Vaszari Tamás

II. rész

A tanulmány I. része itt olvasható

A magyar villamosenergia-termelés

A magyar kormány beszámolója szerint 1991-ben Magyarországon – a nyugati országokhoz képest – egységnyi GDP előállításhoz 1,5-2-szer annyi villamos energiára volt szükség, és a GDP 1/6-ának előállítása az energiafelhasználás 60%-át igényelte.[1] Az alacsony hatékonyság miatt akkor a magas áramfelhasználás semmilyen pozitív hozadékkal nem járt a lakosság életszínvonalára nézve. Mivel a nehézipar Magyarországon csak addig volt fenntartható, ameddig a Szovjetunió a világpiaci ár alatt szállította hozzá a nyersanyagokat és az energiahordozókat, s drágábban vette át a finoman szólva sem versenyképes termékeket, így a kilencvenes években a gazdaságszerkezet átalakítása volt a fő feladat. Az új, életképes ágazatok az olyan területek lettek, amelyek egyszerre jövedelmezőek, innovatívak, valamint képesek lekötni a felszabaduló munkaerőt. Ebbe a csoportba tartozik a feldolgozóipar, a szolgáltatások és az idegenforgalom (Energiastratégia 1991). A gazdaságszerkezet átalakítása kifejezetten sikeres volt, hiszen 2009-re az egységnyi GDP előállításához szükséges energiatöbblet az európai átlaghoz képest már csak 10-15% volt (Kovács 2009).

A hazai villamosenergia-termelés aktuális helyzetének vizsgálata előtt a szerző fontosnak látja áttekinteni a Magyarországon gazdaságosan kiaknázható energiaforrások elérhetőségét, hiszen ennek alapján könnyebb döntést hozni és ítéletet mondani a jövő energiatermeléshez kapcsolódó beruházásairól.

1. táblázat: A Magyarországon elérhető energiaforrások rendelkezésre állása

Forrás: Saját szerkesztés a Nemzetközi Energia Ügynökség adatai alapján[2]

A fenti táblázat alapján egy jelentős energiatermelési potenciállal rendelkező, de a több körülmény együttes hatása miatt kiszolgáltatottá vált, importra szoruló ország képe tárul az olvasó elé.

2. táblázat: Az egyes energiaforrások szerepe a hazai villamosenergia-termelésben (2007.)

Forrás: Saját szerkesztés Aszódi Attila előadása alapján[3]

A földgázból előállított elektromos áram aránya Magyarországon 2007-ben még meglehetősen magas volt, figyelembe véve, hogy az ország nem rendelkezik elegendő saját készletekkel, szükségleteit nagyrészt importból fedezi. Mivel a földgázellátás folytonossága az elmúlt évtizedben a nemzetközi politikai események miatt többször is megszakadt, ezért stratégiai kérdéssé vált az energiabiztonság. A fentieken túl világosan látszik, hogy 2025-ig további 4500-6000 megawatt[4] termelőkapacitást kell kiépíteni, mivel sok régi, gazdaságtalan vagy környezetkárosító erőmű állhat le.

Jelenleg az európai nagykereskedelmi áramárak rendkívül alacsony szinten állnak, ami két okból fontos. Az első, hogy az olcsó import miatt sikerült lecsökkenteni a földgáz tüzelésű erőművekben megtermelt elektromos áram mennyiségét. Az alacsony nagykereskedelmi árak jelentősen is éreztetik hatásukat: 2013-ra az áramtermelésen belül a paksi erőmű részesedése azért tudta meghaladni az 50%-os arányt, mert közben több gázerőmű is leállt, s a piaci igényeket az ország importból elégítette ki. 2013-ban az importált áram aránya 28,1% volt, de 2014-re ez a szám 31,4%-ra emelkedett. Az import mellett 36,7%[5] volt a nukleáris energia részesedése, 14,2%[6] a szén és lignit aránya, 10,8 a földgázé, 6,8 pedig az egyéb, köztük a megújuló energiaforrásoké (VG 2015). A második ok, hogy az alacsony árak miatt nincs olyan számítás, amely azt mutatná ki, hogy Magyarországon bármilyen erőműépítés gazdasági szempontból racionális döntés volna, kivéve a támogatott, megújuló energiaforrásokat felhasználó erőműveket. Az ellátásbiztonság, a földgázfüggőség csökkentése és az importár-változás kockázata miatt azonban az új erőművek építésének megkezdésére mégis szükség van, hiszen az ország erőművi kapacitás-igénye 2025-re már 11 ezer megawatt körül lehet (Aszódi 2009), amennyiben a villamos energia hazai előállítását vesszük referencia forgatókönyvnek. Ráadásul, a gazdasági számítások esetében nem a mai árszínvonalat kell figyelembe venni, hanem az erőmű üzemidejére, tehát a 2030-as évektől kezdődően a reaktorok leállításáig várható áramárakat.

