HTML

Vaszari Tamás

Tisztelt Látogató! Amikor ezt a blogot életre hívtam, akkor sokat gondolkodtam azon, hogy miről is kellene szólnia. Végül úgy döntöttem, hogy mindent leírok, ami a múltban hatással volt rám. Szívből remélem, hogy az olvasottak Önre is inspirálólag hatnak majd! Az egyes témákat a saját véleményemmel is kiegészítettem, és arra kérem a Kedves Olvasót, hogy ha Önben megfogalmazódik valami, akkor írja meg nyugodtan! Hátha új gondolatokat ébreszt vele valaki másban is… Köszönettel: Vaszari Tamás

Címkék

ajándékozás (1) Aliyev (1) Amazon.com (1) apple (1) arculattervezés (1) árpolitika (1) ártárgyalás (1) ártárgyalás tréning (1) aspirációs csoport (1) aspirációs csoportok (2) atomenergia (2) aukció (1) autóipar (1) Azerbajdzsán (1) A művészet mint üzlet (1) befektetés (6) benjamin graham (1) brand (1) brandépítés (1) branding (2) BRM (1) Bulgária (1) business relationship management (1) business school (1) Carmine Gallo (1) cégér (1) céges honlap (1) cégtörténet (1) cégvezetés (1) cellular organisation (1) Chris Anderson (1) CMS (1) dekoráció (1) demográfiai hatások (1) demonstratív fogyasztás (1) demotgráfia (1) deomgráfiai hatások az ingatlanpiacon (1) design (1) diplomácia (1) divat (1) Dr Törőcsik Mária (1) elemzés (1) elhelyezkedés (1) erőműépítés (2) értékesítés (8) értékesítés-orientált (1) értékesítési ismeretek (1) értékesítési technikák (4) étterem-marketing (1) felnőtt (1) felnőttképzés (1) fogyasztói aspirációk (1) fogyasztói döntések (1) fogyasztói magatartás (4) framework (1) gazdaságfejlesztés (3) gazdasági helyzet (1) gazdasági válság (2) GLOBE (2) Győr (1) gyűjtés (1) hitel (1) Hofstede (1) homlokzat (1) honlap (1) honlapkészítés (1) Hosszú farok (1) identitáspolitika (1) imázs (1) ingatlan (4) ingatlanbefektetés (5) Ingatlanbefektetés- és menedzsment (1) ingatlanbefektetés és menedzsment (2) ingatlanfejlesztés (1) ingatlanpia (1) ingatlanpiaci elemzés (1) ingatlanszektor (1) innováció (3) innováció-menedzsment (1) inside-out (1) Jan Carlzon (1) Kaluga (1) kapcsolatmenedzsment (1) kapitalizmus (1) karrier (1) Kautz konferencia (1) Kelet-Európa (3) kereskedelem (1) kirakat (1) kisbefektetők (1) kisvállalkozás (2) KKV (1) klaszter (1) kockázat (1) kockázati tőke (1) konferencia beszámoló (1) könyvajánló (6) korrupció (1) kovács tünde (2) Közép-Európa (2) közép-Kelet-Európa (2) közgazdaságtan (5) közgazdasátan (1) kultúrgazdaság (1) lakáspiac (1) Lapítsd le a piramist! (1) long tail (1) luxus (1) luxusipar (1) magyar-orosz kapcsolatok (2) márkaépítés (1) marketing (16) marketingstratégia (1) marx (1) másodlagos piac (1) megapolisz (1) menedzsment (10) Mercedes-Benz (1) Mintzberg (1) molinó (1) Moszkva (1) MSPR Üzleti Iskola (1) Műgyűjteni de hogyan? (1) műgyűjtés (3) műgyűjtő (1) műgyűjtó (1) műkereskedelem (2) munkatapasztalat (1) munkavállalás (1) műtárgypiac (1) művészet (1) nagyvállalatok (1) német-orosz kapcsolatok (1) Németország (1) nemzeti identitás (1) Nemzetközi kapcsolatok (3) önkormányzati rendszerek (1) online marketing (1) orosz-azeri kapcsolatok (1) orosz-német kapcsolatok (1) Oroszország (14) Oroszország fejlesztési stratégiája (1) orosz fiatalok (1) orosz gazdaság (1) Orosz gazdaságfejlesztés (1) orosz identitáspolitika (1) orosz közigazgatás (1) orosz közigazgatási rendszer (1) orosz önkormányzatok (1) orosz regionális politika (1) orosz vidék (3) összehasonlító elemzés (1) outside-in (1) Paks II (2) pénzügyi ismeretek (1) pénzügyi műveltség (1) piaci verseny (1) PR (1) prezentáció (2) prezentációtechnika (1) professzionális értékesítés (2) Professzionális értékesítés (1) programozás (1) promóció (1) protokoll (1) Pro Minoritate (1) Putyin (2) Putyin-adminisztráció (1) Rába (1) recenzió (4) Rechnitzer János (1) regionális gazdasgáfejlesztés (1) reklám (2) rendezvényszervezés (1) sales (2) self branding (1) spin-off (1) start-up (3) startup (1) státusszimbólumok (1) steve jobs (1) Steve Jobs (2) stratégia (2) stratégiai tervezés (1) stratégiamenedzsment (2) szakmai gyakorlat (1) szejtes szerkezet (1) személyes értékesítés (1) szervezeti kultúra (1) Szkolkovo (1) szociológia (2) tárgyalástecnika (1) társadalomfejlődés (1) településhálózat (1) településmarketing (1) térelmélet (1) termeléscentrikus (1) történelem (1) tréning (1) tudásmenedzsment (4) turizmusmarketing (1) üzletfejlesztés (1) üzleti angyal (1) üzleti tervezés (1) vagyonteremtés (1) vagyon teremtés (1) vállakozás (1) vállalatirányítás (7) vállalati evolúció (1) vállalati struktúra (1) vállalatvezetés (2) vállalkozás (3) vállalkozásfejlesztés (3) válság (1) válságmenedzsment (1) változásmenedzsment (1) városfejlődés (3) vásárlási döntések (1) vaszari andrás (1) vendéglátás (3) Vendéglátás-marketing (1) vendéglátás-marketing (10) vendéglátóipar (5) vendéglátó ipar (1) versenyképesség (2) vevőszolgálat (1) vezetés (1) Vezetéstudomány (1) vezetői kompetenciák (2) vezetőképzés (2) vidék (1) vidékfejlődés (2) weboldal (1) XXI. század (1) Címkefelhő

