok (1) német-orosz kapcsolatok (1) Németország (1) nemzeti identitás (1) Nemzetközi kapcsolatok (3) önkormányzati rendszerek (1) online marketing (1) orosz-azeri kapcsolatok (1) orosz-német kapcsolatok (1) Oroszország (14) Oroszország fejlesztési stratégiája (1) orosz fiatalok (1) orosz gazdaság (1) Orosz gazdaságfejlesztés (1) orosz identitáspolitika (1) orosz közigazgatás (1) orosz közigazgatási rendszer (1) orosz önkormányzatok (1) orosz regionális politika (1) orosz vidék (3) összehasonlító elemzés (1) outside-in (1) Paks II (2) pénzügyi ismeretek (1) pénzügyi műveltség (1) piaci verseny (1) PR (1) prezentáció (2) prezentációtechnika (1) Professzionális értékesítés (1) professzionális értékesítés (2) programozás (1) promóció (1) protokoll (1) Pro Minoritate (1) Putyin (2) Putyin-adminisztráció (1) Rába (1) recenzió (4) Rechnitzer János (1) regionális gazdasgáfejlesztés (1) reklám (2) rendezvényszervezés (1) sales (2) self branding (1) spin-off (1) start-up (3) startup (1) státusszimbólumok (1) steve jobs (1) Steve Jobs (2) stratégia (2) stratégiai tervezés (1) stratégiamenedzsment (2) szakmai gyakorlat (1) szejtes szerkezet (1) személyes értékesítés (1) szervezeti kultúra (1) Szkolkovo (1) szociológia (2) tárgyalástecnika (1) társadalomfejlődés (1) településhálózat (1) településmarketing (1) térelmélet (1) termeléscentrikus (1) történelem (1) tréning (1) tudásmenedzsment (4) turizmusmarketing (1) üzletfejlesztés (1) üzleti angyal (1) üzleti tervezés (1) vagyonteremtés (1) vagyon teremtés (1) vállakozás (1) vállalatirányítás (7) vállalati evolúció (1) vállalati struktúra (1) vállalatvezetés (2) vállalkozás (3) vállalkozásfejlesztés (3) válság (1) válságmenedzsment (1) változásmenedzsment (1) városfejlődés (3) vásárlási döntések (1) vaszari andrás (1) vendéglátás (3) Vendéglátás-marketing (1) vendéglátás-marketing (10) vendéglátóipar (5) vendéglátó ipar (1) versenyképesség (2) vevőszolgálat (1) vezetés (1) Vezetéstudomány (1) vezetői kompetenciák (2) vezetőképzés (2) vidék (1) vidékfejlődés (2) weboldal (1) XXI. század (1) Címkefelhő

Friss topikok

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Moszkva város és Moszkva megye működése és együttműködése

2015.01.18. 17:28 :: Tamas Vaszari

Bevezető

A hidegháború végén az Amerikai Egyesült Államok nyilvánította megát győztesnek, a szovjet birodalmat pedig egy csődbe jutott vesztesnek könyvelte el a Nyugat. Való igaz, hogy a fegyverkezési versenyben és az afgán háborúban kivérzett ország súlyosan meggyengült, s a roskadozó szovjet gazdaság a ’80-as évek végén már komoly reformokra szorult. A politikai és gazdasági rendszerváltás a kötött, tervutasításos rendszer eltörlését, és a szabadpiaci viszonyok legalizálását jelentette, ami együtt járt egyfajta liberalizációval is: a reformok azt eredményezték, hogy a tőke és a munkaerő oda kezdett el áramolni, ahol a legjobb működési feltételeket remélhette, ez pedig nem volt más, mint az ország gazdasági centruma. Az elmúlt két és fél évtized Moszkva és a környéke számára óriási fejlődést, ugyanakkor komoly, megoldandó problémákat is hozott, amelyek összegyűjtésére az alábbi oldalakon igyekszek kísérletet tenni.

 

  

Az oroszországi városhálózat fejlődéstörténete és áttekintése

1700-ban még csak 400 város volt Oroszország területén, és még 1811-ben is csak a lakosság igen szerény hányada, mindössze 4%-a élt városokban. A főváros az 1703-ban alapított, a Néva partján található, Európához közel eső Szentpétervár volt, s ez így is maradt egészen a kommunista hatalomátvételig. A városiasodás a XIX. század első felében kapott először lendületet, s a század közepére már az ország 19%-a volt városlakó. Ekkortól indultak meg a vasútépítések is, s az óriási földrajzi távolságok hirtelen „csökkenni” kezdtek. Ugyanebben az időszakban alakultak ki az ország első iparterületei is: az egyik a mai Ukrajna területén (Zaporozsje és Donyeck köznyékén), a másik pedig Moszkva körül. A XX. század első éveiben – noha a főváros még mindig Szentpétervár volt – Moszkva ugyanolyan gazdasági mágnessé vált, mint amilyen napjainkban is. A gazdasági fellendülés bizonyos években 16%-os népességnövekedést eredményezett, amely óriás társadalmi feszültségeket szült, elsősorban a nyomasztó lakáshiány miatt.

