HTML

Vaszari Tamás

Tisztelt Látogató! Amikor ezt a blogot életre hívtam, akkor sokat gondolkodtam azon, hogy miről is kellene szólnia. Végül úgy döntöttem, hogy mindent leírok, ami a múltban hatással volt rám. Szívből remélem, hogy az olvasottak Önre is inspirálólag hatnak majd! Az egyes témákat a saját véleményemmel is kiegészítettem, és arra kérem a Kedves Olvasót, hogy ha Önben megfogalmazódik valami, akkor írja meg nyugodtan! Hátha új gondolatokat ébreszt vele valaki másban is… Köszönettel: Vaszari Tamás

Címkék

ajándékozás (1) Aliyev (1) Amazon.com (1) apple (1) arculattervezés (1) árpolitika (1) ártárgyalás (1) ártárgyalás tréning (1) aspirációs csoport (1) aspirációs csoportok (2) atomenergia (2) aukció (1) autóipar (1) Azerbajdzsán (1) A művészet mint üzlet (1) befektetés (6) benjamin graham (1) brand (1) brandépítés (1) branding (2) BRM (1) Bulgária (1) business relationship management (1) business school (1) Carmine Gallo (1) cégér (1) céges honlap (1) cégtörténet (1) cégvezetés (1) cellular organisation (1) Chris Anderson (1) CMS (1) dekoráció (1) demográfiai hatások (1) demonstratív fogyasztás (1) demotgráfia (1) deomgráfiai hatások az ingatlanpiacon (1) design (1) diplomácia (1) divat (1) Dr Törőcsik Mária (1) elemzés (1) elhelyezkedés (1) erőműépítés (2) értékesítés (8) értékesítés-orientált (1) értékesítési ismeretek (1) értékesítési technikák (4) étterem-marketing (1) felnőtt (1) felnőttképzés (1) fogyasztói aspirációk (1) fogyasztói döntések (1) fogyasztói magatartás (4) framework (1) gazdaságfejlesztés (3) gazdasági helyzet (1) gazdasági válság (2) GLOBE (2) Győr (1) gyűjtés (1) hitel (1) Hofstede (1) homlokzat (1) honlap (1) honlapkészítés (1) Hosszú farok (1) identitáspolitika (1) imázs (1) ingatlan (4) ingatlanbefektetés (5) Ingatlanbefektetés- és menedzsment (1) ingatlanbefektetés és menedzsment (2) ingatlanfejlesztés (1) ingatlanpia (1) ingatlanpiaci elemzés (1) ingatlanszektor (1) innováció (3) innováció-menedzsment (1) inside-out (1) Jan Carlzon (1) Kaluga (1) kapcsolatmenedzsment (1) kapitalizmus (1) karrier (1) Kautz konferencia (1) Kelet-Európa (3) kereskedelem (1) kirakat (1) kisbefektetők (1) kisvállalkozás (2) KKV (1) klaszter (1) kockázat (1) kockázati tőke (1) konferencia beszámoló (1) könyvajánló (6) korrupció (1) kovács tünde (2) Közép-Európa (2) közép-Kelet-Európa (2) közgazdaságtan (5) közgazdasátan (1) kultúrgazdaság (1) lakáspiac (1) Lapítsd le a piramist! (1) long tail (1) luxus (1) luxusipar (1) magyar-orosz kapcsolatok (2) márkaépítés (1) marketing (16) marketingstratégia (1) marx (1) másodlagos piac (1) megapolisz (1) menedzsment (10) Mercedes-Benz (1) Mintzberg (1) molinó (1) Moszkva (1) MSPR Üzleti Iskola (1) Műgyűjteni de hogyan? (1) műgyűjtés (3) műgyűjtó (1) műgyűjtő (1) műkereskedelem (2) munkatapasztalat (1) munkavállalás (1) műtárgypiac (1) művészet (1) nagyvállalatok (1) német-orosz kapcsolatok (1) Németország (1) nemzeti identitás (1) Nemzetközi kapcsolatok (3) önkormányzati rendszerek (1) online marketing (1) orosz-azeri kapcsolatok (1) orosz-német kapcsolatok (1) Oroszország (14) Oroszország fejlesztési stratégiája (1) orosz fiatalok (1) orosz gazdaság (1) Orosz gazdaságfejlesztés (1) orosz identitáspolitika (1) orosz közigazgatás (1) orosz közigazgatási rendszer (1) orosz önkormányzatok (1) orosz regionális politika (1) orosz vidék (3) összehasonlító elemzés (1) outside-in (1) Paks II (2) pénzügyi ismeretek (1) pénzügyi műveltség (1) piaci verseny (1) PR (1) prezentáció (2) prezentációtechnika (1) Professzionális értékesítés (1) professzionális értékesítés (2) programozás (1) promóció (1) protokoll (1) Pro Minoritate (1) Putyin (2) Putyin-adminisztráció (1) Rába (1) recenzió (4) Rechnitzer János (1) regionális gazdasgáfejlesztés (1) reklám (2) rendezvényszervezés (1) sales (2) self branding (1) spin-off (1) start-up (3) startup (1) státusszimbólumok (1) steve jobs (1) Steve Jobs (2) stratégia (2) stratégiai tervezés (1) stratégiamenedzsment (2) szakmai gyakorlat (1) szejtes szerkezet (1) személyes értékesítés (1) szervezeti kultúra (1) Szkolkovo (1) szociológia (2) tárgyalástecnika (1) társadalomfejlődés (1) településhálózat (1) településmarketing (1) térelmélet (1) termeléscentrikus (1) történelem (1) tréning (1) tudásmenedzsment (4) turizmusmarketing (1) üzletfejlesztés (1) üzleti angyal (1) üzleti tervezés (1) vagyonteremtés (1) vagyon teremtés (1) vállakozás (1) vállalatirányítás (7) vállalati evolúció (1) vállalati struktúra (1) vállalatvezetés (2) vállalkozás (3) vállalkozásfejlesztés (3) válság (1) válságmenedzsment (1) változásmenedzsment (1) városfejlődés (3) vásárlási döntések (1) vaszari andrás (1) vendéglátás (3) Vendéglátás-marketing (1) vendéglátás-marketing (10) vendéglátóipar (5) vendéglátó ipar (1) versenyképesség (2) vevőszolgálat (1) vezetés (1) Vezetéstudomány (1) vezetői kompetenciák (2) vezetőképzés (2) vidék (1) vidékfejlődés (2) weboldal (1) XXI. század (1) Címkefelhő