Friss topikok

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Garázs Kortárs Művészeti Múzeum, Moszkva

2016.12.02. 19:46 :: Tamas Vaszari

Bevezető

Oroszországban régi hagyomány, hogy a gazdasági elit nagylelkűen támogatja a tudományt és a művészeteket. Mihail Lomonoszov a XVIII. században egyetemet hozott létre, Pavel Tretyakov pedig a XIX. században műgyűjtőként képtárat alapított, amelyet végrendeletében Moszkva városra hagyományozott. A XX. században – történelmi okokból – az állami intézmények gondoskodtak a műtárgyak gyűjtéséről és bemutatásáról, a magánszféra pedig kiszorult erről a területről. Érdekes fejezet ebből a szempontból Armand Hammer amerikai üzletember története, aki a szovjet időkben az orosz műkincsek kiszállításában kulcsszerepet vállalt. A fentiek mellett a szovjet időkben a művészet egy igen sajátos szerepkörbe került, hiszen bizonyos szempontból a művészvilág vált a proletárdiktatúra ellenzékéve, amely megkérdőjelezte annak fejlődését, haladási irányát. A társadalmi feszültségek, várakozások, utópiák termékeny táptalajt biztosítottak az alkotások számára, s gondoskodtak róla, hogy az orosz művészvilág, s benne a festészet mindvégig a nemzetközi figyelem középpontjában maradjon.

A rendszerváltás után Oroszországban egy új elit alakult ki, amelynek tagjai az elmúlt 25 évben napjainkra többé-kevésbé megszilárdították pozíciójukat. Mindez azt jelenti, hogy az egymás, illetve az állam rovására folytatott vagyonosodási manőverek, játszmák lassanként lecsendesednek, s az újorosz oligarcháknak végre egyéb dolgokra is jut ideje, figyelme. Vlagyimir Putyin orosz elnök első ciklusának elején világossá tette, hogy az állam csak azokat az oligarchákat tűri meg, akik hajlandóak vele együttműködni. E konfliktusnak voltak vesztesei (Hodorkovszkij, Berezovszkij) és nyertesei (Abramovics, Uszmanov) is. A nyertesek napainkban már olyan helyzetben vannak, hogy lassan időszerűvé válik számukra az utánuk következő generáció útjának egyengetése, illetve saját társadalmi megítélésük, örökségük formálása. E törekvések egyik megjelenési lehetősége, hogy a ma még kétes megítélésű oligarchák bőkezű műkedvelőként, nagylelkű adományozóként vonuljanak be az orosz történelembe. Valódi értéket létrehozni azonban cseppet sem könnyű feladat, ezért az oligarcháknak szükségük van rá, hogy a pénzüket olyan emberekre bízhassák, akik nemzetközileg is elismert, korszerű tudásanyaggal rendelkeznek.

 

Történet

A Garázs (teljes nevén, angolul: Garage Center fo Contemporary Culture in Moscow) története az Írisz Alapítvánnyal kezdődik, amelyet Roman Abramovics orosz milliárdos harmadik felesége, Darija Zsukova hozott létre 2008-ban. Az alapítvány feladata a művészet támogatása és fejlesztése Oroszországban és külföldön. Az alapítvány jelenleg is a Garázs fenntartója, legnagyobb támogatója pedig a Roman Abramovics vezetése alatt álló Millhouse LLC. Bár a Garázs létrehozásáról nem sikerült hozzáférhető pénzügyi adatokat találni, az együttműködés méretét jól szemlélteti, hogy a Millhouse LLC összesen 400 millió dollárral támogat egy 2013-ban indult szentpétervári projektet.

