HTML

Vaszari Tamás

Tisztelt Látogató! Amikor ezt a blogot életre hívtam, akkor sokat gondolkodtam azon, hogy miről is kellene szólnia. Végül úgy döntöttem, hogy mindent leírok, ami a múltban hatással volt rám. Szívből remélem, hogy az olvasottak Önre is inspirálólag hatnak majd! Az egyes témákat a saját véleményemmel is kiegészítettem, és arra kérem a Kedves Olvasót, hogy ha Önben megfogalmazódik valami, akkor írja meg nyugodtan! Hátha új gondolatokat ébreszt vele valaki másban is… Köszönettel: Vaszari Tamás

Címkék

ajándékozás (1) Aliyev (1) Amazon.com (1) apple (1) arculattervezés (1) árpolitika (1) ártárgyalás (1) ártárgyalás tréning (1) aspirációs csoport (1) aspirációs csoportok (2) atomenergia (2) aukció (1) autóipar (1) Azerbajdzsán (1) A művészet mint üzlet (1) befektetés (6) benjamin graham (1) brand (1) brandépítés (1) branding (2) BRM (1) Bulgária (1) business relationship management (1) business school (1) Carmine Gallo (1) cégér (1) céges honlap (1) cégtörténet (1) cégvezetés (1) cellular organisation (1) Chris Anderson (1) CMS (1) dekoráció (1) demográfiai hatások (1) demonstratív fogyasztás (1) demotgráfia (1) deomgráfiai hatások az ingatlanpiacon (1) design (1) diplomácia (1) divat (1) Dr Törőcsik Mária (1) elemzés (1) elhelyezkedés (1) erőműépítés (2) értékesítés (8) értékesítés-orientált (1) értékesítési ismeretek (1) értékesítési technikák (4) étterem-marketing (1) felnőtt (1) felnőttképzés (1) fogyasztói aspirációk (1) fogyasztói döntések (1) fogyasztói magatartás (4) framework (1) gazdaságfejlesztés (3) gazdasági helyzet (1) gazdasági válság (2) GLOBE (2) Győr (1) gyűjtés (1) hitel (1) Hofstede (1) homlokzat (1) honlap (1) honlapkészítés (1) Hosszú farok (1) identitáspolitika (1) imázs (1) ingatlan (4) ingatlanbefektetés (5) Ingatlanbefektetés- és menedzsment (1) ingatlanbefektetés és menedzsment (2) ingatlanfejlesztés (1) ingatlanpia (1) ingatlanpiaci elemzés (1) ingatlanszektor (1) innováció (3) innováció-menedzsment (1) inside-out (1) Jan Carlzon (1) Kaluga (1) kapcsolatmenedzsment (1) kapitalizmus (1) karrier (1) Kautz konferencia (1) Kelet-Európa (3) kereskedelem (1) kirakat (1) kisbefektetők (1) kisvállalkozás (2) KKV (1) klaszter (1) kockázat (1) kockázati tőke (1) konferencia beszámoló (1) könyvajánló (6) korrupció (1) kovács tünde (2) Közép-Európa (2) közép-Kelet-Európa (2) közgazdaságtan (5) közgazdasátan (1) kultúrgazdaság (1) lakáspiac (1) Lapítsd le a piramist! (1) long tail (1) luxus (1) luxusipar (1) magyar-orosz kapcsolatok (2) márkaépítés (1) marketing (16) marketingstratégia (1) marx (1) másodlagos piac (1) megapolisz (1) menedzsment (10) Mercedes-Benz (1) Mintzberg (1) molinó (1) Moszkva (1) MSPR Üzleti Iskola (1) Műgyűjteni de hogyan? (1) műgyűjtés (3) műgyűjtó (1) műgyűjtő (1) műkereskedelem (2) munkatapasztalat (1) munkavállalás (1) műtárgypiac (1) művészet (1) nagyvállalatok (1) német-orosz kapcsolatok (1) Németország (1) nemzeti identitás (1) Nemzetközi kapcsolatok (3) önkormányzati rendszerek (1) online marketing (1) orosz-azeri kapcsolatok (1) orosz-német kapcsolatok (1) Oroszország (14) Oroszország fejlesztési stratégiája (1) orosz fiatalok (1) orosz gazdaság (1) Orosz gazdaságfejlesztés (1) orosz identitáspolitika (1) orosz közigazgatás (1) orosz közigazgatási rendszer (1) orosz önkormányzatok (1) orosz regionális politika (1) orosz vidék (3) összehasonlító elemzés (1) outside-in (1) Paks II (2) pénzügyi ismeretek (1) pénzügyi műveltség (1) piaci verseny (1) PR (1) prezentáció (2) prezentációtechnika (1) professzionális értékesítés (2) Professzionális értékesítés (1) programozás (1) promóció (1) protokoll (1) Pro Minoritate (1) Putyin (2) Putyin-adminisztráció (1) Rába (1) recenzió (4) Rechnitzer János (1) regionális gazdasgáfejlesztés (1) reklám (2) rendezvényszervezés (1) sales (2) self branding (1) spin-off (1) start-up (3) startup (1) státusszimbólumok (1) Steve Jobs (2) steve jobs (1) stratégia (2) stratégiai tervezés (1) stratégiamenedzsment (2) szakmai gyakorlat (1) szejtes szerkezet (1) személyes értékesítés (1) szervezeti kultúra (1) Szkolkovo (1) szociológia (2) tárgyalástecnika (1) társadalomfejlődés (1) településhálózat (1) településmarketing (1) térelmélet (1) termeléscentrikus (1) történelem (1) tréning (1) tudásmenedzsment (4) turizmusmarketing (1) üzletfejlesztés (1) üzleti angyal (1) üzleti tervezés (1) vagyonteremtés (1) vagyon teremtés (1) vállakozás (1) vállalatirányítás (7) vállalati evolúció (1) vállalati struktúra (1) vállalatvezetés (2) vállalkozás (3) vállalkozásfejlesztés (3) válság (1) válságmenedzsment (1) változásmenedzsment (1) városfejlődés (3) vásárlási döntések (1) vaszari andrás (1) vendéglátás (3) Vendéglátás-marketing (1) vendéglátás-marketing (10) vendéglátóipar (5) vendéglátó ipar (1) versenyképesség (2) vevőszolgálat (1) vezetés (1) Vezetéstudomány (1) vezetői kompetenciák (2) vezetőképzés (2) vidék (1) vidékfejlődés (2) weboldal (1) XXI. század (1) Címkefelhő