Friss topikok

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Felkapott települések, és akik azzá teszik őket

2015.02.16. 07:15 :: Tamas Vaszari

Az utóbbi évtizedekben a háztartások kiadásainak szerkezete jelentősen megváltozott: csökkent a lakhatásra fordított összegek aránya és nőtt a pihenésre, utazásra fordított jövedelemhányad. Mindez az ingatlan- és idegenforgalmi piacon célpontként, helyszínként és szolgáltatóként megjelenő településekre is új feladatokat rótt, amelyek egy része máig megoldásra vár. A megfelelő település-, illetve ezen belül turizmusmarketing folytatásához hatékony eszköznek bizonyulhat a fogyasztói aspirációk kiaknázása, illetve az aspirációs csoportokkal kialakított együttműködés. A marketingtevékenység stratégiai tervezése során elengedhetetlen, hogy pontosan meghatározzuk az egyes vevőcsoportokat, és minél részletesebb leírást készüljön a csoporttagok jellemzőiről, viselkedéséről, de ami a legfontosabb: döntési szempontjaikról.

 

Bevezetés

          „A marketing vezérelvei, célrendszere nem más, mint egy jó “lét”, egy színvonalas életminőségköré kell, hogy illeszkedjenek. Egy régió, város akkorsikeres, akkor látja el küldetését, ha képes biztosítani az ott élő, ott dolgozó, odalátogató lakosság és az üzleti és a non-profit jellegű, társadalmi, civilszervezetek számára az “ott-lét” megfelelő minőségét, élményét.”[i] A fenti idézetben szereplő jólét négy különböző területből tevődik össze: a gazdasági, a politikai, a kulturális és az ökológiai jólétből.