A fentiek fényében nem szabad elhallgatnunk az áramimport melletti érveket sem. Ezek egyrészről az egységesülő európai energiapiacot hangsúlyozzák, amelyben azok lépnek fel szolgáltatóként, akiknek erre a legjobb adottságaik vannak (ez a jelenlegi körülmények között nem Magyarország), vagy a villamosenergia-termeléshez a legtöbb támogatást nyújtják (ld. Németországot és a támogatásokon alapuló kínálatbővülést) s így képesek villamos energia nagykereskedelmi árát leszorítani. A másik érv a forráshiány. Nyilvánvaló, hogy állami támogatás nélkül ma már nem lehetséges új erőműveket építeni. Ez a tény a gazdaságra és a lakosságra egyaránt terheket ró, amelyeket nem minden ország képes elviselni.

A paksi bővítési projekt

A paksi atomerőmű eddigi útja igazi sikertörténet. Az 1966-os államközi szerződés után a munkálatok 1975-ben kezdődtek meg, s az egyes blokkokat 1982-ben, 1984-ben, 1986-ban és 1987-ben kapcsolták hálózatra. A reaktorok tervezett üzemideje 30 év volt, de ezt az 1. és 2. blokk esetében további 20 évvel meghosszabbították (a 3. és 4. blokkok esetében is folyamatban van az üzemidő-hosszabbítás), s így az erőmű meglévő blokkjai várhatóan 2032-ig, 2034-ig, 2036-ig és 2037-ig működhetnek. 2009. óta az egyes blokkok névleges teljesítménye az eredeti 440 megawatt helyett egy több lépcsős projektnek köszönhetően mind a négy esetben 500 megawattra emelkedett. Az erőmű négy blokkja második generációs, az uniós előírásoknak és biztonsági követelményeknek teljes mértékben megfelel. A kihasználtság szintje nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő: évek óta 85-90% között mozog.

Az első négy reaktor üzembe helyezése után már 1990 előtt meg kellett volna kezdeni az ötödik és hatodik blokk építését, de az akkori gazdasági nehézségek ezt nem tették lehetővé.[7] A Magyar Villamos Művek (MVM) a Teller-projekt keretében 2007-től ismét vizsgálni kezdte a paksi bővítés lehetőségét, s az Országgyűlés 2009-ben hozott határozatot[8] az új blokkok építésének előkészítéséről. Az előzetes költségbecslések 5,1 – 5,9 milliárd euró összegről szóltak, s a szakemberek ötféle típusú reaktor beépítését tartották elképzelhetőnek, ugyanis az orosz VVER-1200 reaktorok mellett felmerült az amerikai Westinghouse AP1000, a francia-német EPR, a koreai AP1400 és a japán ATMEA1 blokkok beépítésének lehetősége is. A két új blokkot a 2009-es elképzelések szerint 2021-ben és 2025-ben tervezték üzembe állítani. 2014-re a beruházás tervezett költsége jelentősen megemelkedett, hiszen a 10 milliárd euró értékű orosz hitel[9] alapján az erőmű építése a 2009-es becslések duplája is lehet. Egy dolog biztos: ha a paksi erőmű négy blokkja a XX. század legnagyobb ipari beruházása volt Magyarországon, akkor könnyen előfordulhat, hogy az erőmű bővítési projektje lesz a XXI. századé.

Az a tény, hogy az MVM nem képes rá, hogy finanszírozza az új erőműblokkok megépítését, már 2009-ben is egyértelmű volt, s az Országgyűlés a költségvetési források rendelkezésre bocsátását is kizárta. A helyzet megoldására felmerült privatizáció, a részvénykibocsátás (MVM), egy vegyes tulajdonú projektcég létrehozása, illetve a bankhitel lehetősége is. A legfontosabb dolog, hogy a beruházáshoz szükséges tőkére már az előtt szükség van, mielőtt az erőmű új blokkjai termelni kezdenek. A felhasznált tőke visszafizetése csak a hálózatra kapcsolás után kezdődhet meg. A jelenlegi tervek szerint az új blokkok a jelenleginél lényegesen alacsonyabb áron termelnek majd áramot, ami azt jelenti, hogy az így keletkező megtakarítást a tulajdonos tőketörlesztésre használhatja fel. Mivel a Paksi erőmű alaperőműnek minősül, ezért a termelékenységhez szükséges magas kihasználtság szinte garantáltnak tekinthető.