Friss topikok

Naptár

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Feljegyzés az azeri-orosz kapcsolatok alakulásáról

2015.05.29. 06:09 :: Tamas Vaszari

Fejlődéstörténet

Az iráni Qajar Birodalom a XIX. század első harmadában gyengült meg anyira, hogy a Kaukázus területeket át kellett adnia az Orosz Birodalomnak. Az 1828-as határvonal alapján Azerbajdzsán Iránhoz tartozott, de végül az oroszok elfoglalták, s az Azeri Demokratikus Köztársaság csak 1918-ban alakulhatott meg.

Azerbajdzsán 1920-ban lett a Szovjetunió tagja és a szövetség felbomlásáig az is maradt. Az 1930-as évek sztálini önkénye Azerbajdzsánban különösen kegyetlen volt, ezrek estek áldozatául. A II. világháború idején Azerbajdzsán az ott zajló olaj és gázkitermelés miatt a Szovjetunió stratégiai fontosságú területe volt. A háborúban összesen 400.000 azeri vesztette életét, de a német csapatok sosem léptek azeri földre. Az áldozatok száma különösen magas annak ismeretében, hogy a háborúban 600-800.000 azeri vett részt.

Az ’50-es években indult meg az ország városiasodása, iparosodása, javult a közoktatás és a közegészségügyi ellátás.

A ’60-as években a Szovjetunió más tagállamaiban olcsóbban lehetet kitermelni az olajat, így az azeri gazdaság komoly recesszióba került, és Tádzsikisztán után az ország második legszegényebb állama lett. 1969-től Heydar Aliyev Moszkvában elérte, hogy más iparágakat is Azerbajdzsánba telepítsenek (pl.: pamuttermesztés), így a gazdaságot sikerült valamelyest stabilizálni.

A ’80-as években Aliyev az SZKP-KB (Politbüro) tagja lett, de ’87-től szembe került Gorbacsovval, aki emiatt Moszkvában politikailag ellehetetlenítette. 1988-ban fellángoltak az etnikai villongások az örmény népesség ellen, s ennek rendezésében az oroszok sem tudtak segíteni (dacára annak, hogy ekkor még létezett a Szovjetunió).