          Nagyon fontos, hogy a felsorolt területeken reális célokat, ne pedig megvalósíthatatlan álmokat tűzzünk magunk elé. Az elérni kívánt eredmények lesznek azok a stratégiai célok, amelyekhez ki kell dolgoznunk a megvalósítás taktikai lépéseit. Ha a stratégiai célokat sikerük konkrétumokkal kiegészíteni, az még könnyebbé teszi a későbbi feladatokat. (Például: Ha a települést szeretnénk idegenforgalmi központtá fejleszteni, akkor fel kell újítani X és Y közösségi tereket, meg kell építeni a Z utat, Tourinform irodát kell nyitni, a kereskedelmi szálláshelyek számát pedig X ezerre kell növelni.) Töpfer és Braun szerint[ii] a településmarketing céljai négy területre oszthatók:

  • a kínálati oldalhoz illeszkedő kereslet biztosítására,
  • a település versenyhelyzetének javítására,
  • a település megítélésének javítására,
  • a helyi lakosok elégedettségének növelésére

           A felsorolt általános célok természetesen további részcélokra oszthatók, amelyek elérése érdekében már konkrét feladatok határozhatunk meg.         

          A településmarketing egyik szegmense a turizmusmarketing, amely megfelelően pozitív külső megítélés esetén fenti célok közül a kínálati oldal számára biztosít „házhoz jövő” keresletet. A prosperáló idegenforgalom hozzájárul a gazdasági sikerekhez, a szükséges fejlesztések finanszírozásán keresztül pedig a versenyképesség és a helyi lakosok elégedettségének növeléséhez is. A turizmusmarketinggel a fentieken kívül azért érdemes még kiemelten foglalkozni, mivel ez a tevékenység képes rá, hogy a keynesi regionális gazdaságfejlesztés exportbázis-elmélete[iii] alapján segítse a helyi idegenforgalmi szereplők bújtatott exporttevékenységét, s ezzel jövedelmet vonzzon a régióba.

          A településmarketing stratégiák Achillesi sarka azonban sok esetben hasonló: a gyakorlati megvalósítás. A városvezetők ugyanis hiába alakítanak ki egy vonzó, objektív döntési szempontok alapján versenyképes alternatívát jelentő „ajánlatot”, ha a célcsoport tagjai nem mérlegelik azt. A kitűzött célok teljesüléséhez egy hatékony kommunikációs stratégia kialakítása is szükséges, amely egy megfelelően megfogalmazott, és a figyelmet megragadni képes üzenetet juttat célba a reklám, a promóciós kampányok, a személyes értékesítés és a közönségkapcsolatok csatornáin.

 

A fogyasztói aspirációk szerepe a marketingben

          Az aspirációs csoportok azokat a személyeket tömörítik, akikre az emberek - és egyben fogyasztók - hasonlítani szeretnének. E hasonlósági vágy megjelenésének egyik területe a fogyasztás, illetve ezen belül a fogyasztói döntések. A téma szempontjából a lélektan alapvető felismerése, hogy az emberek analógiákban gondolkodnak. Az analógiák követése jelen esetben a más emberek cselekvésmintáinak megfigyelését és lemásolását foglalja magába, időben eltolva. Ez azt jelenti, hogy a követők bíznak benne, hogy egy adott helyzetben hasonló magatartás tanúsítása esetén velük is ugyanaz történik majd, mint a másik embertársukkal. Mindez arra sarkallja a fogyasztókat, hogy a remélt előny megszerzése és a döntési kockázatok csökkentése érdekében példaképeket keressenek, és hozzájuk hasonló módon cselekedjenek.

          A marketing számára e mintakövető magatartás különösen értékes, hiszen példák bemutatásával befolyásolni lehet a vásárlók magatartását és döntéseit. E szöveg írója szerint az aspirációs csoportokkal való együttműködés marketingeszköznek tekinthető, intenzitása mérhető, a módszertana pedig leírható, és alkalmazható.

          Az aspirációs csoportok követése, a hozzájuk való folyamatos közeledés néhány gazdasági ágazatban különösen jelentős. Ezek közé tartozik az ingatlanpiac, a tartós fogyasztási cikkek szegmense (pl.: gépkocsik, szórakoztatóelektronikai cikkek), az oktatás és az idegenforgalom is. Az ingatlanpiac feladata, hogy lakóingatlan kínálatot biztosítson a helység lakosságának, az idegenforgalom pedig vonzó célpontokat kínál a pihenni, utazni vágyóknak. A kérdés csak az, hogy ezek a területek eredményességük fokozására miként használhatják fel az aspirációs csoportokat?