2025-re a magyar villamosenergia-rendszer termelő oldali kapacitás-igényét 11 ezer megawattra becsülik. A jelenlegi szinte folyamatos 1500-2000MW-os import és a következő 10 évben várható hazai erőműleállások alapján megállapítható, hogy az új paksi blokkok beilleszthetők a rendszerbe anélkül, hogy túlzott exportigény merülne fel. Dacára annak, hogy az atomerőmű az alaperőművek csoportjába tartozik, a tervezők az új blokkokat terheléskövető üzemmódra is felkészítették. Ilyen, terheléskövetésre is alkalmas (és részben erre tervezett) erőművek közé sorolhatjuk a biomassza, a gáz- és vízerőműveket, de nem tekintjük annak a szél és napenergiával működő energiaforrásokat, mivel megítélésünk szerint azok túlságosan is kiszolgáltatottak az időjárás szeszélyeinek.[10]

A magyar közvéleményt élénken foglalkoztatja a keletkező atomhulladék kezelésének kérdése is, de ez nem csak hazai sajátosság: „Az Európai Unió által nemrég készített közvélemény-kutatás (Eurobarometer) szerint az atomenergia alkalmazását ellenzők közel 40 százaléka megváltoztatná véleményét, ha a radioaktív hulladékok kérdését megoldottnak látná” (Hegyháti 2007/27. o.).

A tevékenység során keletkező radioaktív hulladékot három kategóriába sorolhatjuk: kis, közepes és nagy aktivitású. Ezek közül „a kis és közepes aktivitású hulladékok biztonságos elhelyezése műszaki és tudományos szempontból a tökéletesen megoldható problémák közé tartozik” (Hegyháti 2007/27). A nagy aktivitású radioaktív hulladék elhelyezése mélygeológiai tárolókban oldható meg, amely létrehozásának hazai céldátuma 2064. Korábban a kiégett fűtőelemeket visszaszállították Oroszországba, azonban ez a lehetőség már nem áll fenn. 1998 óta a kiégett kazettákat a Paksi Atomerőmű mellett elhelyezkedő Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában tárolják, passzív száraz hűtési környezetben. Az Európai Uniós hulladék-direktívák értelmében minden országnak magának kell gondoskodni a területén keletkezett radioaktív hulladékok elhelyezéséről. Bár a kiégett üzemanyag jogilag nem minősül hulladéknak, de egy esetleges oroszországi feldolgozást követően is Magyarországon kellene elhelyezni a feldolgozásból visszamaradó nagyaktivitású hulladékot.

Az orosz-magyar együttműködés

Oroszország az atomerőművek exportjához kapcsolódóan az alábbi területeken kínál partnerséget: tervezés, kivitelezés, finanszírozás, üzemeltetés, hulladékfeldolgozás. A szerződő országokon múlik, hogy ezek közül melyekkel kívánnak élni, és milyen tevékenységeket szeretnének maguk végezni. Például, Csehországban a Skoda JS-nél van olyan tudás és gyártókapacitás, ami lehetővé teszi, hogy az építésben maguk is részt vegyenek, Kína pedig maga finanszírozza az építés költségeit. A jelenleg elérhető adatok szerint Magyarország az üzemeltetésre képes – mivel Pakson rendelkezésre áll az ehhez szükséges szakember-állomány, illetve részben (a megfogalmazott célok szerint akár 40%-ban) a kivitelezésben is közreműködhetnek a hazai alvállalkozók.

A paksi erőmű kapacitás-fenntartási projektjében viszonylag gyorsan egyértelművé vált, hogy a több évtizedes együttműködés miatt az új blokkokat is orosz közreműködéssel fogják megépíteni. Az ismert technológia, a bejáratott kapcsolatok előre vetítették a folytatást. A szerződés aláírásához a szerző véleménye szerint a döntő lökést az adta meg, hogy az orosz fél 2014 januárjában a hazai beruházások legfőbb kerékkötőjét jelentő, kínzó pénzhiányra is tudott megoldást ajánlani egy atomerőművi beruházási projekt időigényéhez és lefutásához illesztett feltételrendszerű hitel[11] formájában. Az építkezés során két orosz tervezésű, módosított VVER-1200/V-491 reaktor kerül felépítésre, tehát a legfontosabb, fűtőanyag felhasználásával vízgőzt előállító részt a Roszatom fogja szállítani. Az építés esetében[12] cél, hogy a hazai beszállítói arány elérje a beruházás értékének 40%-át. A magyar cégek valószínűleg az épületek megépítésében, az infrastruktúrafejlesztésben (közművek, elektromos rendszer), valamint a járulékos szolgáltatások nyújtásában juthatnak szerephez. A vezérlés és a turbinasziget kiépítésére nyugat-európai és amerikai cégek is pályáznak (Kósa 2015), s nyerési esélyeiket növeli, hogy az EU és Amerika rossz szemmel nézi, hogy Magyarországon tendereztetés nélkül állapodtak meg orosz partnerrel. A fűtőanyagok szállítását is a Roszatom vállalta, az üzemelés kezdeti szakaszában ők szállíthatják a fűtőelemeket, de a későbbiekben lehetőséget kell adni más szállítók számára is, hogy szállíthasson üzemanyagot a paksi reaktorokhoz. Természetesen ehhez a nyugati cégeknek is ki kell fejleszteni az orosz fűtőelem-technológiát, ami jelentős beruházást igényel a részükről. (World Nuclear Association 2015).