2008-ban a Garázs Észak-Moszkvában, egy 8.400 m2 alapterületű, avantgárd stílusban épült egykori autóbusz garázsban nyitotta meg kapuit. A magántőkéből létrehozott, nyugati mintájú intézmény a kezdetektől fogva arra törekedett, hogy látogatóinak minél komplexebb élményt adjon. A többi moszkvai múzeumhoz képest szokatlan, hogy az épületen belül viszonylag hangsúlyos szerephez jut a vendéglátó-ipari tevékenység, a könyvesbolt és a különféle foglalkozások, képzési programok, amelyek közül az utóbbiak ingyenesek, s évente mintegy ötven-ezer ember látogatja őket.

2011-ben útjára indult a Garage Magazine c. kiadvány, amely félévente jelenik meg. A lapkiadói tevékenység nem idegen Zsukovától, hiszen korábban a Pop c. újságnál már szert tett hasonló tapasztalatokra.

2012-ben a Garázs a Bahmetyevszkíj Garázsból új helyszínre, a Gorkij Parkba költözött, ahol először egy ideiglenes építményben kapott helyet, mivel az eredeti tervek szerint az új, végleges épületnek már 2013-ra el kellett volna készülnie.

2012-re datálódik a könyvkiadói tevékenység kezdete is. A Garázs partnere az Ad Marginem Press kiadó, a megjelent kiadványok témái pedig meglehetősen változatosak: építészet, média, fotográfia, színház, mozi, szociológia és kultúra-marketing. 2012. és 2015. között körülbelül 70 kiadvány látott napvilágot. A Garázs saját gyűjteménye és erőforrásai lehetővé teszik, hogy korábban kevéssé kutatott témákat is feldolgozzanak, s ezekről is könyv jelenhessen meg.

2014-ben a Garázs nevet változtatott. Dacára annak, hogy az intézménynek otthont adó épület már nem egy korábbi garázs volt, a bejáratott márkanevet megtartották, de újrapozícionálták azt. A „Garázs Kortárs Művészeti Központ” új neve „Garázs Kortárs Művészeti Múzeum” lett. A tevékenységre utaló névváltoztatást Anton Belov igazgató egy interjúban azzal indokolta, hogy a Garázs már régóta múzeumként működik, s emiatt 2015-ben az új épületet már ezen a néven kívánta birtokba venni. A névváltoztatás bejelentésekor még egy fontos dolog elhangzott: a Garázs a jövőben sem kíván műtárgyakat vásárolni és saját kollekciót felépíteni. Az intézmény gyűjtése kizárólag a művészettörténeti kutatásokhoz szükséges tárgyakra (lásd: alább) korlátozódik. Egy másik interjúban Belov arról beszélt, hogy 2014-re kialakultak a múzeum-szerű működés szervezeti keretei: saját archívum, tudományos kutatások, publikációs és kiadói tevékenység, a nemzetközi kapcsolatok további építéséhez pedig szükségessé vált az új státusz nyílt deklarálása.

Bár a médiakapcsolatok szempontjából fontos lenne, hogy a múzeum időről időre új műtárgyakat szerezzen be, a Garázs már a kezdetektől fogva így is elegendő sajtófigyelmet kap. Ennek oka elsősorban az alapítók személyében keresendő, hiszen Darija Zsukova és Roman Abramovics már önmagukban is elég érdekesek. A sajtó emiatt a Garázs történetét is figyelemmel kísérte, s részletesen tudósított az egyes eseményekről. Ebből a szempontból a Garázs jól illeszkedik a sztármúzeumok sorába, de kérdés, hogy a folyamatos költözködések után melyek lesznek azok az események, amelyek immár saját jogon is érdeklődésre tarthatnak számot.

A múzeum maga ugyan nem gyűjt műtárgyakat, de az alapítók bőségesen vásárolnak belőlük. Abramovics ismert műgyűjtő hírében áll, aki többek között Pablo Picasso és Francis Bacon képek tulajdonosa. A milliárdos, aki állítása szerint Zsukova tanácsára kezdett érdeklődni a műkincsek iránt, 2008-ban 33,6 millió dollárnyi fontot fizetett egy ’Big Sue’ becenevű kortárs aktképért. Még ugyanebben az évben Roman Arkagyjevics megszerezte Francis Bacon 1976-ban készült triptichonját is, amelyért 86,3 millió dollárt fizetett. 2013-ban a házaspár megvásárolta Ilja Kabakov 40 festményét, amelyek becsértéke 30 és 60 millió dollár között mozgott. Az efféle beszerzésekről a nemzetközi sajtó is tudósított, s figyelméből a Garázs is részesült valamelyest.

 

A Garázs, mint területfejlesztő erő

Földrajzi megközelítés

A Garázs először 2008-ban nyitotta meg kapuit, s azóta eddig összesen kétszer költözött új helyre, de a tervek között szerepel egy újabb épület megszerzése is.