          Az aspirációs csoportkövetés, mint jelenség a marketing-kommunikációs kampányok kidolgozásához ad támpontot. Egyszerűen fogalmazva azt azonosíthatjuk vele, hogy egy adott kampánynak ki legyen az arca, ki köré építsük azt fel? Ki az a személy, aki a célba juttatni kívánt üzenetet képes hitelesen képviselni, és alkalmas rá, hogy a szükséges mennyiségű figyelmet magára vonja.

          Ha fogyasztói döntések meghozatalához nincs elegendő információnk, akkor újabbak után nézünk: megvizsgáljuk, hogy mi vásárolnak az ismerőseink, barátaink, mit ajánlanak a reklámok, és hogyan döntenek azok, akikre felnézünk, hasonlítani szeretnénk.[iv] Az efféle követő magatartás ráadásul a szorongást is csökkenti, amelyet a döntés kockázata okoz.[v] Az aspirációs csoportkövetés egy másik megközelítési lehetősége az önkifejező fogyasztás, mint versengő magatartás, hiszen tudjuk: „A szegények az erőforrásaikkal versenyeznek. A középosztály beliek a választásaikkal. A gazdagok a vagyonukkal.”[vi]

          A divat - mint jelenség - állandóan igényli az újdonságokat, ami azt jelenti, hogy a perifériákról - a klaszterek segítségével - érkező újdonságok esélyt kapnak arra, hogy a centrumokba kerülve a tömegek érdeklődésének középpontjába kerüljenek. Az ilyen típusú reflektorfény az adott földrajzi terület gyors fejlődését hozhatja magával, amely folyamat több szakaszból áll. Eleinte az adott területen csak messziről érkező utazók jelennek meg, az élményeik alapján pedig blogbejegyzések születnek, és néhány útikönyv is említést tesz a látnivalókról. A hely ismertségének köszönhetően egyre többen érkeznek oda, és az adott lokáció lassanként idegenforgalmi célponttá válik. Az ismertségnek köszönhetően lassanként megindulhat a kultúra exportja is, amely a folyamatot kiszolgáló helyi vállalkozások számára megteremti a növekedés lehetőségét. A távoli nagyvárosok életterében így kap helyet az afrikai zene, a japán képregények, az olasz filmek, a közel-keleti nyaralások, az argentin borok, a thai konyha, a brazil szappanoperák és más egzotikumok.[vii] A fenti jelenség folyamatai:

  1. Utazók jelennek meg a környéken,
  2. A környékről beszámolók születnek,
  3. Turisták jelennek meg a területen,
  4. Sokasodnak a beszámolók, blogok, az élmények a városi kultúra egzotikumai lesznek,
  5. A városok polcain megjelennek a távoli táj termékei, éttermei,
  6. A fokozódó érdeklődésnek köszönhetően megindul az import,
  7. Az exportnak köszönhetően megjelennek a helyi traded cégek,
  8. A helyi traded cégek számbeli és méretnövekedésének köszönhetően megindul a klaszteresedés és a tőkekoncentráció.

          „Az ellenkultúra, az indie-rajongók az underground sztárok a kapitalizmus hajtóerői. Ha ők a motor, akkor a fogyasztók közötti versengés a kapitalizmus turbinája. (..) Egyedi vonásaink azáltal válnak láthatóvá, ahogyan fogyasztunk. A középosztálybeli emberek (…) nem tudják felülmúlni egymást a fogyasztás mennyiségében, mert nem engedhetik meg maguknak, de felülmúlják egymást minőségben (vagyis ízlésben).”[viii] A fenti idézet tartalmát mindössze annyival érdemes kiegészíteni, hogy a döntésekkel való versengés minden társadalmi osztályban megfigyelhető, ahol a felek erőforrásai hasonló nagyságrendűek.