A kiégett fűtőelemek feldolgozását szintén Oroszország vállalja a Cseljabinszk és Jekatyerinburg között található, évente 400 tonna kapacitású, de igencsak alacsony környezetvédelmi színvonalon működő Majak Termelési Szövetkezetben.[13] Egy korábbi, mára már módosított szerződés értelmében a kiégett elemeket Oroszországba szállították,[14] ahol feldolgozták azokat, majd a még használható urán és plutónium kinyerése után a hulladékot visszajuttatták Magyarországra, ahol eleinte ideiglenesen, 2064-től pedig egy végleges mélygeológiai tárolóban helyezik el. A szerződés módosítása óta a referencia forgatókönyv a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolása Pakson, majd mélygeológiai tárolóba helyezése annak elkészülte után.

Az olvasó részéről jogosan merül fel a kérdés, hogy az orosz fél miért érdekelt annyira a paksi erőmű bővítésében, hogy ennek még a költségeit is vállalja? Valószínűleg a legfontosabb ok, hogy a paksi bővítéssel a Roszatom megerősítheti jelenlétét az Európai Unión belül. Hosszú távon ez még többet hozhat a konyhára, hiszen a volt szocialista országokban, amelyek 2004-ben és 2007-ben lettek az Unió tagjai, folyamatosan korszerűsíteni és esetenként bővíteni kell az erőműveket (Саморуков 2014).

Összegzés

Közép-Európában a villamosenergia-termeléshez az egyes országokban rendelkezésre álló saját fosszilis energiahordozók mellett a Szovjetunióból importált földgázra és kőolajra is szükség volt, ami az utóbbi esetében csökkentette a világpiacon keményvalutáért eladható mennyiségét, s ezzel nemkívánatos támogatási formává vált. Szovjet részről a KGST országokba irányuló, kedvezményes áron történő olajexport mennyiségi csökkentésének egyik eszközét jelentette az atomerőművek építése, orosz tapasztalatok alapján. Az 1960-as évekre a technológia kiforrta magát, készen állt a nemzetközi szintű felhasználásra, azért ettől kezdve a rendszerváltásig egyre több erőmű épült a volt szocialista országokban. A magyar erőmű négy blokkját az 1980-as években helyezték üzembe, tervezett élettartamuk akkor 30 év volt.

A Közép-Európában megépült erőműpark azonban az EU-csatlakozáshoz közeledvén egyre kevésbé felelt meg a mind szigorúbb előírásoknak. A szovjet erőművek közül néhányat Németországban már 1990-ben, Szlovákiában 2006-ban és 2008-ban, Bulgáriában pedig 2009-ben leállítottak. A többi erőművet, köztük a paksit is korszerűsítették, amely beavatkozásoknak köszönhetően megnőtt a reaktorok teljesítménye, biztonsági szintje, illetve 20 évvel meghosszabbították az élettartamukat is. Várhatóan a magyar atomerőmű első négy blokkja a 2030-as évekig üzemelhet.

Jelenleg hazánkhoz legközelebb Szlovákiában, a mohi erőműben folynak bővítési munkálatok. A szlovák tapasztalatok egy része nálunk is felhasználható, hiszen ott is két darab orosz tervezésű VVER típusú reaktort helyeznek üzembe, de egyenként csak 500 megawatt teljesítménnyel. A kivitelezést északi szomszédunknál az olasz ENEL vállalat végzi, amely a költségek finanszírozásából is részt vállalt, hiszen a SE privatizációjakor ígéretet tett rá, hogy 1,6 milliárd euróval hozzájárul a bővítés költségeihez. Ugyanakkor, sem a pénzügyi, sem az időtervet nem sikerült betartani. A beruházás költségei a tervezett 1,6 milliárd euró helyett már 4,6 milliárd eurónál járnak, az átadás pedig legalább négy évet fog csúszni.