A ’20-as években észak-amerikai és nyugat-európai fejlődési modellekre alapozott programok megvalósítása kezdődött el, amely időszak lenyomata a mai napig látható Moszkva utcáin. Az 1928. és 1956. közötti időszak az erőltetett iparosítás korszaka, amelyet a ’30-as években a nehézipar dominanciája és a fogyasztási cikkek hiánya jellemzett. Az élet csak Moszkvában volt könnyebb, ahol – gyakran presztízsszempontok alapján – óriási infrastruktúrafejlesztési programok és ingatlanfejlesztések zajlottak, amelyek eredménye még ma is látható. A folyamatos lakáshiányt ugyanakkor a városba költözés korlátozásával igyekeztek enyhíteni, amely így csak külön engedély birtokában volt lehetséges. Az ’50-es évektől a fegyverkezési versenynek köszönhetően a nagyvárosokban megerősödtek az egyetemek és a kutatás-fejlesztési központok, ami azt jelentette, hogy az értelmiség, mint társadalmi osztály ezeken a helyeken megerősödhetett. Az 1960-as évektől kezdve megkezdődtek a tömeges lakásépítési programok (először blokkházak, ún. hruscsovkák, majd később panellakások, ún. brezsnyevkák, amely kifejezések utalnak az építés időszakára is), és kialakultak a városközpontokat körülvevő lakóövezetek. Sajátos körülmény, hogy az egyes városok esetében az életszínvonalbeli különbségek nem a lakosok jövedelemszintjétől függtek, ami igen hasonló volt országszerte, hanem az egyes települések áruellátásától, ugyanis ez határozta meg, hogy a pénzért mihez lehetett hozzájutni a boltokban.

1990-re a Szovjetunióban 2190 város létezett, és mintegy 4000 urbánus település. Moszkva dominanciája az egységes és szervesen kapcsolódó városhálózaton belül egyértelműen érvényesült. Érdekesség azonban, hogy ez a hálózat teljesen belterjes volt, ami azt jelenti, hogy a városok nem rendelkeztek nemzetközi kapcsolatokkal és a globális gazdaságba sem kapcsolódtak be. A rendszerváltás óriási gazdasági visszaesést hozott, a mélypontot pedig az 1998-as év jelentette, amikor az egy főre jutó GDP (reálértéken) az 1990-es érték mindössze 58%-át érte el. A vidéki városok csődje óriási migrációs hullámot indított el, elsősorban Moszkva irányába. A bevándorlók hatalmas terhet jelentettek a város ellátórendszerének, a szétzilált rendőrség pedig képtelen volt gátat szabni a bűnözésnek. A helyzet csak az ezredforduló idején indult javulásnak, amikor az energiahordozók világpiaci árának emelkedés végre ismét fedezetet jelentett az állami szektorban dolgozók béreinek kifizetésére és a gazdaság konszolidációjára. A hadiipar szinten tartása hozzájárult, hogy Moszkva és Szentpétervár továbbra tudásipari központok maradhattak, de a jobb életszínvonal miatt megjelenő importigényt kielégítő kereskedelem elosztó központja is Moszkva lett.

2006-ban az oroszországi állampolgárok 73,3%-a élt városokban, amely megfelel az európai átlagnak. Az országban ekkor 76 olyan város volt, amelyben a lakosok száma meghaladta a 250.000 főt, és csak 11 város rendelkezett 1 millió főnél nagyobb népességszámmal. A városok többsége azonban rendkívül fiatal, sok a mesterségesen létrehozott város, az agglomerációk pedig csak egészen későn, a XX. század második felében épültek ki. Az utóbbi évek egyértelmű nyertese Moszkva és Moszkva területi közigazgatási egység (oroszul: „oblaszty”, a továbbiakban: „megye” vagy „terület”), amely a bruttó nemzeti össztermék 23%-át állítja elő. A lakosság 77%-a a szolgáltató szektorban dolgozik, ami megfelel a nyugati régiók átlagának is.

 

 

Moszkva és Moszkva terület bemutatása és fejlődése

Ahhoz, hogy megérthessük Moszkva jelenét, a múlt bemutatása is elengedhetetlen. Moszkva ugyanis nem egy természetes fejlődés eredménye, hanem egy olyan folyamat lenyomata, amelyben a mindenkori uralkodó osztály szeretett volna nyomot hagyni maga után. „A presztízsberuházásoknak nem sok közük van a valós társadalmi igényekhez, sokkal inkább a hatalmon lévők „emlékműveiként” jelennek meg. (…) Nem azért építenek felhőkarcolót Moszkvában, mert a telekárak indokolják, hanem mert Amerikában azok vannak. Nem azért építik meg a világ legnagyobb pályaudvarát, mert a forgalmi igények indokolják, hanem hogy nagyobb legyen, mint a New York-i. Nem azért építenek széles sugárutakat, mert a forgalom akkora, hanem hogy legyen hol felvonulásokat rendezni. A presztízsberuházásoknak azonban ára van: a hatalmas külvárosokban felépített lakások kisméretűek, a lakótelepek sivárak, hiányoznak azok az elemek, amik lakhatóvá tesznek egy várost: mozik, üzletek, kávéházak, parkok, templomok. A város korszerű, csak épp lakhatatlan. Hiányzik a polgári miliője, levegője.”[1] Bár a fenti idézet a szovjet időszakról szól, néhány szempontból a korábbi évszázadok gyakorlata sem különbözött tőle!