  1. és 2011. között a Garázsnak az Észak-Moszkvában található Bahmetyevszkij Garázs adott otthont. Az 1923-ban épült avantgárd stílusú épület eredetileg autóbusz garázsként funkcionált. Tervezője, Konsztantyin Melnyikov a kor neves építésze volt, aki az 1926-os Párizsi Világkiállítás szovjet pavilonját is tervezte. Az épületet a MoszGoszTransz közlekedési vállalat 1999-ben ürítette ki, s hasznosítására több elképzelés is született. Ezek között szerepelt 20 emeletes társasház, kortárs művészeti múzeum és vallástörténeti múzeum is. Az elképzelések közül a Garázs Kortárs Művészeti Központ valósult meg, amely 2011. decemberéig használta az épületet. Az ingatlan a 3-as gyűrűn (funkciója szempontjából hasonló a budapesti Hungária körúthoz) belül helyezkedik el, ami ma már keresett, jó elhelyezkedésű területnek számít Moszkvában. Az ingatlanfejlesztési projekt hozzájárult az ipari tevékenység (autóbusz javítás) kiszorításához, és a terület felértékelődéséhez azzal, hogy az emblematikus épületet immár kulturális célokra használják. 2012. óta kisebb átépítések után a Bahmetyevszkij Garázsban jelenleg a korábban is tervezett Zsidó Múzeum és Toleranciaközpont található.
  2. októberétől a Garázs a Gorkij Parkban várja látogatóit. Az első három évben a múzeum egy 2400 m2 alapterületű, ideiglenes épületben kapott helyet. A pavilon érdekessége, hogy tartóoszlopai papírból készültek.

2015-ben, két éves csúszással a Garázs ismét új épületbe, de nem új helyre költözött, hiszen több éves felújítás, és 27 millió dollár elköltése után végre elkészült az 5500 m2 alapterületű, új épület. Az 1968-ban, modernista stílusban épült hely eredetileg étteremként funkcionált (a neve: „Évszakok” volt). A felújítás során a homlokzat polikarbonát burkolatot kapott (hasonlóan a budapesti Corvin Áruházhoz), s helyreállították a belső térben található mozaikokat is. A Garázs új épülete Dél-Nyugat-Moszkvában, a Jakimanka kerületben található, közel a körúthoz. A Gorkíj Parkkal szemben található az Új-Tretyakov Galéria, amely helyet ad a legnagyobb orosz avantgárd festménykiállításnak. Ez a költözés megteremti a lehetőséget, hogy Moszkvában egymás mellé kerüljön a XX. és a XXI. század festészete. A szerző véleménye szerint a két múzeum egymást erősíti, s ezzel a nemzetközi ismertség elérése is gyorsabb lesz.

A fejlesztési elképzelések között szerepel egy újabb költözés. A Garázs végleges helye egy 1923-ban épült, Ivan Zsoltovszkij által tervezett épület lenne, amely szintén a Gorkij Parkban található, és eredetileg az Összoroszországi Mezőgazdasági és Kusztáripari Kiállításra készült. Az ingatlant a Garázs 2011-ben szerezte meg, s bejelentette, hogy a ’80-as években leégett épület teljes rekonstrukcióját tervezi. Az ingatlan-együttes összesen 6 épületből áll, amelyek egy hatszög alakú téren egymással szembefordulva épültek fel. A szerző véleménye szerint ezek építészeti szempontból értékesebbek, mint az „Évszakok” étterem épülete, ezért hosszú távon jobban megfelelnek egy nemzetközi érdeklődésre is számot tartó múzeum otthonának.

Műtárgypiaci megközelítés

A Garázs kortárs múzeumként pozícionálja magát, ami azt jelenti, hogy az 1950-es évek utáni orosz képzőművészet bemutatására és feldolgozására fókuszál. A gyűjtési tevékenység időben főként a XX. század második felére, térben pedig a moszkvai, a szentpétervári, és eseti jelleggel a többi nagyváros művészeti életére fókuszál. A gyűjtött tárgyak között szerepelnek kordokumentumok, prospektusok, kiállítási plakátok, sajtótermékek, albumok, szakkönyvek, fotográfiák, meghívók és sajtóközlemények. E gyűjtő és rendszerező tevékenység hozzájárul a kortárs orosz művészet jobb megismeréséhez, rendszerezéséhez, amelynek köszönhetően láthatóvá válnak az egyes alkotók és irányvonalak kapcsolódási pontjai, törésvonalai és rendszere. Egy átlátható rendszert könnyebb hozzákapcsolni a nemzetközi vérkeringéshez, illetve megbecsülni annak értékét, helyét a világban.

A könyvkiadói és oktatási tevékenység elsősorban az oroszországi publikum számára szól. Mivel az állami múzeumok kevés kivételtől eltekintve főleg az 1950-es évek előtti műalkotások bemutatására koncentrálnak, ezért a Garázs létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen, hiszen hozzájárul a jelen művészetének feldolgozásához, rendszerezéséhez, tisztításához.