          A fent leírt folyamat lefolyását nagyban gyorsíthatják az aspirációs csoportok tagjai. Az aspirációs csoportokba olyan emberek vagy vállalatok tartoznak, akikre aspirációs csoportok követői hasonlítani szeretnének, s ezért figyelemmel kísérik viselkedésüket. A fogyasztói aspirációk szempontjából mindegy, hogy a távolság leküzdésére, és a csoporthoz való csatlakozásra van-e tényleges esély. A legfontosabb, hogy a csoportkövető hajlandó legyen erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy a fennálló távolságot csökkentse. A szerző egyik hipotézise, hogy az erőfeszítések jelentős hányada a fogyasztói döntésekre korlátozódik, amely tény megteremti a jelenség marketing célú kiaknázását.

          Az aspirációs csoportok tagjainak jelentős részét alkotják a hírességek, akik azáltal válnak széles körűen ismertté, hogy a különböző médiumokban sokat szerepelnek. Mindez azért fontos, mert a sztárok karakterének, teremtett személyiségének bemutatásán keresztül a nézők befolyásolhatók: példák segítségével és a vágyak tudatosításán keresztül ugyanis homogén fogyasztói közösségek hozhatók létre.[ix] (Például: vízparti nyaralás vagy újépítésű ingatlan megvásárlására.) A folyamat következő fázisa, amikor a bemutatott személy követésére aspirálók erőfeszítéseket tesznek a távolság csökkentésére. A marketingszempontból ideális esetben a csoport elkezdi kialakítani a saját szubkultúráját, és a fogyasztási döntésein keresztül megteremti a társadalom többi része, illetve a csoport tagjai közötti különbségeket. A csoportkövető magatartás akkor éri el csúcspontját, amikor a fogyasztók már nem példakép valós tulajdonságait, tudását mérlegelik, hanem az illető tekintélye is elegendő számukra ahhoz, hogy a vásárlásaik során utánozzák őt (például: amikor egy politikus pizzát reklámoz vagy egy sportoló lakóparkot).

 

Vevőcsoportok a település és turizmusmarketingben

          A legfontosabb feladat minden esetben a marketingelemzés elkészítése, illetve a helyben kínált termékek és szolgáltatások potenciális célközönségének azonosítása. Csak ezt követően kerülhet sor a célcsoport tagjainak, illetve a tagok gondolkodásmódjának jobb megismerésére. E megismerés egyik területe a fogyasztói aspirációk, vágyak feltérképezése. Ha megismertük az emberek vágyait, akkor a következő feladat az analógiák azonosítása a világban és a célcsoport szűkebb értelemben vett környezetében. Az analógiák alanyai nem mások, mint az aspirációs csoportok tagjai. Ha ezzel tisztában vagyunk, akkor már pontosan tudjuk, hogy az egyes marketingkampányok mely személyek köré építhetők fel sikeresen, tehát: kik lesznek azok, akik képesek magukra vonni a figyelmet, és példát mutatni? 2003-ban Magyarország népszerűsítése során már alkalmazták ezt a módszert, amikor a híres, magyar származású színész, Tony Curtis ajánlotta hazánkat az amerikai turisták számára. Ugyanakkor a módszer leírását, hatékonyságának mérését, illetve a további alkalmazhatóság vizsgálatát most kíséreljük meg első ízben. Az alábbiakban kiemeljük a B2B szegmens célcsoportjait, illetve a B2C marketing sajátosságairól is szót ejtünk.