Ha azt vizsgáljuk, hogy Moszkva miként indult el a megapolisszá válás útján, akkor az alábbi magyarázatot találjuk: „Moszkvának nem volt ellenpólusa, de ezt nem is akarták. Mindez a rendszer logikájából következett. A párt megkérdőjelezhetetlen vezető szerepe egyközpontúságot jelentett, és a városszerkezetben és -fejlődésben is ez érvényesült.”1 Ugyanakkor, a szovjet, majd később az orosz gazdaság teljesítőképessége nem tette lehetővé, hogy a térségben kialakuljon egy valódi megapolisz. Dacára annak, hogy Moszkva népessége ma már meghaladja a 10 millió Főt, nem tartozik a világ négy-öt világvárosa közé, hanem csak a második vonalban, a globális politikai szerepkörrel rendelkező városok listáján találkozhatunk a nevével.

A város rendszerváltás utáni fejlődését Bod Tamás az alábbiak szerint látja: „Moszkvában és Szentpéterváron is a tőke a meghatározó. Az orosz fővárosban számtalan új felhőkarcoló és bevásárlóközpont épült, sőt a helyi városvezetés éppen most építteti Oroszország legnagyobb templomát. Moszkva átalakulása úgy zajlik, hogy a korábbi voluntarista iránnyal szakítva nem rombolják le a régi várost, vigyáznak a városképre. Szentpétervár mindig is nyitottabb szellemű, európaibb város volt, mint Moszkva. Az elmúlt időben sokat fejlődött, s ma már el lehet mondani, hogy a két városi konglomerátum valóban rivalizál egymással. Ez abban is lemérhető, hogy nagyjából azonos feltételeket tud kínálni az ott élőknek és az oda érkezőknek.”1 Itt viszont szeretném megjegyezni, hogy a Moszkva és Szentpétervár közötti különbségek csökkenését a saját tapasztalataim nem támasztják alá, s úgy gondolom, hogy Moszkva – elsősorban üzleti szempontból – jobb feltételeket kínál, mint Szentpétervár.

„Moszkva és Szentpétervár fejlődése posztindusztriális vonásokat mutat, az új piaci szervezetek (pénzintézetek, üzleti szolgáltatási intézmények, exportvállalkozások) meghatározó hányada e két városban található.”[2] Ha megnézzük, hogy a két város fejlődésének és népességszám növekedésének hátterében milyen jelenség áll, akkor az alábbi választ kapjuk: „Az orosz közigazgatási egységek jelentős része képtelen volt a piacikövetelmények diktálta versenyfeltételeknek eleget tenni. Mindenekelőtt azok atelepülések kerültek nehéz helyzetbe, amelyek korábbi működését geopolitikaiszempontok határozták meg (hadiipari komplexumok telephelyei, zárt katonai körzetekvoltak), vagy fejlődésüket egyetlen óriásvállalat befolyásolta.”2 A bevándorlás azt eredményezte, hogy: „A két orosz emblematikus nagyváros, Moszkva és Szentpétervár infrastrukturális hálózatai ma már nem képesek a gazdasági fejlődés igényeinek eleget tenni.”2 A két csomópont fejlődése azonban nem vezet el a távolabbi régiók fejlődéséhez, mivel „az ország elavult közigazgatási szerkezete, a merev területi határok megakadályozzák a kedvező gazdasági és társadalmi folyamatok térbeli terjedését, a vezető régiók nem képesek hatást gyakorolni egyéb térségekre.”2Mindez azt eredményezi, hogy Moszkva vonzereje továbbra sem csökken, és a bevándorlók által generált közigazgatási és közszolgáltatási pluszfeladatok iszonyatos terhet rónak a város közigazgatási szerveire.