A Garázs tevékenységével képes rá, hogy értékeket mutasson be, s felhívja a figyelmet az általa fontosnak vélt alkotókra, alkotásokra vagy irányzatokra. A Zsukova által létrehozott új intézmény a Puskin Állami Múzeumot és a Tretyakov Képtárat is lépéskényszerbe hozhatja, akik elé eddig csak a grúz származású szobrászművész, Zurab Cereteli vezette Moszkvai Modern Művészetek Múzeuma állított némi kihívást. Hiába él Moszkvában oly’ sok milliárdos, a moszkvai műtárgypiac még mindig messze elmarad New York, London, Párizs és Hong Kong mögött. Az oroszok ugyanis szívesebben vásárolnak külföldön, ahol a befektetés értékére és a tulajdon biztonságára nagyobb garanciát látnak. Ez még az orosz művészek alkotásaira is igaz. Ha a Garázs képes lesz olyan tudományos tevékenységre, amely igazolja az Oroszország határain belül található alkotások egyetemes értékét és értékállóságát, akkor ez a moszkvai aukciókra is jótékony hatással lehet. Ez már csak azért is valószínű, mert a múzeumra irányuló médiafigyelem érdeklődést kelt az emberekben a művészetek és a műkincsbefektetések iránt. Ha pedig egy művész műve bekerül a Garázs egyik tárlatába, vagy még szerencsésebb esetben saját kiállítása lehet, akkor ez a tény ugyanúgy automatikusan megnyitja számára a moszkvai mecénások pénztárcáját, mint egy Kandinszkij-díj.

 

Fejlesztési irányok, tervek

A Garázs Kortárs Kulturális Központ mindössze 5 fővel kezdte meg működését, de az elmúlt években már több mint 80 kiállítást szervezett. A Garázs csapata fiatal, főként a 80-as években született munkatársakból áll, akik már nem hordozzák a szovjet múlt örökségét. Mindez hatással van az intézmény szellemiségére, hiszen nyitottabbá, a nyugati minták iránt érdeklődőbbé teszi azt. Az alapító Zsukova szerint a Garázs fő célja az ismeretterjesztés. A fő célcsoportot a 18-35 év közötti korosztály jelenti, de emellett gyermekprogramokat is szerveznek. A kutatások főleg az orosz művészeti élet eseményeit, művészetét és alkotóit dolgozzák fel, de a kiállításokon szép számmal akadnak nyugati művészek munkáiból is. A hosszú távú cél, hogy a Garázs bekerüljön a nemzetközi köztudatba, de mégis megőrizze orosz mivoltát. (Ennek némileg ellent mond, hogy az első években az intézmény főleg külföldi alkotók munkáit állította ki, s mutatta be a moszkvai közönségnek.)

Mivel Moszkvában jelenleg több múzeum-beruházás is folyamatban van, ezért néhány éven belül a Garázs egy újonnan létrejövő rendszerbe illeszkedik majd. Fejlesztések történtek a Tretyakov képtár XX. századi művészetet bemutató részlegénél, az egykori ZIL teherautógyár területén pár éven belül megnyitja kapuit az Ermitázs-Moszkva, a Baskirov által tervezett és 1904-1908. között épült, mára műemlék jellegű ГЭС-2 vízerőmű helyén pedig hamarosan szintén kortárs művészeti múzeumot alakítanak ki. A Garázs a moszkvai működési környezet mellett a nemzetközi tendenciákhoz is igazodni igyekszik, s a nyugati intézmények közül a New York-i MoMA-t, a londoni Tate Modernt, és a bázeli Beyelert tekinti példaképnek.

Mivel az intézmény még rendkívül fiatal, kicsi és független, ezért a többi orosz múzeumnál jóval nagyobb a mozgástere. Nem kényszerül rá, hogy egy művészeti irányzat, korszak vagy alkotói csoport mellett elkötelezze magát, hiszen olyan anyaggal sem rendelkezik, ami megkövetelné ezt. A projektek között a múzeum vezetése szabadon válogat, s gyakori, hogy nem maga állít össze, hanem előre kialakított vándorkiállításoknak ad otthont. Olyan eset is előfordul, hogy egy már feldolgozott művészt a Garázs új, korábban ismeretlen oldaláról mutat be. Zsukova szerint a kortárs művészet sokkal inkább interaktív, mint a klasszikus festészet, amelyet csak távolról nézve lehetett csodálni. Itt a látogatók is szerephez jutnak, felfedezhetik maguknak az alkotásokat.

A szerző értékelése szerint a Garázs számára a viszonylag merev állami múzeumi rendszerhez képest a rugalmassága, a függetlensége és a kiterjedt szakmai kapcsolatrendszere biztosít előnyt. A Garázs, mint jól csengő márkanév, mostanra túljutott a bevezetés kezdeti szakaszán, így most már új feladatok megoldása következhet. Ezek közé tartozik a nemzetközi kapcsolatok és ismertség erősítése, illetve az Oroszországon belüli terjeszkedés. A szentpétervári ingatlanfejlesztési projekt már folyamatban van, de a közelmúltban sor került egy rövid vendégkiállításra Nyizsnyij Novgorodban és a távoli Anadirban is, ahol 2000. és 2008. között Roman Abramovics kormányzó volt. A Garázs vezetősége jelenleg 3 évre előre tervezi meg a programokat.