1991-ben Azerbajdzsán kilépett a Szovjetunióból, és a FÁK tagja lett.

1992-től Abulfaz Elchibey hatalomra kerülésével az azeri-orosz kapcsolatok mélypontra jutottak. Elchibey a hegyi-karabahi veszteségek idején jutott hatalomra, és erősen orosz-ellenes, nacionalista politikát folytatott. Ugyanakkor, 1992. nyarán elérte a szovjet csapatok kivonását Azerbajdzsánból, és megszerezte a Kaszpi-tengeri szovjet flotta negyedét (azt a részt, amely Bakuban állomásozott).

1993-tól Heydar Aliyev került az elnöki székbe, aki Oroszország-barát politikát folytatott.

 

Jelenlegi kapcsolatok

A két ország közötti van diplomáciai kapcsolat. Orosz követség működik Bakuban, és azeri követség működik Moszkvában, illetve konzulátus Szentpéterváron. A jekatyerinburgi (Oroszország 3. legnagyobb városa az Urál keleti oldalán) konzulátus megnyitása szintén napirenden van.

A politikai kapcsolatok jó hangulatúak, de vannak vitás kérdések is:

  • a Kaszpi-tenger jogállása,
  • Dél-Oszétia hovatartozása,

-        a Hegyi-Karabah helyzete.

Azerbajdzsán támogatja Oroszországot a csecsen helyzet rendezésében. 1999-től, Vlagyimir Putyin hatalomra kerülése után az orosz-azeri kapcsolatok új lendületet kaptak, s az óta töretlenül fejlődnek (egy 2010. körüli kisebb elhidegülést leszámítva).

Az Oroszországgal való baráti viszonyt az azeriek 70%-a támogatta, de a 2007-es grúziai események miatt ez akkor 52%-ra csökkent.

Oroszország számára fontos, hogy Azerbajdzsánnak jó kapcsolata legyen, s ezért folyamatosan arra kényszerül, hogy déli szomszédja kedvében járjon. Ha ezt nem teszi, akkor Azerbajdzsán könnyen találhat magának török vagy nyugati szövetségeseket is. A fentieknek némileg ellent mond orosz-grúz háború, amely megmutatta, hogy ki a legerősebb a Kaukázusban.

 

Katonai együttműködés

Oroszország Elchibey hatalomra lépéséig Azerbajdzsánt támogatta a hegy-karabahi konfliktus rendezésében, de az oroszok akkor Örményországgal írtak alá megállapodást. Ami az orosz fegyverexportot illeti, az oroszok 2008-ban Örményországnak, 2009-ben Azerbajdzsánnak adtak el fegyvereket, de mindkettőt tagadják.

Oroszország 2002-től 2012-ig használta az Azerbajdzsán területén lévő Qabala (Gabala) radarállomást, illetve a két ország együttműködik a terrorizmus elleni harcban is. A radarállomás feladatait azóta Krasznodarból látják el.

 

Migráció és kisebbségek

Jelenleg jelentős azeri kolónia él Oroszországban, és az Azerbajdzsánban élő orosz kolónia száma is jelentős.

Azeriek Oroszországban

A 2002-es népszámlálási adatok szerint kb. 600.000 azeri élt Oroszországban, de ma már ez a szám 3.000.000 főre tehető, amelyből kb. félmillióan élnek Moszkvában. Az azeri vendégmunkások főknét vidékről érkeznek, s ezért az alacsonyabb presztízsű, kevés szakértelmet igénylő munkákat látják el. Napjainkban jelentős a hazatelepülők aránya.

Az Oroszországban élő azeriek két részre oszthatók: orosz születésűekre és azeri születésűekre. Az első csoport lényegesen jobb helyzetben van, magasabb az iskolázottsága és jobb a munkaerő-piaci helyzete. Ugyanakkor, az oroszok részéről őket is elutasítás sújtja, mivel az orosz nemzetiségűek minden kaukázusit egy kalap alá vesznek, és igyekeznek távol tartani magukat tőlük.

A dagesztáni azeri kisebbség szintén jelentős, ahol 2010-ben 130.000 azeri élt.