A területi különbségek méretét mutatja, hogy a leggazdagabb és a legszegényebb oroszországi terület 1 lakosra jutó jövedelemkülönbsége 2004-ban 44-szeres volt!2 A gazdasági koncentráció erősségét mutatja, hogy amíg 1994-ben az ország GDP-jének 10,2%-át állították elő Moszkvában, addig 2004-ben már 19%-át, napjainkban (2014.) pedig 23%-re becsülik ugyanezt (1. sz. melléklet) Moszkva ’vízfej’ helyzetét igazolja, hogy az 1080 km2 alapterületű város „2002-ben az orosz ipari termelés 5,6%-át, a beruházások 16,2%-át, a kiskereskedelmi áruforgalom 28,7%-át adta. Ugyanebben az évben a regionális GDP (GRP) 70 milliárd USD volt, ami az oroszországi GDP (közel) 20%-a; az egy főre eső GDP pedig 259 920 rubel, ami a nemzeti érték háromszorosa. A GRP 74%-át a szolgáltatóipar adta. A külföldi befeketetések csaknem fele (2002-ben 44%) Moszkvába érkezik, főképp Németországból, az Egyesült Királyságból és Luxemburgból.”[3] A fejlődés sebességét mutatja, hogy 2009-ben Moszkva GDP-je már 225 milliárd USD volt. A munkanélküliségi ráta mindössze 1%, ami lényegesen alacsonyabb a 7%-os országos átlagnál. Az egy főre jutó GDP kb. 500.000 Rubel volt (1 Rubel = 7 Forint, 2009-ben), ami az országos átlag közel kétszerese! A város fejlődéséhez az is hozzájárul, hogy az ország pénzintézeteinek, illetve nagyvállalatainak jelentős része itt székel, így a székhelyhez kötött adóbevételek is Moszkvában jelennek meg.

 

Moscow Airport is located in Moscow Oblast

Közigazgatási rendszer

Moszkva város

A közigazgatási rendszer Oroszországban három szintű: szövetségi, regionális és helyi. Moszkva és Moszkva terület egyaránt Központi Föderatív Körzetben fekszenek (tehát itt ez a regionális szint). A jelenlegi 83 területi szubjektum közül Moszkva a legnépesebb és a legkisebb is egyben. A végrehajtó hatalom feje a polgármester, központi szerve pedig a Moszkvai Önkormányzat. A Moszkvai Duma (városi tanács) 35 tagból áll, akik 4 évre kapnak mandátumot.

A város 12 közigazgatási egységből áll: 1. Központi 2. Északi 3. Észak-Keleti 4. Keleti 5. Dél-Keleti 6. Déli 7. Dél-Nyugati 8. Nyugati 9. Észak-Nyugati 10. Zelenográdi 11. Novomoszkovszkíj 12. Trockíj (2. sz. meléklet), amelyek összesen 123 kerületre tagolódnak. A város területe 2012-ben bővült utoljára, amikor hozzácsatolták a délnyugati területeket, így Moszkva már nem csak Moszkva területtel határos, hanem Kaluga területtel is. A lépés nyertesei a városhoz szorosan kapcsolódó alvóvárosok voltak: Szolncevó, Butovó és Zelenográd. Az új területek összterülete 1500 km2, a lakosok száma pedig 230.000 fő. Ezzel a város területe több, mint kétszeresére nőtt, s jelenleg 2511 km2. A város népességszáma 2010-es mérések alapján 11,5 millió Fő, a népsűrűség pedig 4581 fő/km2. A városban nincsenek nemzetiségek által dominált területek, de elmondható, hogy a belvárosi, az észak-nyugati és a metró-közeli övezetek drágábbak.[4]

Demográfia

A 2010-es városfejlesztési stratégia alapján Moszkva (legális) lakosainak száma 11,6 millió főről 2025-re 12,2 millió főre fog emelkedni. Mivel a születések száma alacsony, ezért a növekedés főleg a migrációnak lesz köszönhető. A stratégia a lakosság elöregedését is előrevetíti: úgy számol, hogy 2025-re a lakosok 30%-a lesz nyugdíjas, és különösen a 70 év felettiek aránya bővül majd dinamikusan. Mivel a munkaképes korú lakosság száma folyamatosan csökken, ezért Moszkvának évente átlagosan 100.000 újonnan érkező lakosra van szüksége. Moszkva már eddig is a közép-ázsiai országok legnagyobb munkaerő-fogyasztója volt, s, mivel továbbra is népszerű célpont, ezért a volt szovjet tagköztársaságokból ideérkezők száma évente 50-60 ezer főre tehető.

Moszkva terület

Moszkva terület az ország második legnépesebb szubjektuma, lakosainak száma: 7,1 millió fő, népsűrűség: 155 fő/km2. A megye területe 45.900 km2, amelynek 80%-a urbánus, 20% rurális térség. A terület fő közigazgatási szervei az önkormányzat és a területi tanács (Duma). A városi tanács 50 tagból áll, akik négy évre szerezhetnek mandátumot. A terület a jelenlegi jogállását 1993-ban nyerte el. A terület lakossága folyamatosan bővül: 1989-ben még csak 6,7 millió fő lakott itt, de tudni kell, hogy ez csak a migrációnak köszönhető, a születések száma nem elégséges. A területi fejlesztési stratégiából kiderült, hogy a lélekszám bővülése továbbra is csak az ország más részéből ideköltözőktől várható, mivel hamarosan elérkezünk annak az exponenciális mértékben kibontakozó születéscsökkenési folyamatnak a második lépcsőfokához, amely 1990-től indult, és amikor egy év alatt mindössze 1,1 gyermek született 1000 lakosra vetítve. Most ez a generáció ér majd gyermekvállalási korba, de már ők maguk is nagyon kevesen vannak. A betelepülők száma 2008-ban érte el a csúcsot, amikor több, mint 75 ezer fő költözött a területre, azóta a szám 60-65 ezer fő között ingadozik. A régióban jelenleg 230.000 külföldi állampolgár él, akik főleg betanított és fizikai munkákat végeznek.6

A területen 38 város található, 36 járás/kerület, 48 kerületi/járási jogú város (районный город), 72 kisváros (2000 fő feletti lakos, városias infrastruktúra, ipari létesítmény), és 6119 falu. A három legnagyobb város: Balasiha (215,5 ezer lakos), Himki (207,4 ezer lakos) és Podolszk (187 ezer lakos). 2012-ben a terület egy részét Moszkvához csatolták. A megye észak-nyugati részén számos előkelő kertváros található, ahol a moszkvai gazdagok élnek.