 

Portré az alapítókról

Roman Arkagyjevics Abramovics, 1966-ban született, zsidó származású orosz üzletember, vagyona különböző becslések szerint 7,8 és 10 milliárd dollár között mozog. Abramovics többségi tulajdonát képezi a Millhouse LLC. vállalat, amely többek között az alábbi üzleti érdekeltségeit irányítja, kezeli: Gazprom Neft, Russian Aluminium, Aeroflot Russian Airlines, RusPromAvto. Abramovics külföldön főleg a Chelsea Football Club megvásárlása kapcsán vált ismertté. 7 gyermeke van, jelenleg 3. feleségével, Darija Zsukovával él. Roman Abramovics egyike a Putyinnal kifejezetten jó kapcsolatot ápoló, a kétezres évek elején lezajlott személyi átrendeződés után is a Kreml kegyei között maradt oligarchák csoportjának, aki feltétlen lojalitást fogadott a Putyin rezsimhez.

A Garázs és az azt működtető Írisz Alapítvány alapítója Darija (Dasha) Alexandrovna Zsukova. Az 1981-ben született Zsukova 1991. és 2008. között az Amerikai Egyesült Államokban élt édesanyjával, s egyetemi tanulmányait is a Kaliforniai Egyetemen végezte. Zsukova karrierje 2006-ban indult, amikor megalapította a Kova & T divatmárkát, majd még ugyanebben az évben bekerült a Los Angeles County Museum of Art vezetőségébe is, amelyet szintén nagylelkű adományokkal támogatott. Darija Alexandrovna 2008. körül tért vissza Moszkvába, s még ugyanebben az évben megnyitotta kapuit a Garázs Kortárs Művészeti Központ. 2009-ben Zsukova kiadóként útjára indította a Pop divatmagazint, majd 2011-től a félévente megjelenő Garázs Magazint. Ez óta Zsukova főleg a Garázs-birodalom építésén fáradozik: a múzeum 2012-ben és 2015-ben is költözött, de még most is tervezik egy újabb épületegyüttes felújítását. A fentiek mellett Abramovicsék 2010-ben Szentpéterváron megszereztek egy szigetet is, ahol 400 millió dollár elköltése után egy új művészeti központot szeretnének kialakítani. A XVIII. században kialakított mesterséges Új-Holland szigeten az UNECSO által védett, romos állapotú műemlék épületek állnak. A felújítást az Írisz Alapítvány és a Millhouse LLC finanszírozza majd, s a művészeti központ mellett a szigeten üzleteket és lakásokat is kialakítanak.

Egyes vélemények szerint az Abramovics házaspár művészetpártolását a Kreml is jó szemmel nézi, mivel az efféle jótékonysági és PR akciók hozzájárulnak az oligarchákról a lakosság fejében élő kép pozitív irányú változásához. Erre szükség is van, mivel az orosz közvélemény a kilencvenes évek elején néhány év alatt kialakuló tőkésosztályra a mai napig erős gyanakvással és ellenszenvvel tekint. Ráadásul, Abramovicsék filantróp tevékenysége túlmutat önmagán: nem csak a közreműködő személyek, de Moszkva város és talán egy kicsit a Putyin rendszer nemzetközi megítélését is pozitívan befolyásolja, amire az oroszoknak az utóbbi időben igencsak szükségük van…

 

Összefoglalás

A Garázs múzeum létrehozásával az Abramovics házaspár a Tretyakov fivérek nyomdokaiba léphet, akik a XIX. században magánadományaikból új képtárat hoztak létre Moszkvában. E nagylelkű gesztus hozzájárul az oligarchákról kialakult kép formálásához, ezért a legmagasabb szint, a Kreml támogatását is élvezi. A rendelkezésünkre álló információk alapján az új, színvonalas múzeum létrehozásához a bőséges pénzforrások és a politikai akarat mellett ezúttal a szükséges szakértelem és a nemzetközi tapasztalatok is rendelkezésre állnak.

A Garázs menedzsmentjében főleg fiatal, a ’80-as években született szakemberek foglalnak helyet, akik tisztában vannak a most divatos, nyugati irányzatokkal is. Ezek szerint a cél egy olyan múzeum létrehozása, ahol a látogatók akár egy napot is eltölthetnek, s ez alatt komplex élményre tehetnek szert. Az időszakos kiállítások mellett ismeretterjesztő programok, saját kiadványok és vendéglátó egységek is várják a nagyérdeműt. A célok listáján azonban mást is találunk: kutatási projekteket, amelyek hozzájárulnak az 1950-es évek utáni orosz képzőművészet és festészet jobb megismertetéséhez, feldolgozásához, rendszerezéséhez. Ugyanakkor, a Garázs nem gyűjt műtárgyakat és nem törekszik saját kollekció létrehozására.