Magyarországon a paksi erőmű bővítési projektje a szakemberek és a politikusok részéről is egyöntetű támogatottságot élvez. A beruházás előkészítése 2009-ben kapott lendületet, s 2014-ben a magyar-orosz államközi szerződést is aláírták Moszkvában. A megállapodás értelmében Magyarországon két darab, harmadik generációs, orosz tervezésű blokk épül, egyenként legalább 1000 megawatt teljesítménnyel. Az új blokkok élettartama 60 év lesz. A beruházás költsége az előzetes becslések szerint legalább 12 milliárd euró, amelynek jelentős részét az ország hitelfelvétel segítségével finanszírozza. Az oroszországi Roszatom Állami Vállalattal történt megállapodást nem előzte meg tenderkiírás, ami Nyugaton negatív visszhangra talált, elsősorban az üzlettől elesett versenytárs cégek országaiban. A civil közvéleményt – a kérdés súlyánál nagyobb mértékben – élénken foglalkoztatja a kiégett fűtőelemek sorsa, amelyek ugyan nem minősülnek nagy aktivitású radioaktív hulladéknak, de feldolgozásukat követően keletkeznek ilyen hulladékok, melyek végső elhelyezéséről Magyarországnak kell gondoskodni.

Magyarország jelenleg nagyon nagy mértékben villamosenergia-importőr. Ennek oka, hogy – Európa számos országához hasonlóan – hazánkban nem éri meg földgázból villamos energiát termelni. Ugyanakkor a leálló erőművek teljesítménypótlására (akár 6000 megawatt kiesés), illetve a paksi erőmű első négy blokkjának 2030-as években várható kifutására megoldást kell találni úgy, hogy közben az ország amúgy is jelentős földgázimport-kiszolgáltatottsága ne növekedjen. E kedvezőtlen helyzetben még az óriási pénzügyi terhek vállalása mellett is racionális döntésnek tűnik a Paks II.-ként ismertté vált kapacitás-fenntartási projekt gondolata.

A fenti tanulmány rövidített és szerkesztett formában az Energiagazdálkodás c. folyóiarat 2016./1-2. számában is megjelent (31-36. oldal)

IRODALOMJEGYZÉK

Magyar nyelven:

1. ASZÓDI A. (2009.): A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője, Magyar Energetikusok Kerekasztala, Budapest, 2009.02.10., Letöltve 2015.10.13-án az alábbi weboldalról: http://www.mee.hu/files/images/5/Aszodi_MEK_2009feb10.pdf
2. ASZÓDI A. (2009.): 1., 2., 3., 4. generációs atomerőművek, ETE, Budapest, 2009.02.11. Letöltve 2015.11.21-én az alábbi weboldalról: http://www.reak.bme.hu/fileadmin/user_upload/felhasznalok/aszodi/letoltes_eloadasok/Aszodi_ETESenior_Bp_20090212_.pdf
3. Cserháti A. (2014.): A VVER fejlődése, az AES-2006 típus általános bemutatása, röviden az orosz atomiparról, Magyar Nukleáris Társaság szeminárium, 2014.03.20., Letöltve 2015.11.21-én az alábbi weboldalról: http://nuklearis.hu/sites/default/files/docs/CserhatiA_MNT_20140320.pdf
4. HEGYHÁTI J. (2007.): Radioaktív hulladékok kezelése és végleges elhelyezése, Magyar Tudomány 2007./1. p. 27., Letöltve 2015.10.11-én az alábbi weboldalról: http://www.matud.iif.hu/07jan/07.html
5. KÓSA A. (2015.): Nem ezt várták az oroszok a Magyar Kormánytól, Vs.hu, 2015.09.30.,Letöltve 2015.10.12-én az alábbi weboldalról: http://vs.hu/kozelet/osszes/nem-ezt-vartak-az-oroszok-a-magyar-kormanytol-0930#!s2
6. KOVÁCS Á. (2009.): Csukott szemmel bólintottak rá a paksi bővítésre, Origo.hu, 2009.11.09., Letöltve 2015.10.13-án az alábbi weboldalról: http://www.origo.hu/itthon/20091030-a-paksi-atomeromu-bovitese.html
7. KOVÁCS Á. – SZABÓ M. I. (2014.): Paks II.: Gyurcsány pálfordulásától Orbán nagy üzletéig. HVG.hu, 2014.01.15., Letöltve 2015.10.13-án az alábbi weboldalról: http://hvg.hu/gazdasag/20140115_Oroszok_Pakson__hogyan_jutottunk_idaig
8. MÁDL F. kormánymeghatalmazott munkabizottsága (2013.): A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer története, Új folyam, Vol 1./1., Letöltve 2015.10.09-én az alábbi weboldalról: http://www.magyarszemle.hu/cikk/a_bos_nagymarosi_vizlepcsorendszer_tortenete
9. PAPP ZS (2014.): Kiderült, miért aggódhatunk Paks miatt – itt az elemzés, Napi.hu, 2014.10.08., Letöltve 2015.10.10-én az alábbi weboldalról: http://www.napi.hu/print/587870.html
10. SIPOS G. (2014.): Végül nálunk marad a paksi atomhulladék, Origo.hu, 2014.02.05., Letöltve 2014.10.14-én az alábbi weboldalról: http://www.origo.hu/kornyezet/20140205-kiegett-atomeromu-futoelem-ujrahasznositas-elony-hatrany-nalunk-marad-a-paksi-atomhulladek.html
11. SÜKÖSD CS. (2010.): Atomenergia a 21. században, Atomenergiáról – mindenkinek, OAH-TIT Stúdió Ismeretterjesztő Konferencia, Debrecen 2010. 11.17., Letöltve 2015.10.10-én az alábbi weboldalról: http://www.haea.gov.hu/web/v2/portal.nsf/att_files/eloadasok/$File/d_sukosd.pdf?OpenElement
12. VIZCIÁN E. (1905.): Magyarország vízierői. Általános fölvétel. Pallas Részvénytársaság, Budapest
13. VÖRÖSS L. (1991.): A VVER atomerőművek biztonsága magyar szemmel, Fizikai Szemle, 1991./9. 301.o. Letöltve 2015.10.10én az alábbi honlapról: http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz9109/voros9109.html
14. Aiolus News: Majak – Az „olcsó atomenergia” áldozatai, 2014.02.16. Megjelent: Energiacentrum.com, Letöltve 2015.10.14-én az alábbi weboldalról: http://www.energiacentrum.com/atomenergia/majak-olcso-atomenergia-aldozatai/