Oroszok Azerbajdzsánban

Az első orosz kolónia a XIX. században érkezett Azerbajdzsánba. A Szovjetunióba történő belépésig az azeri parlamentben orosz kisebbségi párt képviseltette magát. A ’70-es években még mintegy félmillió orosz élt Azerbajdzsánban, de 2009-re már csak 120.000 orosz maradt.

Az oroszok többsége (120.000 fő) Bakuban él, ahol arányuk a teljes népességhez viszonyítva 7%. A vidéki városokban kisebb közösségek élnek.

Az Azerbajdzsánban élő oroszok egymás között oroszul beszélnek, de ez nyelv az Oroszországban beszélt orosztól némileg eltér, mivel óorosz kifejezéseket és azeri jövevényszavakat egyaránt tartalmaz. A kisebbség tagjai ennek ellenére kétnyelvűek, és jól beszélik az azeri nyelvet is.

Vallásukat tekintve az azeri oroszok Keleti Ortodox Keresztények, vagy ateisták (a szovjet örökségnek köszönhetően).

 

Gazdasági kapcsolatok

A két ország közti kereskedelem összértéke 2007-ben 2,4 milliárd USD volt, amelyet főleg az azeri olajexport és az orosz gázexport dominált, de erőfeszítések folynak annak érdekében, hogy az energiahordozókon kívüli termékek arányát sikerüljön növelni.

Azerbajdzsán számára kiszolgáltatott helyzetet teremt, hogy az azeri olaj csak Oroszország felé hagyhatja el az országot (tankerhajókon a Kaszpi-tengeren vagy a Baku-Novorosszijszk kőolajvezetéken). 1999 óta már Grúzia felé is van vezeték, de ez nem képes rá, hogy valódi alternatívát biztosítson.

A határ-menti forgalom élénkítésére a Samur folyón autóhíd épül, amely összeköti a két országot egymással.

Azerbajdzsánban ma több, mint 500 orosz tulajdonú vállalat működik. Az oroszok jelen vannak többek között a tengeri olajkitermelésben (Lukoil), az olajszállításban (Rosznyefty), a bankszektorban, a biztosítók között és a járműexportban (KamAZ, AvtoVAZ vagy ahogy mi ismerjük: „Lada”)

 

 

Kulturális kapcsolatok

A kulturális kapcsolatok élénkek és fejlődnek.

2005-ben Oroszországban „Azeri kultúra éve” volt, 2006-ban Azerbajdzsánban pedig „Orosz kultúra éve”, amelyek keretében 110 kulturális esemény történt megrendezésre.

2008-ban a Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem megnyitotta Bakui kampuszát, ahol kb. 1.500 azeri diák tanul orosz nyelven. Oroszországban ezen kívül mintegy 6.000 azeri diák tanul még.

Azerbajdzsánban napjainkban kb. 50 orosz nyelvű újságot adnak ki, és 10 orosz nyelvű hírügynökség létezik.

 

Hivatkozások:

Gyene Pál (2012.): Azerbajdzsán: Játékos vagy sakkfigura a „nagy játszmában”?, Letöltve a Külügyi Szemle weboldaláról 2015.05.14-én: http://kki.gov.hu/download/8/aa/b0000/Kulugyi_Szemle_2012_03_Azerbajdzs%C3%A1n-_j%C3%A1t%C3%A9kos_vag_.pdf

Azeri-orosz kapcsolatok: http://en.wikipedia.org/wiki/Azerbaijan%E2%80%93Russia_relations

Azerbajdzsán történelme: http://en.wikipedia.org/wiki/History_of_Azerbaijan

Oroszország-Azerbajdzsán: javuló kapcsolatok: http://hungarian.ruvr.ru/2013_08_14/Oroszorszag-Azerbajdzsan-javulo-kapcsolatok/

Azeriek Oroszországban: http://en.wikipedia.org/wiki/Azerbaijanis_in_Russia

Oroszok Azerbajdzsánban: http://en.wikipedia.org/wiki/Russians_in_Azerbaijan

Szólj hozzá!

Címkék: Oroszország Azerbajdzsán Nemzetközi kapcsolatok orosz-azeri kapcsolatok Aliyev

A bejegyzés trackback címe:

https://vaszaritamas.blog.hu/api/trackback/id/tr807480080

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.