A működés első éveiben a Garázs számára a szervezeti keretek megteremtése volt az elsődleges cél. Ide tartozik többek között a megfelelő ingatlan megszerzése, amelyhez eddig két költözésre volt szükség, de nem feledkezhetünk meg a kutatói tevékenység elindításáról és a könyv- illetve lapkiadói tevékenységek megkezdéséről sem. A vezetők szerint a kezdeti fázis mostanra lezárult, s immár rendelkezésre állnak a múzeum-szerű működés keretei. A jelenlegi feladatok közé sorolhatjuk a nemzetközi kapcsolatok építését, illetve az orosz múzeumi rendszerbe való integrálódást, különös tekintettel a jövő fejlesztési projektjeire. E folyamatban a Garázs egyik nagy előnye, hogy magántulajdonban áll, hiszen jóval rugalmasabb, gyorsabb lehet az állami intézményeknél.

A Garázs még most is fejlődik, bővül: már készül az új épület, folyamatban van egy szentpétervári ingatlanfejlesztési projekt, s a közelmúltban sor került az első vidéki kiállításokra is Nyizsnyij Novgorodban, illetve a Csukcsföldi fővárosban, Anadirban is. E lépések, illetve azok dinamikája arról árulkodik, hogy a Garázs tulajdonosainak és vezetőinek még mindig van pár ötlet a tarsolyában, amely megvalósításra vár…

 

A fenti szöveg szerkesztett változata a Műértő c. folyóirat 2016- májusi lapszámában is megjelent.

 

Irodalomjegyzék

Orosz nyelven:

  1. Арутюнова А. (2015.): Арт-рынок в XXI веке: пространство художественного эксперимента, ИД ВШЭ, Artguide.com, 2015.05.29., letöltve 2016.01.22-én az alábbi weboldalról: http://artguide.com/posts/825
  2. Быкова A. (2014.): Дарья Жукова на пресс-конференции в музее "Гараж", Hellomagazin.com, 2014.09.15., letöltve 2016.01.23-án az alábbi weboldalról: http://ru.hellomagazine.com/zvezdy/novosti-o-zvezdakh/5541-darya-zhukova-na-press-konferentcii-v-muzee-garazh.html
  3. Кинякина Е. (2015.): Директор музея "Гараж" Антон Белов: "Мы добавляем в искусство новые ингредиенты", M24.ru, 2015.10.12., letöltve 2016.01.23-án az alábbi weboldalról: http://www.m24.ru/articles/87180
  4. Кравцун E. (2015.): «Эрмитаж-Москва» обоснуется на месте бывшего завода ЗИЛ, Kommersant.ru, 2015.07.10., letöltve 2016.01.23-án az alábbi weboldalról: http://www.kommersant.ru/doc/2826831
  5. Малахова А. (2014.): Директор «Гаража» рассказал, почему центр современной культуры становится музеем, Timeout.ru, 2014.04.07., letöltve 2016.01.22-én az alábbi weboldalról: http://www.timeout.ru/msk/feature/424447
  6. Миронов Ф. (2015.): «Гараж»: главный российский музей, действительно открытие года, Afisha.ru, letöltve 2016.01.21-én az alábbi weboldalról: http://daily.afisha.ru/archive/gorod/architecture/garazh-glavnyy-rossiyskiy-muzey-deystvitelno-otkrytiegoda/
  7. Новикова A. (2015.): Вклад в искусство: как российские миллиардеры инвестируют в культуру, Forbes.ru, 2015.04.24., letöltve 2016.01.22-én az alábbi weboldalról: http://www.forbes.ru/forbeslife-photogallery/blagotvoritelnost/282761-vklad-v-iskusstvo-kak-rossiiskie-milliardery-invest/photo/1
  8. Семендяева M. (2015.): «Развитие культуры всегда находилось в руках частных лиц», Afisha.ru, 2015.06.03. Letöltve 2016.01.23-án az alábbi weboldalról: http://daily.afisha.ru/archive/vozduh/art/razvitie-kultury-vsegda-nahodilos-v-rukah-chastnyh-lic/
  9. Сохарева Т. (2015.): «Гараж» под снос, Gazeta.ru, 2015.06.04, Letöltve 2016.01.21-én az alábbi weboldalról: http://www.gazeta.ru/culture/2015/06/04/a_6745286.shtml
  10. Телицына И. – Костоева В. (2015.): Искусство кризиса: что покупают на арт-рынке коллекционеры из России, Forbes.ru, 2015.11.11., letöltve 2016.01.22-én az alábbi weboldalról: http://www.forbes.ru/forbeslife/pokupki/305257-iskusstvo-krizisa-chto-pokupayut-na-art-rynke-kollektsionery-iz-rossii
  11. "Гараж" переедет из центра в музей, Kommersant.ru, 2014.03.27., letöltve 2016.01.22-én az alábbi weboldalról: http://www.kommersant.ru/doc/2438728
  12. Где оно- искусство? (2015.): МУЗЕЙ СОВРЕМЕННОГО ИСКУССТВА "ГАРАЖ", letöltve 2015.01.20-án az alábbi weboldalról: https://www.youtube.com/watch?v=wfD41BHuCo4
  13. Издательская программа Музея «Гараж»: каталоги выставок, научные исследования, книги о современной культуре ведущих западных и российских авторов, letöltve 2016.01.22-én az alábbi weboldalról: http://garagemca.org/ru/publishing
  14. Музей современного искусства "Гараж", letöltve 2016.01.22-én az alábbi weboldalról: http://artuzel.com/ru/content/%D1%86%D0%B5%D0%BD%D1%82%D1%80-%D1%81%D0%BE%D0%B2%D1%80%D0%B5%D0%BC%D0%B5%D0%BD%D0%BD%D0%BE%D0%B9-%D0%BA%D1%83%D0%BB%D1%8C%D1%82%D1%83%D1%80%D1%8B-%D0%B3%D0%B0%D1%80%D0%B0%D0%B6-0
  15. Музеи России (2014.): Музей современного искусства "Гараж", Телекомпания СГУ ТВ, dokumentumfilm a múzeum teljes történetéről, letöltve 2016.01.20-án az alábbi weboldalról: https://www.youtube.com/watch?v=6XY6ePXb7a4
  16. На базе бывшей ГЭС-2 в Москве появится музей современного искусства, Gazeta.ru, 2015.07.10., letöltve 2016.01.23-án az alábbi weboldalról: http://www.gazeta.ru/culture/news/2015/10/07/n_7745213.shtml
  17. Павильон «Шестигранник» в Парке Горького продан на аукционе, Lenta.ru, 2013.10.24., letöltve 2016.01.22-én az alábbi weboldalról: http://lenta.ru/news/2013/10/24/6grannik/