• Az Atomsztrojexport (NIAEP-ASZE) vállalat képviseletében Alekszej Szacsik, a Multi-D rendszer marketingvezetője tartott előadást Budapesten, Rosatom.hu, 2015.05.28., Letöltve 2015.10.14-én az alábbi weboldalról: http://www.rosatom.hu/hu/media/hirek/az-atomsztrojexport-(niaep-asze)-vallalat-kepviseleteben-alekszej-szacsik-a-multi-d-rendszer-marketingvezetoje-tartott-eloadast-budapesten-

16. GKI (2015.): Áram import vagy erőműépítés?, GKI EnergiakutATÓ Kft., 2015.06.22., letöltve 2015.10.13-án az alábbi weboldalról: http://www.gkienergia.hu/content/aram-import-eromuepites?page=20
17. Így durranthatja be PaksII. a magyar gazdaságot, Megjelent: Portfolio.hu, 2014.02.24., Letöltve 2015.10.14-én az alábbi weboldalról: http://www.portfolio.hu/vallalatok/igy_durranthatja_be_paks_ii_a_magyar_gazdasagot.195757.html
18. KFKI: A VVER 440/213 reaktortípus, Letöltve 2015.10.10-én az alábbi weboldalról: http://www.kfki.hu/~csorgo/szeged/magfiz/10/10-2%20A%20VVER-440-213%20reaktor%20tipus.pdf
19. MTI (2014.): A mohi atomerőmű épülő blokkjai is érdeklik az MVM-et, Origo.hu, 2014.12.05., Letöltve 2015.10.12-én az alábbi weboldalról: http://www.origo.hu/gazdasag/20141205-a-mohi-atomeromu-epulo-blokkjai-is-erdeklik-az-mvm-et.html
20. MTI (2014.): A paksi erőmű története, Ma.hu, 2014.01.24., letöltve 2015.10.07-én az alábbi weboldalról: http://www.ma.hu/belfold/198786/A_paksi_eromu_tortenete
21. MTI (2014.): Lázár: Egyre élvezetesebb az orosz-magyar érdekházasság, Mandiner.hu, 2014.01.14., Letöltve 2015.10.14-én az alábbi weboldalról: http://mandiner.hu/cikk/20140114_lazar_egyre_elvezetesebb_az_orosz_magyar_erdekhazassag
22. MTI (2014.): Paks adta az áramtermelés felét tavaly, NOL.hu, 2014.04.02., letöltve 2015.10.09-én az alábbi weboldalról: http://nol.hu/gazdasag/paks-adta-az-aramtermeles-felet-tavaly-1453901
23. MTI (2014.): Sok az áramimport, csak két erőműnek megy igazán jól itthon, HVG.hu, 2014.07.02., letöltve 2015.10.13-án az alábbi weboldalról: http://hvg.hu/gazdasag/20140702_sok_az_aramimport
24. MTI (2014.): 60 éves a világ első atomerőműve, HVG.hu, 2014.06.25., letöltve 2015.10.09-én az alábbi weboldalról: http://hvg.hu/kkv/20140625_60_eves_Obnyinszk
25. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium: Nemzeti Energiastratégia 2030., 2012., Letöltve 2015.10.13-án az alábbi weboldalról: http://2010-2014.kormany.hu/download/4/f8/70000/Nemzeti%20Energiastrat%C3%A9gia%202030%20teljes%20v%C3%A1ltozat.pdf
26. VG: Jelentősen nőtt az áramimport aránya, Világgazdaság Online, 2015.07.29., letöltve 2015.10.13-án az alábbi weboldalról: http://www.vg.hu/vallalatok/energia/jelentosen-nott-az-aramimport-aranya-454631