          A B2B szegmens településmarketing feladatait a régiók fejlettségi szintjéhez kapcsolódóan is meghatározhatjuk, hiszen mások a feladatok egy neofordista, egy tudásalkalmazó és egy tudásteremtő régióban. Egy neofordista régióban a marketingüzenetek keresleti oldalon található címzettjei a nagyvállalatok, amelyek képesek rá, hogy telephelyeiken folytatott új tevékenység meghonosításán keresztül regionális multiplikátorhatást generáljanak. A neofordista régiók településmarketing tevékenységének célcsoportjába tartoznak továbbá a azok a kormányzati döntéshozók, akik az infrastrukturális fejlesztési források elosztásáról döntenek, illetve azok a kutatók, akik részt vehetnek a helyi egyetemeken folyó alapkutatásokban. A tudásalkalmazó régiók esetében azokat a kívülről érkező befektetőket kell megnyerni, akik képesek rá, hogy a már formálódó regionális húzóágazatokhoz illeszkedő projekteket hozzanak a térségbe, a helyi KKV szektor szereplőit pedig abban célszerű támogatni, hogy termékeiket kijuttathassák az agglomeráción kívüli piacokra is. A tudásteremtő régiók esetében ösztönözni szükséges a magasan kvalifikált, a traded szektor igényeihez igazodó munkaerő beáramlását, a régió szuperklasztereiről tájékoztatni érdemes a kapcsolódni képes potenciális beszállítókat, illetve ösztönözni kell az innovációs parkok térnyerését is, valamint a döntési központok bevonzását, amely utóbbi tevékenységek esetében szintén meghatározhatunk marketingfeladatokat.[x] A B2B szegmens marketingtevékenysége azonban több dologban is különbözik a B2C szegmenstől: „Az érdekek nyílt vállalása, a túlnyomórészt racionális alapokon nyugvó választások, az „interakciók” személyes jellege, az egymástól való függés (legalábbis egy meghatározott időtáv vonatkozásában) kifejezetten jellemző a piac szereplőire. (…) A piac marketingesei éppen ezért a műszaki tudományok, ismeretek és a gazdasági tudás, ismeretek birtokában kell, hogy legyenek, különben nem lehetnek elismert tárgyalópartnerek.”[xi] A fenti idézet arra enged következtetni, hogy az aspirációs csoportok követése a fogyasztói, beszerzői döntések során nem lehet döntő érv, ugyanakkor a szubjektív orientáció, illetve a bizalom kialakulása során hasznos ütőkártyának bizonyulhat. A bizalom megteremtése az állami megrendelések, támogatások esetében is fontos, hiszen a kormányzati döntések egyik legfontosabb része a kockázatok minimalizálása (Törőcsik, 2007.).

          A B2C marketing vevőcsoportjairól viszonylag sok szó esik, s a nemzetközi szakirodalomban bőségesen találunk olyan publikációkat, amelyek a magánszemélyek lakhatásai és utazási fogyasztói aspirációit elemzik. A lakhatás esetében napjaink tendenciája, hogy a fogyasztás korábbi, főként funkcionális jellege mellett folyamatosan erősödik az önkifejező funkció is, amelyre nem csak az ingatlanfejlesztőknek, de az önkormányzatoknak is választ kell adniuk. A hazai lakások – nemzetközi összehasonlításban – alacsony átlagos alapterülete, a háztartások csökkenő létszáma és a reurbanizációs tendenciák a közösségi terek felértékelődéséhez vezetnek. Ahhoz viszont, hogy egy hely meg tudja mutatni önmagát, publicitásra és érdekes történetekre, személyekre van szükség.

 

Marketingeszközök, esettanulmányok

            A figyelem központjában álló emberek alkalmasak rá, hogy a személyükre irányuló figyelmet a környezetükre is ráirányítsák. Településmarketing szempontjából ez főleg a következő területeken használható: turizmusmarketing (traded szektor exportja), a település megítélésének javítása és a helyi lakosok elégedettségének javítása. Az aspirációs csoporttagok esetében a településsel való kapcsolat kétféle lehet: ráhatás vagy részvétel. A ráhatás alatt a település vagy településrész fejlesztésében, irányításában való részvételt értjük, részvétel alatt pedig a közösség életében való részvételt, a lakóhely, üdülőhely vagy telephelyválasztást.

          Példa a ráhatásos jelenségre: „A híres épületeknek a látogatókra és a befektetői tőkére gyakorolt erejét felismerő politikusok és várostervezők világhírű építészektől rendelik meg a városképet meghatározó építményeket, s felépítésükkel új életet alakítanak ki a városukban. 1997. október 18-án nyitották meg a bilbaói Guggenheim múzeumot. A Frank Gehry által tervezett épület nemcsak a főként terrorakciókról és emberrablásokról elhíresült városra gyakorolt hatást, hanem az egész spanyol gazdaságra is. A meghökkentő múzeumot évente közel egymillióan keresik fel. A látogatók közel fele külföldről érkezik, és több mint 80 százalékuk állítja, hogy kizárólag a Gehry-épület kedvéért érkezett a városba (…). A „Bilbao-hatás” évi több, mint 120 millió fontot jelent a baszk gazdaság számára.”[xii]