Angol nyelven:

  1. Alperina S. (2011.): Roman Abramovich’s romantic island dream, The Telegraph, 2011.01.05., letöltve 2016.01.23-án az alábbi weboldalról: http://www.telegraph.co.uk/sponsored/rbth/features/8241788/Roman-Abramovichs-romantic-island-dream.html
  2. Brooks K. (2013.): Roman Abramovich & Dasha Zhukova: Art Collecting Power Couple Invest In Russia's Priciest Artist, Ilya Kabakov, Huffington Post, 2013.01.29., letöltve 2016.01.22-én az alábbi weboldalról: http://www.huffingtonpost.com/2013/01/29/roman-abramovich-dasha-zhukova-collect-ilya-kabakov_n_2575773.html
  3. Crow K. (2015.): Moscow’s Contemporary Art Movement, The Wall Street Journal, 2015.06.04., letöltve 2016.01.22-én az alábbi weboldalról: http://www.wsj.com/articles/moscows-contemporary-art-movement-1433455687
  4. De Zeen Magazine (2015.): Garage Museum of Contemporary Art by OMA opens in Moscow, letöltve 2016.01.20-án az alábbi weboldalról: http://www.dezeen.com/2015/06/13/oma-rem-koolhaas-garage-museum-contemporary-art-dasha-zhukova-moscow-gorky-park/
  5. Frey B. S. (2003.): Arts & Economics, Springer Verlag, Berlin, Németország
  6. Frey B. S. (2009.): Cultural Economics, CESifo DICE Report, 2009/1, pp. 20-25., letöltve 2016.01.21-én az alábbi weboldalról: https://www.bsfrey.ch/articles/D_206_09.pdf
  7. Helmore E. (2011.): Dasha, Dasha, Dasha, The Wall Street Yournal, 2011.05.26., letöltve 2016.01.23-án az alábbi weboldalról: http://www.wsj.com/articles/SB10001424052748703421204576329420182131288
  8. Horowitz N. (2001.): Art of the Deal, Princeton University Press, New Jersey, Amerikai Egyesült Államok
  9. Koolhas R. (2012.): Rem Koolhaas on Garage Centre for Contemporary Culture by OMA, bemutató film az épületről, letöltve 2016.01.20-án az alábbi weboldalról: http://www.dezeen.com/2012/04/27/movie-rem-koolhaas-on-garage-centre-for-contemporary-culture-by-oma/
  10. Kunhardt Films (2015.): Основатель Музея Дарья Жукова, директор Антон Белов, Марина Абрамович о том, почему «Гараж» — это что-то большее, чем музей, promóciós célú dokumentumfilm a Garázs új épületéről, letöltve 2016.01.20-án az alábbi weboldalról: https://www.youtube.com/watch?v=2l_Ma6J6b1o
  11. Payne W. (2008.): Exclusive: Roman Abramovich is secret buyer of £17m 'Big Sue' nude painting, Mirror, 2008.05.19., letöltve 2016.01.22-én az alábbi weboldalról: http://www.mirror.co.uk/news/uk-news/exclusive-roman-abramovich-is-secret-buyer-308691
  12. Williams, R. C. (1980.): Russian Art and American Money, Harvard University Press, Amerikai Egyesült Államok
  13. Iris Foundation, letöltve 2016.01.22-én az alábbi weboldalról: http://www.newhollandsp.ru/en/project/fond-ayris/
  14. Publishing program, letöltve 2016.01.22-én az alábbi weboldalról: http://archive.garageccc.com/eng/events/18831/

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://vaszaritamas.blog.hu/api/trackback/id/tr4912017759

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.