Angol nyelven:

1. AALTO P. (2012.): Russia’s EnergyPolicies: National, Interregional and Global Levels, Edward Elgar Pub., Egyesült Királyság
2. HEWETT E. A. (1984.): Energy, Economics and Foreign Policy int he Soviet Union, The BrookingsInstutution, Washington D.C., Amerikai Egyesült Államok
3. MARPLES, D. R. (1986.): Chernobyl and theNuclearPowerinthe USSR, University of Alberta, Kanada
4. OXENSTIERNA S. – TYNKKYNEN V. P. (2013.): RussianEnergy and SecurityStrategyupto 2030 (RoutledgeContemporaryRussia and Eastern Europe Series), Routledge, New York, Amerikai Egyesült Államok
5. PERERA J. (2003.): NuclearPowerintheFormer USSR, McCloskey, Egyesült Királyság
6. ZWASS,A. (1984.): The Economies of Eastern Europe in a time of change, M. E. Shape, New York, Amerikai Egyesült Államok
7. Commissionissuesitsopiniononunits 3 and 4 of theSlovakNuclearPowerPlant of Mochovce, European Commission 2008., Letöltve 2015.10.11-én az alábbi weboldalról: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-08-1143_en.htm
8. Contractssignedforcompletion of Mohovce, World Nuclear News, 2009., Letöltve 2015.10.11-én az alábbi weboldalról: http://www.world-nuclear-news.org/newsarticle.aspx?id=25433
9. EnergyPolicies of IEA Countries: Hungary, 2011. Review, International EnergyAgency, OECD/IEA, Párizs, Franciaország, letöltve 2015.10.07-én az alábbi weboldalról: https://www.iea.org/publications/freepublications/publication/hungary2011_web.pdf
10. EarlySovietReactors and EU Accession, 2013, World NuclearAssociation, 2010. Letöltve 2015.10.10-én az alábbi weboldalról: http://www.world-nuclear.org/info/Safety-and-Security/Safety-of-Plants/Appendices/Early-Soviet-Reactors-and-EU-Accession/
11. EnergyPolicies – Hungary, 1991. Survey, International EnergyAssociation OECD/IEA, Párizs, Franciaország, 1992.
12. NuclearPowerin Hungary, World NuclearAssociation, 2015. Letöltve 2015.10.11-én az alábbi weboldalról: http://www.world-nuclear.org/info/Country-Profiles/Countries-G-N/Hungary/
13. NuclearPowerinSlovakia, World NuclearAssociation, 2015. Letöltve 2015.10.11-én az alábbi weboldalról: http://www.world-nuclear.org/info/Country-Profiles/Countries-O-S/Slovakia/
14. NoclearPowerinRussia, World NuclearAssociation, 2015. Letöltve 2015.10.11-én az alábbi weboldalról: http://www.world-nuclear.org/info/Country-Profiles/Countries-O-S/Russia--Nuclear-Power/
15. RBMK Reactors, World NuclearAssociation, 2010. Letöltve 2015.10.10-én az alábbi weboldalról: http://www.world-nuclear.org/info/Nuclear-Fuel-Cycle/Power-Reactors/Appendices/RBMK-Reactors/
16. Rosatominthe United Kingdom, Trade Delegation of theRussianFederationinthe United Kingdom, 2013., Letöltve 2015.10.11-én az alábbi weboldalról: http://rustrade.org.uk/eng/?p=1416
17. Status report 108 – VVER-1200 (V-491) (VVER-1200 (V-491)), Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, Letöltve 2015.10.13-án az alábbi honlapról: https://www.iaea.org/NuclearPower/Downloadable/aris/2013/36.VVER-1200(V-491).pdf
18. The VVER today, Rosatom.ru, Letöltve 2015.10.10-én az alábbi honlapcímről: http://www.rosatom.ru/en/resources/b6724a80447c36958cfface920d36ab1/brochure_the_vver_today.pdf

Orosz nyelven:

1. Саморуков M. (2014.): ЗачемРоссияподарилаВенгрии АЭС, Megjelent: Slon.ru, 2014.01.17., Letöltve: 2015.10.14-én az alábbi weboldalról: http://slon.ru/world/zachem_rossiya_podarila_vengrii_aes-1044413.xhtml
2. Фомичева A. (2015.): «Росатомом» допустятна АЭС «Пакш», Megjelent: Kommersant.ru, 2015.03.25., Letöltve: 2015.10.14-én az alábbi weboldalról: http://www.kommersant.ru/Doc/2694168
3. Отечественныйлокомотивэкономическогопрогресса, Megjelent: ДеловаяРоссия, 2010./12., pp. 66-67., Letöltve: 2015.10.11-én az alábbi weboldalról: http://www.delruss.ru/gallery/publication/article/760/article.pdf
4. Международноесотрудничество, Rosatom.ru, Letöltve 2015.10.11-én az alábbi weboldalról: http://www.rosatom.ru/aboutcorporation/internationalcooperation/
5. Половинаатомнойэнергии США вырабатываласьроссийскиморужейнымураном, Nyezaviszimaya Gazeta, 2013.10.10., Letöltve 2015.10.11-én az alábbi weboldalról: http://www.ng.ru/world/2013-10-10/100_uranium.html

[1] Forrás: EnergyPolicies – Hungary, 1991 Survey, International EneryAgency/OECD, Párizs, 1992. 113-114. o.

[2] Forrás: EnergyPolicies – Hungary, 1991 Survey, International EneryAgency/OECD, Párizs, 1992. 82. o.

[3] ASZÓDI A. (2009.): A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője, Magyar Energetikusok Kerekasztala, Budapest, 2009.02.10., Letöltve 2015.10.13-án az alábbi weboldalról: http://www.mee.hu/files/images/5/Aszodi_MEK_2009feb10.pdf

[4] A szükséges mennyiség attól függ, hogy az egy főre jutó áramfogyasztás milyen mértékben növekszik Magyarországon.

[5] A hazai termelésen belül 53,6%

[6] A hazai termelésen belül 20,7%

[7] Voltak olyan elképzelések, hogy a hat blokkból álló Paksi erőmű mellett még további három önálló létesítmény épüljön: Szőny, Adony és Mohács közelében (Kovács 2009). Az erőművek a Mecsekhez közel kerültek volna kialakításra, mivel ott 1957. és 1996. között uránérc-bányászat folyt. Az érc urántartalma azonban igen alacsony volt (0,12%), ezért a kitermelés nem érte el a gazdaságosság szintjét.

[8] 25/2009. (IV.2.) OGY határozat, amelyet az Országgyűlés 330 „igen” szavazattal, az MSZP és FIDESZ együttes támogatásával fogadott el.

[9] Az orosz hitel a beruházási költségek 80%-ára nyújt fedezetet (jelenlegi árszinten). Ennek alapján a beruházást legalább 12,5 milliárd euró értékűre tervezik.

[10] A szerző véleménye szerint a szél és napenergia felhasználásának van létjogosultsága, mindössze arra nem alkalmas ez a típus, hogy a kereslet ingadozását rugalmasan kövesse.

[11] „Varga Mihály pénzügyminiszter a hitel-megállapodással kapcsolatban korábban úgy tájékoztatott, hogy a hitelkonstrukció első szakaszában 3,95%, utána 4,5%, 4,8%, majd végül az utolsó 7 évben 4,95%-os kamatot kell az országnak fizetnie" Forrás: Portfolio.hu, 2014. Letöltve 2015.10.14-én: http://www.portfolio.hu/vallalatok/igy_durranthatja_be_paks_ii_a_magyar_gazdasagot.195757.html

[12] A projekt orosz fővállalkozója a Nyizsnyij-Novgorodi Mérnöki Iroda Nyrt. (OAO NIAEP), amely hazánkban az ATOMSZTROJEXPORT (ASzE) Magyarországi Közvetlen Kereskedelmi Képviseletén keresztül végzi munkáját

[13]„Majak (oroszul: Маяк; teljes mai nevén Majak Termelési Szövetkezet; korábbi nevein: Kombinát-817, Bázis-10, Mengyelejev Állami Vegyiművek, PO 21, Majak Vegyi Kombinát) nukleáris fűtőanyag termelését és újrafeldolgozását végző üzem Oroszország Cseljabinszki területén, az ozjorszki lezárt közigazgatási egységben.” Forrás: Aiolus News: Majak – Az „olcsó atomenergia” áldozatai, 2014.02.16. Megjelent: Energiacentrum.com, Letöltve 2015.10.14-én az alábbi weboldalról: http://www.energiacentrum.com/atomenergia/majak-olcso-atomenergia-aldozatai/

[14]1998. előtt az orosz fél véglegesen elszállította a kiégett fűtőkazettákat (Sipos 2014)