A régióban a migráció következtében megfigyelhető népességbővülés folyamatos problémát jelent: az utak túlzsúfoltak, a tömegközlekedés alultervezett, a telefonhálózat alulfejlett, de elégtelen a vasúthálózat, és fejlesztésre szorul a szociális ellátórendszer is. A probléma méretét jelzi, hogy az illegális bevándorlók száma becslésektől függően 1,5-5,5 millió fő között mozog, így a 11,5 milliós Moszkva valós lélekszámát reálisabb 13-17 millió főre becsülni.[5] Mivel a bevándorlók egy része nem, hogy nem orosz, de még csak nem is oroszországi, így az újonnan érkezettek és a helyiek között állandó az etnikai feszültség, és a kisebb konfliktusok is gyakoriak.

Oroszországban a minimálbér területileg különböző. Moszkva területen 2010-ben ez 6.700 Rubel volt, az átlagfizetés pedig 32.176 Rubelt tett ki. (1 Rubel = 7 Ft, 2010-ben).

Moszkvában és Moszkva területen összesen 130 népcsoport él együtt. A legjelentősebb etnikum az orosz, de őket követik az ukránok (2,2%), a tatárok (0,8%), a belaruszok (0,6%) és az örmények (0,6%).[6]

 

 

File:Mkad mockba.png

Infrastruktúra

Moszkva város

Infrastruktúra

2012-ben a városhoz csatolt új, déli részek enyhítették az égető területhiányt, ugyanakkor az egyes kerületek között nagyok a fejlődésbeli különbségek, természetesen a belvárosi részek javára. A központ túlterheltségét csökkentheti, ha a város sikerül úgy átalakítani, hogy több városközpontja legyen (Tokióhoz hasonlóan). Az egyik elképzelés szerint pl. Troick lehetne az új K+F központ… A fejlesztési stratégia szerint az agglomerációk további fejlesztése, és a sokközpontúság egyébként is a fejlődés általános útja, és a világvárosok között már Moszkva az utolsó, amely továbbra is sugaras szerkezetű. Mivel a terjeszkedés és a gazdasági dominancia miatt Moszkva város Moszkva terület életére is meghatározó hatással van (lakóövezetek kialakulása, erdőterületek rohamos csökkenése), ezért elengedhetetlen egy olyan fejlesztési koncepció kialakítása, amely a két szubjektumot közösen szabályozza.

A körutak (3 db: Ohotnij ryad, Szadovaja kalco, Tretyij kalco), körgyűrűk (2 db: MKAD és külső körgyűrű) átalakítják a távolságokat, hiszen a gyors megközelíthetőség akár a távolabbi területeket is bekacsolhatja a vérkeringésbe. Ezt támogatják az elővárosi és a gyorsvasút-fejlesztési programok is. Az idézett fejlesztési stratégia szerint az autópályák és gyorsforgalmi utak a város 60 km-s körzetében, a vasútfejlesztések pedig 150 km-s körzetben fejtik ki hatásukat.

A jelenlegi közlekedési infrastruktúra azonban továbbra is elégtelen. A gyors népességbővülés az utakat és a közösségi közlekedési eszközöket is túlterheli: mindennaposak a dugók, de a metróhálózat is csak nehezen birkózik meg az ingázók millióival. Az utak kapacitása alacsony (egyes helyeken 1/3-a a szükségesnek), a metróhálózat kivételével pedig elavult a tömegközlekedési rendszer is. Az átszállási lehetőségek rosszak, ami az átlagos haladási sebességet 20 km/óra alá csökkenti. Az iparterületek kihasználtsága szintén nem megfelelő: a szocialista termelőüzemek bezárása után óriási rozsdazónák alakultak ki, amelyek közül soknak még nincs új funkciója.

A vezetékrendszer szintén elöregedett, ami jelentős veszteségekhez vezet. Az elektromos vezetékek 40-50%-a, a távhővezetékek 50%-a, a vízvezetékek 50%-a, a gázvezetékek 60%-a nincs megfelelő állapotban. Félő, hogy az új délnyugati területek felzárkóztatása tovább csökkenti majd az eredeti városterület fejlesztésére és korszerűsítésére rendelkezésre álló források mennyiségét.