          Példa a részvételre, mint jelenségre: „Dubaiban ingatlanfejlesztők egy „Pálma” nevű hatalmas projekten dolgoznak, és állítólag (..) villákat adtak el olyan hírességeknek, mint például az angol labdarúgó-válogatott erősségeinek (…). Még nem tudhatjuk biztosan, hogy ezek az értékesítések valóban megtörténtek-e, de az biztos, hogy a futurista üdülőközpont máris jelentős publicitást ért el ezekkel a hírekel.”[xiii] Nem csak a szórakoztatóipar hírességeinek jelenléte képes rá, hogy divatossá tegyen egy környéket, vagy megemelje a helyi ingatlanok árait. A politikusok, történelmi személyek jelenléte ugyanezt a hatást váltja ki, s e jótékony jelenség még több évtized múltán is megfigyelhető.

          A fent bemutatott külföldi példák alapján azonban hibát követnénk el, ha az aspirációs csoportok követésének vizsgálatát kizárólag a luxus és prémium kategóriás termékek körére szűkítenénk le. Látnunk kell, hogy a fogyasztási- illetve az áruhitelek előretörésével, az utazási költségek fajlagos csökkenésével párhuzamosan a luxusfogyasztás a középosztály körében is megjelent, s népszerűsége egyre csak nő. Mivel egyre több a választható lehetőség, ezért a lakhatásra fordított költségek aránya a háztartások büdzséjében zsugorodni kezdett, a pihenésre, utazásra fordított összeg viszont évről évre nagyobb. Az utazók azonban ritkán választják a prémium kategóriás szolgáltatásokat, jellemzőbb, hogy a fapados ajánlatok mellett teszik le a voksot.[xiv] A jelenség háttere, hogy a fogyasztók számára kinyílt a világ, s az interneten tájékozódva könnyedén találhatnak vonzó célpontokat, vagy követhetnek példának tekintett közösségeket, hírességeket. A követéshez azonban anyagi erőforrások szükségesek, amelyek nem minden esetben állnak rendelkezésre. Így kapnak teret a fapados megoldások, amelyekkel ugyan teljesíthető a kitűzött cél (mennyiségi szempontból), de csak egy lényegesen szerényebb szinten (minőségi szempontból), és sokszor komoly, hosszú távon ható anyagi áldozatok árán (például: szerényebb lakhatási feltételek mellett). Az újdonságkeresést a jólét is magával hozza, amely fogalom ma már magában foglalja a sémáktól való megszabadulást, és a főáramból való kitörést is.[xv]

 

Az Ingatlanbefektetés és menedzsment c. könyv a képre kattintva megrendelhető a kiadótól! 

 

Összegzés

            A fenti szöveg alapján egyértelmű, hogy az eredetileg lélektani alapokon nyugvó fogyasztói aspirációk nagyon is gyakorlati megoldást igényelnek a marketing összes területén, így a településmarketingben, és azon belül a turizmusmarketingben is. A média által a ’90-es évektől folyamatosan teremtett hírességek, ún. „celebek” hozzájárulnak a vevőcsoportok igényeinek egységesítéséhez, ami a jól meghatározható, s ezáltal kiszolgálható tömegigények kialakulásához vezet.

            A településmarketing számára az a lakosok, a munkavállalók illetve turisták aspirációs csoportkövető magatartása új feladatokat jelöl ki az idegenforgalmi fejlesztésekben, a közösségi terek fejlesztése során, illetve a település megítélésének javításakor. Mivel a lakhatásra fordított költségek aránya a háztartások jövedelmén belül csökken, de ezzel egyidejűleg a lakóhelyválasztás során megjelennek, sőt, egyre hangsúlyosabbá válnak az önkifejező fogyasztás elemei, ezért a helyzet kialakulása során keletkező feszültséget csak a település által az adott lakóingatlan mikrokörnyezetében biztosított szolgáltatások, közösségi terek színvonala oldhatja fel.