Kihívásokat tartogat a lakáshelyzet is (69. hely az országos listán az egy főre eső lakóterületet tekintve), a közbiztonság (39. hely) és gyermekhalandóság is (21. hely). Az életszínvonal – hiába múlja felül az orosz átlagot – a világvárosok között még mindig alacsony, beleértve az egészségügyet és az oktatási rendszert is. Ez utóbbi két terület meglehetősen polarizált: léteznek korszerű, világszínvonalú intézmények, és elmaradott, felújítandó, alacsony szolgáltatási szintet nyújtó létesítmények is. A szociális ellátórendszer fejlesztése már csak azért is elengedhetetlen, mert az új népesség új intézményeket, és magas színvonalat igényel (különös tekintettel a kvalifikált, nemzetközi szinten is versenyképes munkavállalókra), a 2025-re kialakuló, a népesség 30%-át kitevő nyugdíjas réteg ellátását pedig szintén meg kell oldani.

Gazdaság

A 2000. és 2008. közötti éveket Moszkva rendszerváltás utáni aranykorának tekinthetjük, amikor a gazdaság összesen 92%-kal, évente átlagosan 8,5%-kal bővült. Ugyanebben az időszakban az ipari termelés 90%-kal erősödött, a működő tőkebefektetések 80%-kal, a kereskedelem pedig 60%-kal. Az ország adóbevételeinek negyede Moszkvából származik (a társasági nyereségadó 1/3-a). A bővülés indokai között említhetjük a külkereskedelmi tevékenység és az üzleti élet koncentrálódását. A növekedésben az ország más területeiről, illetve a FÁK térségből érkező bevándorlók szintén szerepet játszottak.

A 2009-es és a 2010-es évek visszaesést hoztak: a moszkvai GDP 12,8%-kal csökkent (az országos átlag 7,8% volt), 2010-ben pedig a bővülés mindössze 1,4%-volt (annak ellenére, hogy az országos átlag 4,3%). 2011-ben a gazdaság 5%-os bővülése csak arra volt elegendő, hogy a város elérje a 2008-as szintet. Sajnos ki kell jelenteni, hogy 2011-től Moszkva már nem képes rá, hogy növekedésében túlszárnyalja az országos átlagot. Ahhoz, hogy az átlagot meghaladó bővülés fenntartható legyen, közigazgatási reformra, közlekedésfejlesztésre és kedvezőbb üzleti környezetre lenne szükség. A kiadások szerkezete szintén nem kielégítő, ugyanis a ráfordítások nem az adófizetőket támogatják abban, hogy még nagyobb teljesítményt tudjanak elérni, hanem olyan projektekre mennek, amelyek hosszú távon nem hoznak hasznot. A város a világvárosok listáján egyre hátrébb csúszik, mivel a közlekedési problémák, a nehézkes bürokrácia, a környezetszennyezés és korrupció visszariasztja a külföldieket. 2011-ben a város a pénzügyi központok listáján csak a 61. helyen szerepelt, de a helyi vezetők deklarált célja, hogy 2025-re Moszkva bekerüljön a 40 legfontosabb centrum közé. Ehhez persze legelőszöris a bankrendszer megerősítése szükséges, hiszen az orosz bankok teljes tőkeállománya sem éri el a Deutsche Bankét…

A moszkvai életszínvonal sokszorosan felülmúlja az országos átlagot, ugyanakkor a városon belüli jövedelemkülönbségek is óriásiak. A moszkvai bérszínvonal 2,2-szere az országos átlagnak, de a városon belüli jövedelemkülönbségek is 4-6-szorosan múlják felül az európai átlagot. A város népességének 30%-a birtokolja a javak 60%-át. A szegénység különösen a fiatalok körében nyomasztó, hiszen a gyerekek 20%-a nélkülöző családban nő fel. A nyugdíjak hiába magasabbak az országos átlagnál: a magas költségek miatt a különbség teljesen semmivé válik. A megélhetési költségek ugyanis már elérték a világvárosok átlagos szintjét, miközben a közszolgáltatások szintje továbbra is alacsony.

A munkaerőpiacon jelentős a képzetlen munkavállalók hiánya. A város egyetemei és egyéb képzőintézményei segíthetnének ugyan a probléma megoldásában, de a piaci igények sokszor nem találkoznak az egyetemek kínálatával. Mindez oda vezet, hogy a diplomás fiatalok közül sokan olyan munkahelyre kerülnek, ahol nincs szükség az egyetemen megszerzett ismereteikre. A vállalkozói attitűd és a KKV szektor megerősítése szintén fontos feladat lenne. A fő nehézséget jelenleg a nehézkes ügyintézés és engedélyeztetés, a korrupció valamint a magas ingatlanárak jelentik.

A fentiek alapján a legfontosabb feladatok közé tartoznak a közlekedésfejlesztési projektek, a gazdasági szereplőkkel egyetértésben kialakított kutatóközpontok (amelyekben már most is az ország kutatóinak 42%-a dolgozik), a klaszteresedés támogatása és a közigazgatási reform.

 

Moszkva terület

Szociális ellátórendszerek

Oroszországban a legnagyobb kihívások közé az alacsony születésszám, a születéskor várható alacsony élettartam és a korai halálozás tartoznak. A fenti okok miatt a fejlesztési stratégiák úgy kerültek kialakításra, hogy azok a felsorolt problémák megoldására fókuszáljanak. Ennek egyik eleme, hogy 2006-2010 között Moszkva területen 12,5 milliárd Rubelt (kb. 87 milliárd Ft) költöttek kórház- és rendelő felújításokra, illetve 22 új létesítményt is átadtak. Az építkezés mellett a fejlődés másik útja a meglévő infrastruktúra hatékonyabb kihasználása volt. Jelenleg Moszkva területen 90 egészségügyi intézmény működik: 5 állami, 73 önkormányzati és 12 magán.

2006. és 2010. között 6,2 millárd Rubelt fordítottak oktatásfejlesztésre: 3,4 milliárd Rubelt önkormányzati, 2,8 milliárd Rubelt pedig állami forrásokból. A területen jelenleg 1800 bölcsőde és óvoda, és 2200 oktatási intézmény működik. A fő fejlesztési célok közé tartozik a működési hatékonyság növelése, az oktatás színvonalának emelése, az új oktatási módszerek meghonosítása, a kapacitások növelése és a bérszínvonal emelése. A területen 1292 könyvtár működik, amelyek közül 2 állami, 1290 pedig önkormányzati fenntartású. A 88 múzeum közül 5 állami, 14 regionális, 69 pedig önkormányzati forrásokból működik. A fentiek közül 2006. és 2010. között 53-at sikerült teljes körűen felújítani, jelenleg pedig további 30 intézményt renoválnak. Az iskolák 36%-a továbbra is sürgős felújításra szorul.

Moszkva területen jelenleg 2,3 millió ember részesül szociális támogatásban. A nélkülözők száma eléri az 1,3 millió főt, akik közül 356 ezer kiskorú. Szociálpolitikai célok megvalósítására a helyi költségvetés 14,3%-át költötték 2010-ben.

A terület sportlétesítményei egyidejűleg 171 ezer embert képesek kiszolgálni. Moszkva területen található 129 stadion, 44 sportcsarnok és jégpálya, 196 uszoda, 1886 tornaterem és 3079 sportpálya. A területen 222 sportiskola működik, amelyek közül 17 állami fenntartású, 205 pedig önkormányzati.

Idegenforgalmi szempontból Moszkva terület kiemelkedő. Egyrészről, rendkívül gazdag a terület történelmi öröksége: műemlékei közül kiemelkednek az Arany Gyűrű városai. Másrészről, itt találhatók a moszkvaiak dácsái. Harmadrészt: a területen a természeti szépségek és szabadidős programok miatt rengeteg idegenforgalmi létesítmény épült ki. Ugyanakkor, a külföldi turisták aránya nem túl magas, mindössze 650 ezer fő/év. (Ennek okai között a nehézkes beutazási feltételeket is megtalálhatjuk.) Az önkormányzati az idegenforgalom fellendítését tájékoztató eszközök és kiállítási megjelenések biztosításával támogatja. A fejlődés nehézségei között említhetjük a nehézkes területhez jutást, a fejlesztési hitelkonstrukciók hiányát, és a közigazgatási szervek felkészületlenségét is. Az idegenforgalmi fejlesztési célok a fentiek mellett útfelújításra, a vendéglátóipar fejlesztésére, és a történelmi műemlékek felújítására fókuszálnak.

Gazdaság

Moszkva terület alapvetően egy szatelit-körzet, ami azt jelenti, hogy működésével elsősorban Moszkva várost igyekszik kiszolgálni, és a saját fejlődését is ehhez köti. A gazdasági potenciál és vásárlóerő szempontjából Moszkva terület országos szinten a 2-3. helyen áll (Moszkva város és Szentpétervár mögött). Az egy főre jutó GDP tekintetében Moszkva terület a Központi Föderatív Körzetben a második, országos összehasonlításban a harmadik helyen áll (Moszkva város és Tyumeny város mögött). A területen dinamikusan bővül a kiskereskedelmi egységek, a bevásárlóközpontok és a vendéglátóipari egységek (különös tekintettel a franchise éttermekre) száma. Ugyanakkor, a kereslet szerkezetét a 2008-as gazdasági válság átalakította: a középkategóriás termékek helyett a vásárlók ma már inkább a gazdaságos ajánlatokat keresik. A kiskereskedelmi forgalom összértéke 2010-ben 1016,8 milliárd Rubel volt. (1 Rubel = 7 Fornit). A kiskereskedelmi fejlesztések fő területei az új bevásárlóközpontok építése és a szovjetkorszakban épült áruházak felújítása, új funkcióval való felruházása.

Az építőipar Moszkva területen kb. 140.000 ember számára biztosít munkalehetőséget. A területen található lakóterületek összesen 150 millió m2-t tesznek ki, ami azt jelenti, hogy egy lakosra átlagosan 21,1 m2 lakás jut. 2008-tól megkezdődtek a társasházi felújítási programok, így 2011-ig 1259 társasházat sikerült korszerűsíteni. 2005-ben a lakosság a jövedelme 11,7%-át költötte lakhatásra.