            A turizmusmarketing számára a legfontosabb a látogatókat alkotó vevőcsoportok minél pontosabb megismerése, és ennek alapján kapcsolatteremtés olyan aspirációs csoporttagokkal, akiket a meghatározott vevőcsoport tagjai nagy számban kísérnek figyelemmel, s akár követnek is.

            A B2B szektorban az aspirációs csoportkövetés, mint jelenség fontossága kevésbé jelentős, de itt is megjelenik. A beruházási vagy befektetési döntések meghozatala során ugyanis kiemelten fontos szerepet játszik a felek közötti bizalom, amelynek kialakulásához hozzájárulhat, ha a térségbe érkező új szereplő már látott olyan pozitív példákat, amelyeket hitelesnek talál, s maga is hajlandó követni.

 

Hivatkozások

[i] Piskóti István: A régió és településmarketing kockázatai – célrendszer és stratégiai döntési dimenziók, 155-179 http://www.terport.hu/webfm_send/364 (letöltve: 2015.01.24.)A tanulmány a Piskóti-Dankó-Schupler-Büdi: Régió- és településmarketing könyv szerzõ által irt 5.és 6. fejezetének átdolgozásával készült.

[ii] Braun, G. R. – Töpfer, E. (1989): Marketing im Kommunalen Bereich – Der Bürger als

„Kunde“ seiner Gemeinde. Stuttgart, W. Kohlhammer

[iii] Lengyel Imre (2010.): Regionális gazdaságfejlesztés (42. oldal), Budapest, Akadémiai Kiadó

[iv] David McRaney (2013.): Rejtett énünk (276. oldal), Budapest, HVG Könyvek

[v] DavidMcRaney (2013.): Rejtett énünk (252. oldal), Budapest, HVG Könyvek

[vi] McRaney (2013.): Rejtett énünk (176. oldal), Budapest, HVG Könyvek

[vii] Dominic Power, Allen J. Scott: Culture, creativity and urban development, Andy Pike, Andrés Rodríguez-Pose, John Tomaney: Handbook of Local and Regional Development (162-171) Routledge, London http://www.gbv.de/dms/zbw/607358246.pdf (Letöltve: 2015.01.24.)

[viii] McRaney (2013.): Rejtett énünk (174-175. oldal), Budapest, HVG Könyvek

[ix] McRaney (2013.): Rejtett énünk (173. oldal), Budapest, HVG Könyvek

[x] Lengyel Imre (2010.): Regionális gazdaságfejlesztés (341-367. oldal), Budapest, Akadémiai Kiadó

[xi] Törőcsik Mária (2007.): Vásárlói magatartás (228. oldal), Budapest, Akadémiai kiadó

[xii] Hamish Pringle (2005.): A sztárok is ezt ajánlják (52. oldal), Budapest, Geomédia Kiadói RT.

[xiii] Hamish Pringle (2005.): A sztárok is ezt ajánlják (56. oldal), Budapest, Geomédia Kiadói RT. 

[xiv] Ian Yeoman, Una McMahon-Beattie (2005.): Luxury markets and premium pricing, Journal of Revenue and Pricin Management (Volume 4. Numbner 4., 321. oldal)

[xv] Törőcsik Mária (2007.): Vásárlói magatartás (49. oldal), Budapest, Akadémiai kiadó

 

A fenti blogbejegyzás a Doktoranduszok Országos Szövetsége által szervezett Közgazdász Kutatók és Doktoranduszok II. Téli Konferenciájának Marketing szekciójában 2015.01.30-án elhangzott "Az aspirációs csoportok szerepe a település és turizmusmarketingben" c. előadás alapján készült.

A szöveg szerkesztett változata a SUGO Szemle c. folyóirat 2015. január-júniusi számában is megjelent. A tanulmány a 153. oldalon olvasható. Felelős kiadó: dr Simon József, Eötvös József Főiskola

Szólj hozzá!

Címkék: marketing ingatlan ingatlanbefektetés turizmusmarketing településmarketing ingatlanbefektetés és menedzsment aspirációs csoport aspirációs csoportok

A bejegyzés trackback címe:

https://vaszaritamas.blog.hu/api/trackback/id/tr367172839

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.