A gazdaságfejlesztés legfontosabb fejlesztési területei a következők: gépgyártás és autóipar, élelmiszeripar, kutatás-fejlesztés (Szkolkovo), valamint idegenforgalom. Deklarált cél, hogy a régió gazdaságában minél nagyobb szerephez jussanak a magas hozzáadott értéket tartalmazó folyamatok (elektrotechnika, vegyipar), és a szolgáltatások (fogyasztási, idegenforgalmi).

 

Összegzés

A fentiek alapján egyértelműen megállapítható, hogy Moszkva város, Moszkva terület, illetve Oroszország nem tekinthető homogén egésznek. A főváros és agglomerációja mind a gazdasági teljesítményt, mind az életszínvonalat, mint a fejlettségei szintet tekintve kiemelkedik az országos átlagból. Ez a helyzet viszont speciális feladatokat, sürgősen megoldandó célokat jelöl ki a helyi irányítószervek számára.

A városi illetve a területi fejlesztési stratégia elemzése után jól látható, hogy a fejlesztés a megfelelő irányba halad, hiszen az új tervek a régiót már szerves egészként kezelik. Nem csak Moszkva decentralizációja került napirendre, amelyre egy többközpontú városszerkezet kialakítása jelenthet megoldást, hanem az agglomerációs területek, alvóvárosok bekapcsolása a központ vérkeringésébe is folyamatosan folyik. Ezt támogatják a közút- és vasútfejlesztési programok, valamint a fővároson kívüli, de a moszkvai agglomeráció számára épülő szociális ellátórendszer-fejlesztések is.

 

Irodalomjegyzék

 

Területrendezési tervek, településhálózat-fejlesztési koncepciók a volt Szovjetunióban és a mai Oroszországban, Brade-Percik-Pityereszkij, Földrajzi Értesítő, 2002. 3-4. füzet, pp. 301-318.

Városi Világ, Enyedi György, Akadémiai kiadó, Budapest, 2012. pp. 155-164.

Стратегия социально-экономического развития Москвы на период до 2025 года, Moszkva, 2012.

СТРАТЕГИЯ СОЦИАЛЬНО-ЭКОНОМИЧЕСКОГО РАЗВИТИЯ МОСКОВСКОЙ ОБЛАСТИ ДО 2025 ГОДА

[1] Forrás: Négy, esetleg öt valódi világvárosról beszélhetünk, Bod Tamás, 2005. március-április, 10. véf. 3. szám http://beszelo.c3.hu/cikkek/%E2%80%9Enegy-esetleg-ot-valodi-vilagvarosrol-beszelhetuenk%E2%80%9D

[2] Forrás: Régiók Oroszországa, Horváth Gyula, Tér és társadalom, 2006./2. pp. 1-21. http://geogr.elte.hu/TGF/TGF_Cikkek/bartke.pdf

[3] Forrás: http://moszkva.webnode.sk/gazdasaga/

[4] Forrás: Moscow, Wikipedia.org http://en.wikipedia.org/wiki/Moscow#

[5] Forrás: Moscow population: capital may hold 17 million people, Herbert Mosmuller, The Moscow Times, 2011.06.03. http://www.telegraph.co.uk/sponsored/rbth/society/8555676/Moscow-17-million-people.html

[6] Forrás: Moszkva terület fejlesztési stratégiája 2015-ig

1 komment · 2 trackback

Címkék: városfejlődés megapolisz Oroszország Moszkva orosz közigazgatási rendszer

A bejegyzés trackback címe:

https://vaszaritamas.blog.hu/api/trackback/id/tr477086131

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: A zsidó lakosság felfegyverzését követeli az EU-ban egy ismert rabbi 2015.01.19. 14:04:16

Gyorsított eljárásban kapjanak fegyvertartási engedélyt az EU területén élő zsidók, mert akit csak lehet, önvédelmi fegyverhez kell juttatni - követeli az uniós tagállamok vezetőitől Menachem Margolin rabbi. Azt is követeli, hogy a zsidók kapjanak megf...

Trackback: Tudtad, hogy Goodfriend egy frissen kirobbantott polgárháborúból érkezett Budapestre? 2015.01.19. 14:02:08

Korábbi állomáshelye Szíria volt, ahol akár személyesen is részt vehetett a százezrek halálát követelő "Arab tavasz" nevű vérengzés kiprovokálásában. Mi is megtehetnénk, amit a nálunk józanabb török, német, orosz, bolíviai, ecuadori, bahreini, venezuel...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Emmanuel Goldstein 2015.01.20. 16:04:33

ölég elmenni színházba és megnézni csehov három nővérét :)
moszkva mindig különleges hely volt az orosz kultúrában, mint ahogy szentpétárvár is, ez a bináris kép határozta meg a történelmüket évszázadok óta.
Az ősleningrádi VVP megválasztása után meg eldöntötte a jövőt, az adminisztráció maradt moszkvában, ő se akart sorsfordító lenni :)